0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

A világnap alkalmából az agrárinnováció fontosságára is felhívja a figyelmet a FAO. Az első élelmezési világnapot 1979-ben szervezték meg, azért, hogy a FAO ráirányítsa a figyelmet az éhezésre, az élelmezésbiztonságra, és arra, hogy az éhezés nélküli világ megteremtéséhez mindenki hozzá tud járulni.

A koronavírus miatt idén a FAO világnapi üzenetét azzal egészítették ki, hogy válságban sem szabad megfeledkezni a fenntarthatóságról, és hogy egyénileg, fogyasztóként is sokat tehetünk érte.

A FAO idei világnapi kiadványa bemutatja, hogy a szervezet és partnerei hogyan segítenek az éhezőknek a világ minden részében, hogy mit tesznek a helyi élelmezési rendszerek ellenállóvá tételéért, és hogy hogyan segítenek fenntartható megélhetési módok kidolgozásában a rászorulók számára. A COVID-19-járvány széles körű hatásai ismét emlékeztetnek minket a globális szolidaritás és tettek fontosságára, áll a szervezet kiadványában.

Válasz a koronavírusra

A FAO a hosszú távú ellenálló képesség és a fenntarthatóság kialakításán dolgozik.

A legszegényebbek 80 százaléka vidéken él, és többségük a mezőgazdaságból tartja el magát és családját.

Ahhoz, hogy az ő életük tartósan javulhasson, át kell alakítani az élelmiszer-termelést, -feldolgozást, -kereskedelmet és csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást, úgy, hogy a távolabbi jövőben se szenvedjünk hiányt – a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások megóvása mellett.

Európai koronahősök

Az élelmezési világnap alkalmából a FAO külön köszönetet mondott az élelmiszerek előállításának hátterében álló hősöknek, gondoskodva a lakosság ellátásáról. A konzorciumi formában működő, római Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Központ termelői, nagy- és kiskereskedői azonnal alkalmazták a vírus miatt bevezetett, sokszor plusz költséggel járó, szigorú higiéniai és biztonsági intézkedéseket, miközben Rómában és környékén folyamatos volt a szezonális és helyi termények piacra szállítása.

A központ tapasztalatai szerint a koronavírus miatti utazási és kereskedelmi korlátozások hatására a fogyasztók a minél közelebbi piacokon szerezték be az élelmiszert, és nőtt a friss zöldségek és gyümölcsök kereslete. A piacok ellátói gyakorlatilag éjjel-nappal dolgoztak, hogy fenntartsák a lakosság folyamatos ellátását. A konzorcium tagjai helyi közösségekkel is együttműködtek a rászorulók megsegítésére: 2020. március-áprilisában több mint 40 tonna friss árut és halat adományoztak körülbelül 41 ezer családnak.

A Grúzia nyugati részén élő Keti Tomeishvili 2017 óta termeszt uborkát üvegházban. Grúziának abban a részében, ahol él, egész évben kifizetődő a termelés, mert az üvegházakban télen sincs szükség sok fűtésre. 2019-ben, egy FAO által szervezett ukrajnai és hollandiai tanulmányútról hazatérve kezdett el koriandert is ter­meszteni. Az uborka után ennek az értékesítése sikeres lett, már Oroszországba is exportált, ami éppen jókor jött neki, mert az exportbevételek segítettek átvészelni a koronavírus okozta gazdasági sokkot. Még az üvegházaiban dolgozó négy alkalmazottat sem kellett elbocsátania. A helyi valuta jelentős gyengülése ellenére annyi pénze nem volt, hogy emelje a fizetésüket. Ehelyett az találta ki, hogy fizetéskiegészítéshez juttassa őket, hogy az egyik üvegházat átengedi nekik uborkatermesztésre, és még az értékesítésében is segített; a bevételt pedig, természetesen, megtarthatták.

A hosszú távra szóló segítség mellett a FAO rövid távú megoldásokkal is támogatja a rászoruló közösségeket, különösen az olyanokat, amelyek már a koronavírus-járvány előtt is válságos helyzetben voltak éhínség, konfliktusok vagy betegségek miatt. Figyelemmel kísérik a jelentős élelmiszerimportra szoruló országokat, például a fejlődő kis szigetállamokat és az elsődleges exportcikkektől (pl. kőolajtól) függő országokat. A FAO szerint a biztonságos és tápláló ételhez való hozzáférés biztosítása az alapja a COVID-19 kihívására adott válaszoknak.

„A továbbfertőzést lassítani hivatott intézkedések életeket mentettek, azonban a járványügyi korlátozások miatt egyes rászoruló családok számára még nehezebbé vált az ételhez való hozzáférés és a megélhetés, mert az egyébként is élelmezési válsággal sújtott országok többségében drágultak az élelmiszerek és csökkentek a fizetések” – emelték ki.

A FAO családi gazdaságokkal, köz- és magánintézményekkel összefogva dolgozott ki válaszlépéseket, többek közt szociális intézkedéseket és agrártámogatásokat.

A gyors intézkedések egyik példája, hogy Peruban FAO által képzett biobanán-termesztők támogattak egy iskolai étkeztetési programot, amiben gyerekek otthoni meleg étkezését biztosították, vagy hogy a haiti mezőgazdasági minisztériummal közösen segítettek akut élelmiszerhiánnyal küszködő közösségeknek a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésében, valamint közel 50 ezer súlyos helyzetbe került embernek juttattak zöldségmagvakat és -palántákat. Ezen kívül a FAO fontos ismeretterjesztő munkát végzett a vírus terjedésével és a vele járó veszélyekkel kapcsolatban, amiben a prevenció fontosságát emelik ki.

A kiadványban hangsúlyozzák, hogy a családi gazdálkodók mindig is a mezőgazdaság megújítói voltak, és ma is ők kezelik a szántóföldek 75 százalékát, és ők állítják elő az élelmiszerek 80 százalékát. Napjainkban mintegy 800 millióan vannak.

Ezek a családi gazdálkodók folyamatosan változtatják termelési módszereiket, az időjárás és a kórokozók függvényében. Ők az élelmezés hősei, mert a COVID-19-járvány alatt is a frontvonalban dolgoztak, és a nehéz körülmények közepette most a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is melléjük álltak. „Az emberek többsége rájuk van utalva, ennek ellenére a kistermelők a legsebezhetőbbek válság esetén” – áll a FAO közleményében,

Digitális eszközök és innováció

„Erősítenünk kell az innovációt a mezőgazdaságban, például a digitalizáció vagy az e-kereskedelem révén, és közben fenntarthatóbban termelni – hangsúlyozta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a szervezet kiadványában. – Az egyik fontos lecke, amit a FAO-nak el kellett sajátítania fennállása 75 éve alatt, hogy pusztán a termelési volumen növelése nem elég, hanem fenntartható élelmiszer-ellátó rendszerekre van szükség, ráadásul olyanokra, amelyek még a legjobban rászorulók számára is elérhetővé teszik az egészséges táplálékot.”

Az innovatív technológiák, a tudomány, a kutatás és a magánszektor hozzájárulhatnak az élelmiszertermelés módjának és az élelmiszer-fogyasztásnak az átalakításához.

Ehhez kapcsolódik a FAO „Kéz a kézben” elnevezésű kezdeményezése, ami egy innovatív üzleti modell, amiben összekötik a potenciális partnereket a köz- és privát szférából, a nemzetközi pénzügyi intézményekből, a tudomány és civil élet területeiről. A fogadók és a támogatók összekapcsolása adatokkal és modellekkel segíti személyre szabott megoldások létrehozását a világ legkevésbé fejlett országaiban, például kis szigetországokban vagy élelmezési válsággal küzdő államokban. A kezdeményezés többek közt egy térinformatikai platformmal segít az államoknak az adatokon alapuló, tudományosan megalapozott döntések meghozatalában, a FAO több mint húsz egységének tudását egyesítve, az állategészségügytől a kereskedelemig.

A platform talaj-, földterület-, víz-, éghajlati, halászati, állattartási, növénytermesztési, kereskedelmi, társadalmi és gazdasági adatok széles tárházát egyesítteti észszerűen kategorizálva.

A FAO partnereitől származó információk is elérhetők a platformon, például a civil és a privát szektorból és űrügynökségektől.

Saját képviseleteire, szaktudására, számos partnerére és adatokhoz való hozzáférésére építve globális és helyi szakpolitikai és stratégiai programokat egyaránt támogat a FAO az élelmezésbiztonsággal és a táplálkozással kapcsolatban, például tudományos és technikai szabványokat, módszereket és megoldásokat, valamint globális adatbázisokat és információs rend­szereket fejleszt.

A szervezetnek ezzel az a célja, hogy javítsa a digitális eszközökhöz való hozzáférést, és hogy a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tevő innovációkat dolgozzanak ki.

Ezen kívül adatokkal és elemzésekkel támogatja a FAO a döntéshozatalt, például szakértői és szakpolitikai összefoglalókat készít a koronavírus létbiztonságra, élelmezésre, agráriumra, piacokra, szegénységre és táplálkozásra gyakorolt hatásáról.

Az élelmezési és mezőgazdasági szakpolitikai döntéselemző adatbázissal áttekinthetővé tették a COVID-19 élelmezésre és mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklésére hozott szakpolitikai döntéseket.

A helyi élelmiszerárakat és terménynaptárt egyesítő élelmiszerár-indexe alapján a FAO ajánlást is tesz, hogy a járvány közepette mikorra érdemes időzíteni a vetést vagy az aratást.

Mit tehetünk?

A FAO élelmezési világnapjának egyik fő mondanivalója, hogy „A tetteink alakítják a jövőt”. Ennek megfelelően idén is összefoglalták, hogy mi mindent tehetnek az országok, a magánszektor és az egyes fogyasztók. Eszerint az államok élelmiszersegélyeket és széleskörű szociális védőhálót vezethetnek be a rászorulók legsürgetőbb szükségleteinek kielégítésére, azonnali lépésekkel kellene növelni a kistermelők által előállított élelmiszer mennyiségét, a fenntartható élelmiszer-ellátási rendszerek létrehozása érdekében pedig javítani kell a minőségi táplálkozást, a tisztességes munkát és földhasználatot lehetővé tevő jogi kereteket, együttműködéssel kellene ellenállóbbá tenni az élelmiszerellátási rendszereket az éghajlatváltozással és a sokkszerű változásokkal szemben.

75 éves a FAO: neveljünk, tápláljunk, óvjunk – közösen

Az idei élelmezési világnap azért is különleges, mert 2020-ban van a FAO megalapításának 75. évfordulója. A szervezet értékelése szerint ebben a több mint hét évtizedben sokat sikerült előrelépni a szegénység, az éhezés és az alultápláltság elleni küzdelemben, gyökeresen megváltozott a mezőgazdaság termelékenysége és átalakultak az élelmezési rendszerek. Ennek ellenére még így is túl sok ember él kiszolgáltatottan, hiszen több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos és tápláló ételhez. A COVID-19-járvány új kihívást jelent, olyannyira, hogy semmissé teheti az élelmezésbiztonságban, a táplálkozás és a létbiztonság javításában elért eredményeket.

„Itt az ideje, hogy leszámoljunk az élelmiszer-ellátási rendszereinket, a gazdaságot és a szociális védőhálót gyengítő egyenlőtlenségekkel és rossz hatékonysággal” – fogalmaz ezzel kapcsolatban a FAO kiadványa. A szervezet szerint mindenki hozzájárulhat az éhezés felszámolásához és az élelmezési rendszerek átalakításához. Jelenleg 194 ország tagja a szervezetnek, és mintegy 130 országában van jelen a FAO különböző programokkal. A FAO egyik fontos európai központja Budapest, 1996-ban fővárosunkban hozták létre a Közép- és Kelet-európai Regionális Hivatalát.

A FAO decentralizálásának részeként 2007. júliusában Rómából áttelepítették Budapestre a FAO Európai Regionális Hivatalát kibővített feladatokkal, és egyúttal a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Irodájára változtatták az elnevezését. A két hivatal 2012 óta összevonva működik. Fő feladata, hogy az európai és közép-ázsiai térség mintegy 50 országában segítse az agrárium és az élelmezés fejlődését. 2007. novemberének elején Budapestre került a FAO Közös Szolgáltató Központja (SSC) is, ahol a FAO globális adminisztratív, humánpolitikai, utaztatási és gazdálkodási tevékenységét végzik.

Ezen kívül a betegségek járványszerű terjedésének megelőzése érdekében éghajlat- és környezetbarát megoldásokat kellene bevezetni természeti erőforrásaink megóvására, az egészséges étkezésért, az éghajlat szabályozására és a biológiai sokféleség csökkenésének lassítására.

A FAO szerint mindebben az innovációnak és a digitalizációnak, illetve a digitális szakadék felszámolásának kellene főszerepet adni.

Válságban érdemes megfontolni a nem romlékony mezőgazdasági termények állami felvásárlását a kistermelőktől, ezzel tartalékot képezve, illetve a meglévő tartalékok bővítésére.

A vállalatoknak érdemes volna fenntartható és ellenálló élelmiszer-ellátási rendszerekbe fektetnie, mert azok lehetővé teszik a tisztes megélhetést.

Az élelmiszeripari vállalkozások számára vonzóvá és elérhetővé kell tenni a fenntartható táplálkozás megvalósítását, és az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentésére kell törekedni a termelésben és a feldolgozásban, és ha mégis feleslegessé válna az élelmiszer, akkor azt meg kell osztani vagy másként kell hasznosítani.

A FAO hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak tiszteletben kell tartania a nemzeti élelmiszerbiztonsági és -minőségi elő­írásokat. A szervezet szerint a digitális szektor sokat javíthat az élelmiszerlánc ellenálló képességén, például olyan technológiák kifejlesztésével és elter­jesztésével, amelyek hatékonyabbá te­szik a szállítmányozást, segítenek az ideiglenes élelmiszerhiány vagy -felesleg kezelésében, illetve a kereslet és a kínálat kiegyenlítésében.

Az élelmiszeripari vállalatok – köztük az online kereskedelemre specializálódottak – új technológiákat karol­hatnának fel és oszthatnának meg a kínálat kezelésére, főleg a romlandó termékek esetében.

Válságban a bankok és más pénzügyi intézmények a hiteleket terhelő díjak egy részének elengedésével, a fizetési határidő meghosszabbításával vagy törlesztési alternatívákkal könnyíthetnének a gazdák terhein.

A FAO kiemeli, hogy fogyasztóként mindenki hozzájárulhat az éhezésmentes jövőhöz, leginkább egészséges ételek fogyasztásával és az elpazarolt élelmiszer mennyiségének csökkentésével. Ez utóbbi fontosságát jól mutatja, hogy szeptember 29-én rendezték meg először az élelmiszerveszteséggel – és pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napját, az ENSZ kezdeményezésére.

Magyarországon egyébként az élelmiszerpazarlást illetően javult a helyzet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint 4 százalékkal csökkent az utóbbi 3 évben a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége.

Száz háztartás bevonásával, 2016-ban végezte az első magyarországi élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih, a Maradék nélkül program keretében. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén ismételték meg, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján az átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemétbe évente, szemben a korábbi 68 kg/fő/év mennyiséggel.

Ez a 4 százalékos csökkenés azért is számít jelentős eredménynek, mert ez alatt a 3 év alatt mintegy 16 százalékkal nőtt a vásárlóerő; igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Az élelmiszer-hulladék összetétele viszont nem változott, még a kisebb mennyiség felének a létrejötte is elkerülhető vagy megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel. Tehát még mindig fejenként évi 32–33 kilogramm élelmiszert elpazarlunk. A pazarlás kedvező, azaz csökkenő tendenciájának fenntartásában ezután is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztásnak, hívta fel a figyelmet a Nébih is.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság