Back to top

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Argentínában a Buenos Aires Egyetem tudósai felfedezték, hogy a méhek hasonlóak a kutyákhoz, melyek szagot fognak. A kutatócsoport jelenleg abban bízik, hogy ezzel a felfedezéssel segíthetik a méhek hatékonyságát a beporzási folyamat során.

A kutatás során egy méhcsaládnak olyan táplálékot adtak, melyben napraforgó illatot utánzó szintetikusanyag is volt.

A későbbiekben felfedezték, hogy ezek a méhek gyakrabban látogatták meg a napraforgókat, ezáltal jelentősen nagyobb volt terméshozam is.

A megállapítások alapján ez jó hír lehet más beporzásra váró növények számára is. A tudósok által felfedezett technika hatásos lehet olyan növények esetében is, mint az alma vagy mandula.

„Bemutattuk, hogy lehetséges a méheket illatokkal szabályozni, mellyel megváltoztatjuk későbbi viselkedésüket is.”- mondta Walter Farina, a kutatás vezetője.

A tanulmányban szereplő méhek valóban több napraforgó virágport vittek vissza a kaptárba.

„A kutatás során bebizonyították, hogy a terméshozam jelentős növelése lehetséges a méhek gyűjtögető tevékenységének befolyásolásával.” – mondta Farina.

Farina és csapata jelenleg azt kutatja, hogyan lehet ezeket a megállapításokat más beporzásra váró növényeken alkalmazni. A kutatók abban bíznak, hogy az illatanyag használatával növelni tudják a beporzás hatékonyságát.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.