Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egri Borvidéki Kóstoló: a nagy vörös megtalálta fehér párját

Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által közelmúltban Budapesten szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők. A sétáló kóstolót mesterkurzusok egészítették ki, ahol a borvidékről, a Bikavérről és a dűlős borokról lehetett mélyebb ismereteket szerezni.

A kertészeti-borászati oktatás utolsó fellegvára

A Komárom járásbeli Karva szakiskolájában járt tudósítónk. A rendszerváltozáskor szinte minden magyarlakta járásban volt hasonló magyar tannyelvű vidékfejlesztési – vagy még inkább mezőgazdasággal foglalkozó – szakközépiskola. Azóta, ahogy a mezőgazdaság ázsiója megkopott Szlovákiában, és ahogy a mezőgazdaság súlya csökkent a GDP-ben, a mezőgazdaságban dolgozók és az őket képző szakiskolák száma is csökkent.

Kacérkodás a Kéknyelűvel

Május 14-én negyedik alkalommal kerül sor az Istvándy Pincészet már hagyományosnak számító kéknyelű-ízlelő programjára. Az eseményre mintegy 10 badacsonyi pincészet több mint 30 Kéknyelű tétellel érkezik, a vendégek a kéknyelűről szóló mesterkurzusokon vehetnek részt, és megkóstolhatják a helyi mangalicából és szürkemarhából készült fogást.

Az északi pezsgőké a jövő?

Egyre több a szőlőültetvény olyan országokban, amelyek korábban egyáltalán nem kötődtek a bortermeléshez. Ez esetben az Egyesült Királyságról és a skandináv országokról van szó. A jelenség a klímaváltozásnak köszönhető, és a pezsgőpiac átalakulását jelentheti.

Kalapács alá kerül az egyik legjobb borászati könyvgyűjtemény

A Sean Thackrey tulajdonában lévő könyvtárat az Egyesült Államok egyik legszebb borászati magángyűjteményének tartják. A gyűjtemény most a New York-i Nemzetközi Antikváriumi vásáron kerül kalapács alá, és értéke eléri a 2 millió dollárt.

Globalizáció és a borászat: Együtt kell élni vele

Felaprózott iparágnak nevezik azokat az ágazatokat a közgazdaságtanban, amelyekben valamilyen okból még nincs meghatározó szerepe az egész világgazdaságra jellemző globalizációnak. Az okok eltérőek lehetnek, van, ahol a termelői, máshol a fogyasztói oldal egyes tényezői akadályozzák azt. A borászatnak az eredetvédelmi rendszer nyújtott sokáig védelmet, hiszen a származási helyhez kapcsolódó minőség nem teszi lehetővé a tömegtermelést.

Szabad az út a török áru előtt

Az orosz hatóságok bejelentették, hogy enyhítik a török gyümölcs- és zöldségszállítmányokra vonatkozó korlátozásokat. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság közleménye szerint ez egyebek mellett a hegyes paprikára, a gránátalmára, a csemegeszőlőre és narancsra is érvényes.

Sauvignon blanc lett Hévíz város bora

Idén harmadik alkalommal, megújult tematika szerint választották ki a Hévíz Város Borát. Egy éven keresztül a Cezar Pincészet  Savignon blanc 2021-es évjáratú fehér bora viselheti a címet.

Csávossy György: Erdély nagy bormestere

Az Európai Borlovagok Magyarországi Rendje nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ápolja a magyar szőlészet és borászat kiemelkedő személyiségeinek emlékét. Ennek jegyében került sor a közelmúltban Dr. Csávossy György tanár úr emléktáblájának az avatására Bihardiószegen, ahol annak idején a szakiskola tanáraként a pályáját kezdte.

Fokozódik a tűzelhalásveszély – Növényvédelmi előrejelzés 17. hét

A nem túl meleg idő ellenére szinte minden növénykultúrában akad növényvédelmi teendő. A „szokásos” varasodás, lisztharmat és monília mellett a legnagyobb veszélyt most az almástermésűek baktériumos tűzelhalása jelenti. Amennyiben több napon keresztül minimum 15,6 °C-ot mérünk, valamint csapadék is hull, bekövetkezhet a fertőzés a virágzó ültetvényekben. Emellett már egy sor rovar is rajzik.