Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

A következő fajtaváltást valószínűleg a klímaváltozás fogja meghatározni

„A borászattal csak teljes odaadással, szenvedéllyel érdemes foglalkozni. Ha ez szüretkor napi tizennyolc óra munkát jelent, akkor annyit. Augusztustól októberig ki lehet bírni.”

2021 Év bortermelője: Nyúlné Pühra Beáta

Igazi közös ünnepe a szakmának a Magyar Bor Akadémia által szervezett Év bortermelője gálaestje. Idén már 31. éve. Különös öröm, hogy az idei év győztese egy hölgy, a Nyakas Pincészet főborásza, Nyúlné Pühra Beáta. Az eseményt jelenlétével megtisztelte Áder János köztársasági elnök úr, aki már kilenc alkalommal kísérte végig az ünnepet.

MyMátra, a termékpiramis alapja

A Mátrai borvidék kétségkívül legjellemzőbb karakterét az illatos szőlőfajták biztosítják. Erre építkezve készítették el MyMátra néven közösségi borukat az ottani szakemberek, mely a BorJour Mátrai Május esemény keretein belül, a Stefánia Palotában debütált a hazai borkedvelők előtt. Az eseményen 6 borászat jelent meg az új termékkel, de az év végéig újabb 3-4 csatlakozót várnak.

Az italerjesztés szakértői

Tizedik alkalommal megszervezett Fermentis Academy résztvevői újabb technológiai ismereteket szerezhettek. A budapesti Hélia Hotelben tartott eseményen előadások hangzottak el az alkoholos erjedés során szükséges tápanyagról, az idén tíz éves E2U koncepcióról, a kénfelhasználás minimalizálásáról, a speciális kéntermelő élesztőtörzsek felhasználásáról, valamint a szén-dioxidos italokról.

A kórokozók alig várták a csapadékos meleget – növényvédelmi előrejelzés 19. hét

Egy sor betegségnek kiváló feltételeket teremt, hogy a hosszan tartó aszály után csapadékosabbra fordult az idő, és a hőmérséklet is emelkedni kezdett. De szaporodnak a levéltetvek, levélbolhák és mindenféle molyok is, bőven van tehát növényvédelmi tennivaló a kertekben.

A sokarcú borvidék

Az Egri borvidék változatos természeti adottságai lehetővé teszik, hogy világszínvonalú fehér- és vörösborok kerüljenek ki a pincékből, hangzott el az Egri bornap Budapesten nevű rendezvényen. A sétálókóstolón 23 borászat mutatta be néhány tételét, a látogatók pedig ezen kívül három mesterkurzuson kaphattak mélyebb ismereteket a borvidékről, az Egri bikavérről és az egyedi dűlős borokról.

Vidékőrzéstől a kultúra ápolásáig

A falvak jövője szempontjából kulcskérdés, hogy közép- és hosszú távon a fiatalok mekkora része tudja ott elképzelni a jövőjét. A települések számára ez kihívás. Részben e kihívásra válaszul szervezi értékfeltáró-közösségfejlesztő programjait a Zala Vidékőrző és Kulturális Egyesület: a helyi értékek és a helyi potenciál preferálását népszerűsítjük, mondta tudósítónknak a szervezet elnöke, Németh Zsuzsanna.

Szőlészet: talajtakarás gumós perjével

A szőlősorok és a sorközök takarása régóta foglalkoztatja a szőlősgazdákat és a téma kutatóit. Megoldására a szőlősorok zöldítése, azaz biológiai lehetőség kínálkozik, ami nem új keletű módszer.