Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyomszabályozás lehetőségei

A szőlőültetvények gyomirtása a hagyományos termesztésben sem egyszerű kérdés, még úgy sem, hogy általános a gyomirtó szerek használata. A fenntartható termesztésben nem megengedettek a kemikáliák, csak mechanikai módszerek vagy alternatív megoldások lehetségesek.

Szüret előtt kórokozóhelyzet van – növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A jelenlegi időjárás elsősorban a betegségek terjedésének kedvez, a kártevők többsége már alig rajzik. A normalizálódóban lévő talajnedvesség-tartalom a gyomosodásnak is újra jó feltételeket teremtett.

A súlyos aszály ellenére a tavalyinál jobb eredményt várnak a német borászok

Az idei súlyos aszály ellenére a tavalyinál jobb eredményt várnak a németországi borászok, az előrejelzések alapján 8,88 millió hektoliter bor kerülhet a hordókba - közölte csütörtökön a német szövetségi statisztikai hivatal.

Boróka, Villő és Zselyke kínálata

Boróka, Villő, Zselyke. Mi a közös ebben a három névben? Az, hogy mindhárom kislányról bort nevezett el az édesapjuk. A vendégek és a vásárlók nemcsak értékelik Takács Zsolt Rezi szőlőhegyén készített borainak újszerű elnevezését, hanem szívesen vásárolják őket.

Pécsen és a villányi borvidék településein kínál programokat az Európai Bordalfesztivál

Férfikarok és más énekegyüttesek, néptáncosok, zenekarok fellépéseivel, valamint borbemutatóval is várják a közönséget Pécsen és a villányi borvidék településein a szeptember 23. és 25. között zajló 26. Európai Bordalfesztivál szervezői.

Minőségi élelmiszereket előállító termelőket díjaztak

A SVÉT – Stílusos Vidéki Éttermiség és a Magyar Konyha magazin, Borbás Marcsi közreműködésével a tatai Esterházy-kastély parkjában immár hetedik alkalommal adta át a Magyar Konyha Termelői Díját. Az elismerést idén borecetet készítő családi vállalkozás, egy baromfitenyésztő és egy bio kertész testvérpár vehette át.

Nőtt a dél-afrikai csemegeszőlő export

Több mint 77 millió karton csemegeszőlőt exportált Dél-Afrika, körülbelül 4%-kal többet, mint az előző idényben. A dél-afrikai csemegeszőlő-termelők egyesületének jelentése szerint a kiváló termés nagyrészt a jó időjárási viszonyoknak és a termesztésbe vont új fajtáknak köszönhető.

Ismét lesz őszi bormustra Szegeden

A pandémia okozta kétéves kényszerű szünet után újra megrendezik Szegeden a Bor tér elnevezésű gasztronómiai fesztivált, melyen több mint száz bortermelő várja szerdától a helybélieket és a városba érkező turistákat - tájékoztatta a szervező Szegedi Városkép és Piac Kft. az MTI-t.

A határon túli gazdák is számíthatnak az agrártárcára

Az Agrárminisztérium (AM) folyamatosan figyelemmel kíséri a határon túli kis- és közepes termelők sorsának alakulását és minden eszközzel támogatja fennmaradásukat, lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására - jelentette ki Ökrös Oszkár, az AM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Bácsfeketehegyen, a Vajdasági Borudvar rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

A gyümölcsmolyok visszavonultak, a puszpángmoly rajzik – növényvédelmi előrejelzés 37. hét

A gyümölcsmolyok károsításával az idén már nem kell számolni, ellenben annál nagyobb gond a gyapottok-bagolylepke, illetve a minden növényen tömegesen jelen lévő poloskák. A kisebb-nagyobb esők nyomán a gombás betegségek is megjelennek.