Back to top

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.
Alföldi lány létére mégis minek köszönheti a borászkarriert? Válasza: a sors írta meg így. Édesanyja Bácsalmáson, a borkombinát laboratóriumában vállalt másodállást, ahová Bea is gyakran elkísérte, és olyankor úgy érezte magát, mintha szentélybe lépett volna; elvarázsolta a titrálás, a mustfokoló használata. Gimnázium, egészségügyi és óvónőképző iskola voltak egy vidéki lány szokásos lehetőségei, de Bea másként döntött: irány Budafok, a borváros.
– Borászsorsom már a Soós István Borászati Szakközépiskolában megpecsételődött

– érzékeltette, milyen nagy hatást tett rá az iskola akkori igazgatója, Gazdag László személyisége és az általa megtestesített szakmaiság. Az ő elhivatottsága és a mesterség iránti alázata olyan titkos ajtókat nyitott meg, hogy azután csakis a Kertészeti Egyetemre akart menni továbbtanulni. – Viszatekintve csak azt mondhatom, ennek így kellett lennie.

Nyúlné dr. Pühra Beáta eltökéltségét mi sem jelzi jobban, mint hogy borász diplomája megszerzése után meg sem állt a doktori fokozatig, ami mellé mérnöktanári másoddiplomát is szerzett.

„Elsőéves koromban bekopogtam az egyetem borászati tanszékére, hogy TDK-zni akarok” – mosolyogtak is rajta, csodálkoztak is, de a második évben már bekapcsolódhatott a tudományos munkába.

Végig a pezsgőalapborok, a pezsgősítés foglalkoztatta, tehát a diplomamunkája témájának is ezt választotta. A Törley Pezsgőgyár ösztöndíjasaként a szakma legfinomabb nüanszait leshette el. Amikor végzett az egyetemen, a budafoki üzemben kellett volna „ledolgoznia” a támogatást – csakhogy ekkor szembesült vele, hogy mit jelent nőnek lenni egy férfiasnak tartott szakmában. Az akkori vezérigazgató üdvözölte a szorgalmát és szakmai ambícióit, de a „gyengébb nem” képviselőjeként mégsem tartott igényt a munkájára.

„Csakhogy mióta Bácsalmáson a borászat bűvkörébe kerültem, ezt a lelkesedést semmi nem törhette le.”

A Nyakas Pincéhez, ahol 3000 hektoliteres feldolgozó várta, 2000-ben lépett be, és Malya Ernő egyből a szárnyai alá vette – az a Malya Ernő, aki borászok generációit nevelte fel a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában.

Pühra Bea mestere tekintélye iránti alázattal közelített a borászathoz, ennek ellenére rendre utat tört magának a borokban a személyisége.

Bár a borászat eredetileg könnyű reduktív borokkal férkőzött a fogyasztók kegyeibe, ő elérkezettnek látta az időt a késői szüretű, fahordós Menádok borcsalád létrehozására.

Ez a név alighanem magyarázatra szorul: „A menádok a görög mitológia alakjai, ugyanúgy, mint a bacchánsnők. Markáns, határozott, szilaj nők, Dionüszosz megrészegült kísérői voltak, akik orgiák után puszta kézzel és fogaikkal marcangolták szét az ellenséget. A mi címkéinken ebből csak az jelenik meg, hogy meztelenül ülik meg a lovat.

Azt szimbolizálják, hogy ezek a boraink jó társak lehetnek a hétköznapok gondjainak leküzdésében és a búfelejtésben.”

A borcsalád megalkotásakor felmerültek véleménykülönbségek a két erős egyéniségű borász között, de az első palack megjelenése és nemzetközi sikere utáni Év Bortermelője Gálaebédre már ezeket is büszkén vitte magával Malya Ernő, mint korábbi díjazott.

A töki borászat alapjait Malya Ernő tervei alapján rakták le, és nyugdíjba vonulása után Bea ennek szellemében folytatta a munkát. A ma már 18 ezer hektoliteres pincében a borászat irányítása a fő feladata, de emellett a minőségbiztosítást és a palackozó üzemeltetését is ő vezeti.

„Amikor idekerültem, két pincemunkásunk volt, és hoztam melléjük még egyet, akivel együtt jártam középiskolába.”

– Mivel korábbról ismerték egymást, az ő beilleszkedése már gördülékeny volt, elvégre adtak a véleményére. Ennek elérését nemcsak szakmai felkészültsége, hanem a határozottsága is segítette. „Igyekszem a konfliktusokat azonnal, helyben megoldani” – érzékeltette, mennyire tisztában van vezetői felelősségével.

Nem csoda, hogy így gondolkodik, hiszen otthon is edződik: három fiú édesanyjaként bőséges tapasztalattal rendelkezik a békéltetésben. Súrlódások mindig akadnak, ezért fontosnak tartja mielőbbi kibeszélésüket, hogy tovább lehessen lépni.

Úgy tartja, a vezetésben nincsen demokrácia, valakinek irányítania kell a csapatot. Egy borász életében 40–45 alkalom van az önmegvalósításra: ennyi év adatik nekik, hogy megmutassák tudásukat.

Olyan sok a változó tényező, hogy rutinszerűen nem lehet dolgozni. Gyakori, hogy mást adnak az égiek, mint amit a borász akar, ezért minden percben jelen kell lenniük, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni.

Ez alapján 24 órás borásznak tartja magát, aki képes bármelyik pillanatban „szakmakész” állapotba kerülni. A felelősség az övé, vallja, és nem is szeretné másra testálni. A hezitálást, a bizonytalanságot tartja a legrosszabb vezetői tulajdonságnak, többek közt azért is, mert könnyen átragad a beosztottakra. Ha valami mégsem úgy alakul, mint ahogy elképzelte, levonja belőle a tanulságot, és beismeri, ha tévedett.

Mindezeken kívül azzal érte el a belé vetett bizalmat és az iránta megnyilvánuló tiszteletet, hogy a kezei alatt született borok hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt jól szerepelnek.

Az évek során igazi nagyüzemmé fejlődött a Nyakas. Bár külön szőlész- és borászcsapata van, együtt járnak ki a területre.

A kezdetben 3 hektár ültetvénnyel rendelkező borászat mára 12 hektárra növelte a saját területeit, jelentős fajtabővítéssel.

A rendszerváltáskor eleinte a borászok diktálták a divatot, de ma már a fogyasztók.

Az a jó, ha a két csoport összhangban van, hiszen hiába kiváló egy bor, ha a pincében áll, mert senki nem veszi.

– Minket elsősorban a reduktív borainkról ismernek, pedig a Menádok borcsalád a másik fő borkedvelő csoport igényeit is kielégíti – említette meg arról szólva, hogy míg a borversenyeken a reduktív eljárással készülő borokat alulpontozzák, addig a fogyasztók inkább azokat veszik le a polcokról.

A töki borásznő nemcsak a határozottságáról ismert, hanem szinte tyúkanyóként gondját viseli kollégáinak. Egyszerre határozott szakember és gondoskodó nő; ha kell, kemény; legtöbbször még a száját sem kell kinyitnia, hogy jelezze a nemtetszését. Dehát tartani kell a gyeplőt.

A borászatban elért sikerekkel sem elégedett meg, ezért nemrég pálinkafőző mesteri diplomát szerzett.

Amikor ezek után rákérdeztem az időbeosztására, azt válaszolta, hogy akinek több gyereke van, az hozzászokik az élete megszervezéséhez és folyamatos újraszervezéséhez, úgyhogy apróságokon nem akad fenn. Őt magát a szakmai kíváncsiság viszi előre, ennyi idősen is kimondottan jól érezte magát az iskolapadban.

A feladatokat kihívásnak és nem tehernek tartja, ezt tartja megújulóképessége alapjának.

Nyúlné dr. Pühra Beáta magyarnak vallja magát, de le sem tagadhatná, hogy anyai ágon minden rokona horvát, pontosabban bunyevác; igazi bácskai vér csörgedezik benne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Szőlővédelmi újdonságok a BASF-nél

Idei második online kísérleti bemutatóján a szőlőben használható gombaölő szerek fejlesztését mutatta be a BASF. A téma a peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezés volt. Hajnal Gábor marketingvezető hangsúlyozta, hogy a BASF fejlesztésben elkötelezett cégként régóta dolgozik azon, hogy a termesztők számára zökkenőmentes legyen az átmenet a szerkivonásokon.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A 2020-as Év bortermelője Borbély Tamás!

A Magyar Bor Akadémia által szervezett Év Bortermelője Magyarországon választás 2020-as győztesének bejelentése a járványhelyzetre tekintettel az idei évben online sajtótájékoztató keretében történt. Az eredményhirdetésen személyesen vett részt a díjra esélyes öt borász. Az esemény különlegessége, hogy idén 30. alkalommal került átadásra a legrangosabb hazai borászati elismerés.

5 dolog, amit nem tudott a tokaji aszúról

Vannak dolgok, amelyeket természetesnek veszünk, mert amennyire vissza tudunk emlékezni, mindig is tudtunk a létezésükről. A tokaji aszú sokaknak ilyen magától értetődő és ezért kevésbé érdekes borkategória. Pedig több szempontból is egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket így az ünnepek előtt érdemes is megismerni.

Holnap végre megtudjuk, ki lesz az Év Bortermelője 2020-ban

Idén rendhagyó módon, online keretek között kerül megrendezésre az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” díj kihirdetése. A Magyar Bor Akadémia elnöksége holnap délelőtt bontja ki a szavazatokat tartalmazó borítékokat.

Agrárszakma iránytű segíti a pályaválasztást

Agrárszakma iránytű címmel készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mely az új szakképzési rendszer mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseit mutatja be. A NAK minél több fiatallal, illetve pályamódosítást tervezővel szeretné megismertetni az új szakképzési rendszer keretében kialakult agrár szakmastruktúrát, képzéseket.

Új lendületet kap a magyar agrárium

Megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály révén 2021 januárjától kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.