Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szőlő növeli a bélbiom sokféleségét és csökkenti a koleszterinszintet

A Kaliforniai Egyetem David Geffen Orvostudományi Iskolájának kutatócsoportja bizonyítékokat talált arra, hogy a szőlő fogyasztása növelheti a bélflóra sokféleségét és csökkentheti a vér koleszterinszintjét. A Nutrients című folyóiratban megjelent cikkükben a csoport olyan kísérleteket ír le, amelyek során négy héten keresztül szőlőporral etették az önkénteseket.

Légből kapott fehérje

Mi lenne, ha egyszerűen a levegőből tudnánk fehérjéket előállítani, növénytermesztés vagy állattenyésztés nélkül? Talán meglepően hangzik, de egy finn élelmiszeripari startup cég, a Solar Foods pontosan ezt teszi.

Megváltozik a borok ízvilága

Aki borokba szeretne fektetni, különösen a klasszikusnak számító régiókból származó tételekbe, annak most kell cselekednie. A klímaváltozás miatt ugyanis a jövőben átalakul a borok ízvilága, figyelmeztetnek a szakértők.

Tizedikek vagyunk a világranglistán

Öt év alatt több mint duplájára nőtt itthon az ökológiai gazdálkodásba vont területek mérete. A mezőgazdasági területeken belüli 6 százalékos ökoterület-aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Az ökológiai minősítés gyümölcsösök abszolút kiterjedését tekintve viszont már most világviszonylatban a 12. helyen állunk.

Borbarátok indexe, avagy melyik a legnagyobb borország?

A Bounce decemberben közzétett tanulmányából kiderül, hogy 26 országot vizsgálva hazánk a borfogyasztás és -termelés, a szőlőültetvények és bortúrák száma, valamint egy palack bor átlagos ára alapján az előkelő 10 helyre került.

Ítélkeztek a hazai borszakírók

Egyedülálló versenynek számít a Magyar Bor Nagydíj, hiszen a hazai borszakírók szavazataikkal rangsorolják az elmúlt öt évjárat azon borait, amelyek megítélésük szerint „kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak”.

A borászatokat rendkívüli támogatással is segítette az Agrárminisztérium

1,5 milliárd forint támogatást kaptak 2021. végén azok a borászatok, amelyeknek komoly értékesítési nehézséget okozott a koronavírus-járvány vendéglátást és turizmust érintő hatása.

Figyeljünk a ragadozó atkákra

Napjainkban egyre nagyobb kihívás igazodni a mezőgazdasági termelést befolyásoló környezeti változásokhoz. A klímaváltozás, a klímaszélsőségek következtében megjelenő újabb kórokozók és kártevők a termesztéstechnológia újragondolására késztetik a termelőket. Ehhez hozzájárul az ember által okozott környezeti károsítás mérséklésére, a peszticidterhelés csökkentésére irányuló törekvés is.

Szüret után is fontos az ápolás

Bár átlagos évjáratokban november eleje a szőlő természetes lombhullásának időszaka, a korai őszi fagyok hatására ez a biológiai folyamat gyakran előbb indul meg. A szőlő nyugalmi időszaka alatt, ami a lombhullástól a könnyezésig tart, néhány hónap áll rendelkezésre mindazon növényvédelmi jellegű munkák elvégzésére, amelyek célja a szőlő felkészítése a következő tenyészidőszakra.

Több törvény segíti és egyszerűsíti a gazdák munkáját

Az Agrárminisztérium 2021. évben jelentős jogszabályokkal segítette a gazdálkodók és az agrár-és élelmiszeripari vállalkozások tevékenységét. A tárca 5 törvény, 43 kormány-előterjesztés és 51 miniszteri rendelet előkészítését és megalkotását végezte el az év során. Ezek közül kiemeltünk néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést.