Back to top

Dámnász

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Öblös basszusként szinte megáll a levegőben a szerenád, miként a föld is beleremeg. A daliák felkerekednek, hogy felkeressék az ősi barcogóhelyeket. Képtelenek ellenállni ösztönüknek, hiszen a szerelem vak és reménytelenül bolond. Bódult önkívületbe révedve éli meg a dámvad a maga nászát, most hogy a „nagy testvér”, a gím bőgése elhalkult.

Eljött az ő idejük – a vénasszonyok nyarában fürdőzve élvezik a vágy csókjait.

A barcogóhelyeken a legények már készülődnek. Szerelmük szó szerint kiforgatja a földet önmagából, mély gödröket, teknőket képeznek, amit ahogy a férfi törvényszerűség diktál, akár vérre menő csatákig védelmeznek.

A barcogóhely origója a legértékesebb!

Azért dúl a harc, csattan csont csonttal, törik a gally, porzik a föld. Mikor a teknő kész, és mindenki elfoglalta kivívott helyét, jöhet a körítés. Minden bika egyedi kölnit használ, minél töményebb, annál hatásosabb. Vizeletük, ondóváladékuk, szaganyaguk keveréke a legdrágább parfümériában sem kapható, a tehenek el is csábulnak egyiktől-másiktól, eldobva tartásukat és látszati elérhetetlenségüket. Végül elérkezik a várva várt pillanat, a révbe érés momentuma. Egy pillanatra test és lélek eggyé válik, mintha a természet átölelné önmagát. A találkozás öröme ez, az egymásba fonódásé, amikor a kör önmagával összeér. Majd a románcnak vége, és a tehenek a sűrűbe tűnnek a tett színéről.

S ahogy az október lassan tovaandalog, a heves vérmérséklet lecsillapszik, és a dámbikák szétszéledve járják ismeretlen útjukat, ki-ki saját sorsába sietve.

De nem telt el hiába életük, örökségüket továbbadták az utókornak, a természetbe bocsátották öröklétüket, hogy újabb és újabb kanalas, később pedig lapátos bikák és termékeny tehenek népesítsék be a ligeterdők, legelők látóhatárig nyúló síkjait. Ez a természet rendje, mely törvény megkerülhetetlen. Jövő ilyenkor a barcogóhelyek majd ismét megtelnek, és a körforgás folytatódik, hiszen ez az élet üteme, mi véges sokig állandó. Nekünk, embereknek pedig az volna a dolgunk, hogy gyönyörködjünk e természeti csodákban, ameddig még megtehetjük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Négyszáz év óta először épült hódgát az angliai Exmoor területén

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén. A rágcsálókat január végén költöztették át Somersetbe egy skóciai vadpopulációból a National Trust nevű brit szervezet projektje részeként, amelynek célja a térség folyóinak helyreállítása és az áradások csökkentése - írja a BBC.

Rezét Debrecenben - A Gemenc Zrt. gőzöse a Zsuzsi Erdei Vasút vendégszeretetét élvezi

Rezét, a Gemenci Állami Erdei Vasút nosztalgia gőzöse, megújul. A munkálatokat a debreceni székhelyű ENERGOSZERVIZ Kft. műhelyének szakemberei végzik. A teljes felújítás során elemeire bontották szét a mozdonyt, majd újjáépítették. Az elkészült lokomotívot a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. befogadta, hogy megtörténhessen a mozdony próbajárata, tesztelése és a műszaki finomhangolás.

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.