Back to top

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Egy hónapon át mindenkinek a maximumot kellett nyújtania, hiszen elég egy hiba, már nincs jó híre a versenynek. A póni Eb volt az utolsó megmérettetés a bajnokságmaratonon, mely szintén sikerrel zárult. A rendezőt és házigazdát, Arie Yom-Tovot kérdeztük.

A póni Eb csapatversenyének dobogósai

Hogyan értékeli a több mint egy hónapig tartó, szinte folyamatos versenyt?

Valódi kihívás volt négy héten át menedzselni az egymást követő Európa-bajnokságokat, ezt megelőzően pedig egy nemzeti versenyt.

Összesen öt héten keresztül zajlottak a versenyek az Unikornis Lovardában.

A nagy megmérettetés előtt beszéltem a csapatommal, felkészítettem őket mentálisan, és bónuszpénzzel is motiváltam őket. Elmondtam nekik, hogy számos hotel tulajdonosaként azt várom el, hogy a 25 nemzet ide érkező lovasainak úgy kell érezniük magukat, mint egy hotelben. Megbeszéltem velük, hogy bármilyen probléma merüljön is fel, mindig a megoldás megtalálására törekedjenek, s mindezt mosolyogva.

Sikerült?

Igen, nagyon sikeres volt, rengeteg elismerést kapunk azóta is. A német csapat itt hagyott nekem egy német zászlót, amit mindannyian aláírtak, de ugyanilyen elégedettek voltak a hollandok, az olaszok, a dánok, sorolhatnám… Azt kérték, legközelebb is itt legyen a gyermek, junior és fiatal lovas Eb. A német csapatvezető kétszer is odajött hozzám, hogy megköszönje a kiváló szervezést. Néhány héttel ezelőtt az FEI-től is kaptam egy e-mailt, Bettina de Rham igazgatótól, aki gratulációját fejezte ki, mert csak pozitív visszajelzéseket kapott a versenyről.

Amikor belekezdtem az egészbe, tudtam, hogy tökéletesnek kell lennie. A legfőbb célom az volt, hogy ebben a nehéz helyzetben életben tartsuk a sportot. A szervezésben a járványhelyzet pluszkihívást jelentett, hiszen a sportolók egészségére is vigyázni kellett.

Ezért mindent szigorúan a szabályoknak megfelelően kellett véghezvinnünk, és még annál is többet tennünk.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés, százszázalékosan kell teljesítenünk. Együttműködést kértem Thomas Bauertől, aki nagy versenyeket szervezett már Amerikában, hogy legyen a verseny felügyelője, illetve felkértem Markus Hinzkét (a szeptemberi Pegazusban mutattuk be – a szerk.), aki szintén egy hónapig velünk volt, hogy segítsen az egyedülálló versenysorozat szervezésében és lebonyolításában. A versenyirodát is profi csapat vitte, a Horse-events. Nagy köszönet illeti a talaj karbantartóját, az osztrák Ripro cég szakemberét is, aki sokszor éjszakába nyúlóan tartotta karban a talajt, hogy másnap ugyanolyan feltételekkel tudjanak a versenyzők melegíteni, versenyezni. Tehát a profi háttér, a nagy tapasztalattal bíró emberek rendkívül sokat segítettek nekünk.

A póni Eb magyar indulója, Major Kíra Málna és Davida

Soha nem rendezték még egy helyen, egymás után ezeket a nagyversenyeket, melyekhez a végén még csatlakozott a póni Eb is.

Igen, az idei egyedülálló, a koronavírus miatt. Számos külföldi lovasszövetségtől érkezett hozzám kérés, hogy ha már megrendezem a gyermek, fiatal lovas, junior és U25 Európa-bajnokságokat, akkor vállaljam el a pónit is.

Beszéltem az FEI képviselőivel, és indítványoztam, hogy bár nekem sok pluszterhet jelentene, ha lehetséges, mégis tartsuk meg.

Végül elfogadták, és attól lett egyedülálló a verseny, hogy mind az öt korosztály szinte egy időben, egy helyen versenyzett. Ez volt egyben a leghosszabb nemzetközi bajnokság is.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Hogy a színvonalat magasan tartsuk az első naptól az utolsóig, a boxok takarításától kezdve a talaj minőségén keresztül az étteremig. Nem akartam azt látni, hogy magas színvonalon kezdünk, aztán lépésről lépésre lejjebb adunk belőle.

Hány ember gondoskodott erről?

Körülbelül hetvenen voltak, minden reggel ötkor kezdték a munkát és késő estig meg sem álltak.

Mit gondol, megtennék még egyszer?

Mindenki nagyon fáradt volt, munkájuk elismeréseként nagyon sok bónuszt adtam nekik. Nem tudom, megtennék-e megint, de boldogok voltak, mert tudták, hogy valami fontosat tettünk, amely által a világ lovasélete elismerte Magyarországot.

Arie Yom-Tov házigazda és Dallos Zsófia szövetségi kapitány

És ön újrakezdené?

Jó kérdés. Mint ahogy már említettem, rengeteg telefonhívást kapok még mindig, hogy a következő gyermek, junior és fiatal lovas Eb-t is mi rendezzük (az U25-öt Németország rendezi).

Ez persze nagyon jót tenne Magyarország hírnevének, hiszen ezzel még inkább elismernék, hogy nálunk minőségi díjlovaglás van.

Mik a tervei?

Folytatni a magyar díjlovaglás fejlesztését, nem adtam fel azt a vágyam, hogy a 2024-es olimpián részt vehessünk, ez a mi álmunk, amit szeretnénk megvalósítani. Ehhez persze szükségem van mindenkinek a segítségére, támogatására a magyar díjlovas­életből. Ennek egyik első lépcsőfoka, hogy olyan szigorúvá tesszük a magyar versenyrendszert, mint a nemzetközit – például Szt. György-díjtól felfele nem engedélyezzük a pálcahasználatot –, mert csak így lehetséges az, hogy felzárkózzunk a nemzetközi szinthez.

Ön egy világot látott, sikeres üzletember, mit gondol a vírus okozta helyzetről?

Olyan helyzetben vagyunk, amiről semmi tapasztalatunk, nemhogy nekünk, de még a szüleinknek sem. A vírus szerintem el fog tűnni fél éven belül, de megtanított minket máshogy látni a dolgokat.

Véleményem szerint ez a vírus korrekció volt Istentől, hogy megálljon ez az őrült rohanás, amiben élünk, hogy újra észrevegyük a valóban fontos dolgokat, amit a család, az együtt töltött idő jelent, hogy elgondolkodjunk azon, mennyivel fontosabb teendők vannak az életben.

Ha változtat valamit, akkor mit fog változtatni az életében?

Én hosszú évekig rengeteget utaztam, minden héten a világ különböző tájaira. A vírus első hullámakor, amikor mindent lezártak, meg kellett tanulnom, hogy messziről szervezzem a munkám. Így persze nem lehet száz százalékot teljesíteni, de rá kellett jönnöm, hogy az üzleti életben elég a kilencvenöt is. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem szükséges megölnünk magunkat az állandó rohanással, úgy, hogy közben az igazán lényeges dolgokkal meg nem foglalkozunk.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hét leggyakoribb pataápolási hiba

Ha nincs pata, nincs ló, tartja a mondás, és nem ok nélkül. Valójában a láb megfelelő karbantartása lehet a legfontosabb tényező abban, hogy a lovunk jól „működjön”, és elég egy egyszerű hiba, hogy egészséges lovunk lesántuljon. Közel 30 évet töltöttem lóállatorvosként a frontvonalban, ezalatt jócskán láttam patagondozási hibákat.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.