Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőoltványoktól a facsemetékig

Oltványra mindaddig szükség lesz, amíg az emberek szeretnek gyümölcsöket és azok különböző változatait termeszteni. A vállalkozását Zalaegerszegen működtető Kaszás Balázs e mottót tartja szem előtt munkája során, immár negyed százada.

A jó bor magasztosabbá teszi az ünnepi hangulatot

Kevesen vannak, akik olyan mélyreható ismeretekkel bírnak a hazai borkultúrát illetően, mint Zilai Zoltán, akinek sok minden más mellett a Márton-napi újbor ünnepe köthető a nevéhez. Amikor a ’90-es években a Néprajzi Múzeumban ünnepi keretek közé visszaállította a magyarság e régmúltba nyúló hagyományát, még talán maga sem gondolta, milyen sikeres kezdeményezést indított el.

Növényvédelmi tapasztalatok

Idén a szőlőkárosítók nem okoztak különösebb gondot, kevés permetezéssel meg tudtuk védeni az ültetvényeket. Ebben nagy szerepe volt az időjárásnak és a rendkívül kevés csapadéknak is. Bizonyára ettől függetlenül a szőlő növényvédelmével kapcsolatban több érdekességet megfigyelhettünk, ezek közül kettőt említek meg, a szőlőlisztharmatot és a magnéziumhiányt.

A biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak

A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden.

A Szupermenta tesztjén is bizonyították kiválóságukat a tokaji aszúk

Hatósági, laboratóriumi és kedveltségi szempontból is mindenben megfeleltek a tokaji aszúk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta terméktesztjén. Az összehasonlító vizsgálatba 17, széles körben elérhető ötputtonyos, 2016-2018-as évjáratú aszúbor került be, melyek komplex vizsgálatát ezúttal is elvégezték a szakemberek.

Újabb állami földterületek kerülhetnek a gazdálkodókhoz

Megkezdődött a következő üteme a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni.

Újbor: amire ősszel várunk

Nem csak a gazdák türelmetlenkednek a hordókat vizsgálva, de a fogyasztók is vágynak az újra. Nem véletlen, hogy a 90-es években Csipkerózsika-álmából felélesztett Márton-napi újbor hamar népszerűvé vált.

Nivegy-völgyi eredetvédett borok kóstolója mesterkurzussal

November utolsó szombatján a Balaton-felvidék ékszerdobozának, a Nivegy-völgynek a borait és borászait ismerhetik meg az érdeklődők a szentantalfai Dobosi Birtokközpontban. A Nivegy-völgy öt falva – Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár és Balatoncsicsó –, valamint a szomszédos Zánka borászközössége nem a versengésben, inkább az egységben hisz. Az összefogás a hétköznapjaikra is jellemző.

Eltér a szőlőfajták szárazságérzékenysége

A növényi szövetek 80-95%-a víz, de a magvak víztartalma is átlagosan 5-15%. A víz a leggyakoribb oldószer a növényben, befolyásolja a fehérjék, a membránok, a nukleinsavak és más molekulák szerkezetét. A növényekben folyamatos a víz felvétele és leadása. Meleg nyári napon óránként kicserélődik a szőlő leveleiben lévő teljes vízmennyiség, de a fajták szárazságtűrése más tényezőktől is függ.

Biotermesztés a kertészetben

A biotermesztés hazai helyzetéről, a fenntartható gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak a Biocont Klub első rendezvényén. Az európai zöld megállapodás az ökológiai termesztés nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul, amihez a hazai gazdálkodásnak még fel kell nőnie, és ezt kívánta elősegíteni a rendezvény.