Back to top

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Argentínában a Buenos Aires Egyetem tudósai felfedezték, hogy a méhek hasonlóak a kutyákhoz, melyek szagot fognak. A kutatócsoport jelenleg abban bízik, hogy ezzel a felfedezéssel segíthetik a méhek hatékonyságát a beporzási folyamat során.

A kutatás során egy méhcsaládnak olyan táplálékot adtak, melyben napraforgó illatot utánzó szintetikusanyag is volt.

A későbbiekben felfedezték, hogy ezek a méhek gyakrabban látogatták meg a napraforgókat, ezáltal jelentősen nagyobb volt terméshozam is.

A megállapítások alapján ez jó hír lehet más beporzásra váró növények számára is. A tudósok által felfedezett technika hatásos lehet olyan növények esetében is, mint az alma vagy mandula.

„Bemutattuk, hogy lehetséges a méheket illatokkal szabályozni, mellyel megváltoztatjuk későbbi viselkedésüket is.”- mondta Walter Farina, a kutatás vezetője.

A tanulmányban szereplő méhek valóban több napraforgó virágport vittek vissza a kaptárba.

„A kutatás során bebizonyították, hogy a terméshozam jelentős növelése lehetséges a méhek gyűjtögető tevékenységének befolyásolásával.” – mondta Farina.

Farina és csapata jelenleg azt kutatja, hogyan lehet ezeket a megállapításokat más beporzásra váró növényeken alkalmazni. A kutatók abban bíznak, hogy az illatanyag használatával növelni tudják a beporzás hatékonyságát.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállítható-e a klímaváltozás egy 4000 kilométeres biciklitúrával?

A méhészek már hosszú ideje a saját bőrükön érzik a klímaváltozást. Méhészként ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan akciókkal találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. Elkeseredés helyett támogassuk az ilyen, méheket is segítő akciókat! De a méhészek immár fásíthatnak OMME támogatással is!

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Egy kárpátaljai sikerágazat

A Kárpátalját évente felkereső 1 millió turista a csaknem érintetlen természet látványa és a gazdag épített örökség kiemelkedő darabjainak megismerése mellett elsősorban a termálfürdők miatt választja úti céljául a vidéket. No, és természetesen azért, hogy megkóstolja a magyar konyha remekeit, az itteni tájjellegű borokat és friss gyümölcsöket.

Varroa-kontroll természetes módon

A varroózis közismerten a méhészetek fennmaradását és gazdaságos működését fenyegető leggyakoribb, legnagyobb probléma. Nemcsak az atka közvetlen kártétele jelentős, hanem annak közvetett, más betegségeket (pl. vírus) közvetítő hatása is. A méhészeket folyamatosan foglalkoztatják a hatékony védekezés kérdései.

A félelem szaga

A kerteket és ültetvényeket károsító növényevő rovarokkal táplálkozó ragadozó rovarok által kibocsátott feromonok hatására a kártevők megváltoztatják viselkedésüket, sőt, adott esetben élettani folyamataikat is annak érdekében, hogy ne végezzék a ragadozók „gyomrában”.

Beporzókat a városokba

Vera Joedecke német biológus egy különleges virágos kezdeményezésről számolt be a heidelbergi kertészeti oktatási és kutatóintézet (LVG) által rendezett online konferencián. Nem csupán a vadon élő és termesztett virágzó növényeket mint a beporzók értékes pollenforrásait vizsgálták, hanem a városok számára megfelelő, helytakarékos virágzó felületek különböző megoldásait is tesztelték.

Meglepő eredményre jutott a Glasgow-i Egyetem a szúnyogokat vizsgálva

Azok a szúnyogok, amelyek több cukortartlamú tápanyagot fogyasztanak kevéssé terjesztik az olyan veszélyes betegségeket, mint a Zika vagy a Dengue-láz - derül ki a Glasgow-i Egyetem kutatásából.

Szamócafa

Az Arbutus nemzetség 12 faja közül háromnak van nagyobb jelentősége, részben pomológiai, részben díszítőértékeik miatt. A kis-ázsiai térségben a görög szamócafa honos, a nyugati szamócafa pedig a Földközi-tenger partvidékén és Írországban. Talán arab természettudósok honosították meg a 12. században többfelé a természetes előfordulási helyein kívül is.

A méhpempő

Szabályozza a hormonháztartást, jelentős immun-, és memóriaerősítő hatása van, támogatja a káros szabadgyökök megkötését, hogy csak néhány jótéteményét említsük. A méhpempőt kozmetikumokban és gyógyászati termékekben használják fel.

"Szentesről két dolog jut az emberek eszébe: a paprika és a vízilabda"

Kétnapos rendezvényt szerveztek Szentesen a paprika köré. A Délkertész tizedik alkalommal tartotta meg az eseményt. Az elmúlt évtizedben 70-80 értékes előadást hallhattak a résztvevők.