Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idei francia bortermelés 27 százalékkal lehet kisebb a tavalyinál

A francia mezőgazdasági minisztérium az eddigieknél némileg derűlátóbb előrejelzést tett közzé az idén várható bortermelés kapcsán, ami azonban várhatóan így is 27 százalékkal kisebb lehet a tavalyinál.

Kezdődik az ültetési anyagok kitermelése

Közeledik a faiskolai kitermelési szezon, hamarosan megjelenik a lerakatokban, árusító helyeken a gyümölcs- és szőlőoltványok és más ültetési anyagok széles választéka. A szabadgyökerű fás ültetési anyagok szaporító iskolai kitermelése a gyümölcsfajoknál október 10-e, a szőlőnél október 20-a előtt nem kezdődhet meg.

Emese álmától a gibanicáig

Több mint százöt hazai és határon túli termelő portékái, gyógynövények, havasi mézek, erdei és termesztett gyümölcsökből készített lekvárok, szörpök, kézműves sajtok és csodaszép kézműves termékek várják az OMÉK látogatóit a B pavilon „Kárpát-medence kincsei” elnevezésű kiállításán.

Az EU intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat támogatására

Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik - erről tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

Champagne gondban van

Köztudott, hogy a francia pezsgő, a champagne a világ egyik legkeresettebb itala és mindig nagy érdeklődés övezi. Mint kiderült, nem csak a pezsgőrajongók kísérik figyelemmel, titkos érdeklődők is megjelentek a színen.

Mézbor házilag

Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói. Ám ez a mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is elkészíthető. Az alábbiakban egy egyszerű receptet és módszert adunk közre.

A szőlővédelem idei fő gondjai

Ismereteim és információim szerint a szőlőtermesztőknek ez évben nem sok növényvédelmi gondjuk volt. Olyan ültetvény is van, ahol a szőlő legismertebb gombabetegsége, a peronoszpóra meg sem jelent. A kórokozók közül a legnagyobb kárt a hazánkban 22 évvel ezelőtt felbukkant feketerothadás és a szőlőlisztharmat, valamint a korai tőkepusztulás okozta.

Keresik Magyarország kedvenc borait

Az egész országot szavazásra hívják, hogy kiderüljön, melyek a kedvenc boraink, és amelyek a Vince Díjban részesülnek majd. A borkedvelők 33 alkategóriában választhatják ki kedvenc magyar boraikat, borászataikat, párlataikat a szakmai és közéleti nagykövetek által javasolt tételekből.

Alapítványi tulajdonban folytatja munkáját a Grand Tokaj Zrt.

Befejeződött a Grand Tokaj Zrt. tulajdonosváltásának jogi folyamata, amelynek eredményeképpen megszűnt a magyar állam tulajdonosi szerepvállalása a Tokaji borvidéken és ezzel a teljes magyar bortermelésben. A társaság új tulajdonosa az idei évben megalapított, a Tokaji borvidék felemelkedését és borkultúrájának fejlesztését is célul kitűző Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány.

Még lehet permetezni a tárolási betegségek ellen – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Egyre közelebb vagyunk a növényvédelmi szezon végéhez, de a tárolási betegségek ellen még érdemes védekezni ott, ahol a szüretig még belefér egy záró permetezés. A poloskák még tömegesen szívogatják a terméseket, de már elkezdték keresni a téli búvóhelyet is, érdemes zárva tartani az ajtókat, ablakokat.