Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beöthy, a csobánci remete

Janos von Beöthy, azaz Beöthy János a fél életét külföldön, a csúcsgasztronómiában töltötte, hogy hazatérve a legjobb borok elkészítésén mérje le tudását. Igazi hegyi borászatot hozott létre – hiszen a területeinek a legalsó része is a tengerszint felett 200 méteres magasságban fekszik –, a Csobánc mellett pedig nem csak az adottságai miatt köteleződött el, de ifjú korát is a közelben töltötte.

Fenntarthatósági felmérés a borturizmusról

A WineTourism.com és a Geisenheimi Egyetem globális online fenntarthatósági felmérést készít a borturizmusról, tette közzé a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A kérdőív angol nyelvű és anonim, csak az országot és a borvidéket kell megadni.

A magasabb szőlő felvásárlási árakhoz a közös értékesítésen keresztül vezet az út

A szőlőtermesztés gépesítése, az ültetvények korszerűsítése, az adminisztratív és az adózási szabályok egyszerűsítése mellett egyszerű termelői együttműködések létrehozásának lehetőségével is segíti a szőlőtermesztőket a kormány – fogalmazott Soltvadkerten, a XII. Márton-napi újbor ünnepen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelő államtitkára.

Történelmi mélyponton a világ bortermelése

Az idei évben alacsonyabb, a 2017-hez hasonló szinten várható a világ bortermelése. Ez már a harmadik, egymást követő év, amikor a globális termelés az átlag alatt maradt. Pau Roca, az OIV főigazgatója internetes konferencián mutatta be a világ 2021-es termésbecsléseit.

Borest a Bor Akadémián

A Magyar Bor Akadémia több mint két évtizede elkötelezett képviselője a hazai borkultúra fejlesztésének. Tagjai a szőlész- és borász szakma elismert és nagy tudású, hiteles képviselői, valamint a magyar társadalom értékes, megbecsült személyiségei.

A pezsgő olcsóbb lesz, de a magas alkoholtartalmú italok drágulnak

Az Egyesült Királyság kormánya a szeszesitalok adójának átalakítását tervezi, méghozzá az italok alkoholtartalma szerint. A pezsgő és a prosecco rajongói örvendhettek, miután a kancellár bejelentette, hogy csökkenti a rájuk kivetett vámokat, és ez által csökken az adókulcsuk is.

A nap, amikor már csak emlék lesz a csokoládé

Az emelkedő hőmérséklet, a vízhiány az egész bolygó életére hatással lesz. Előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár teljesen eltűnhetnek olyan termékek a polcokról, amelyek nélkül ma még el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat.

A szüretelőkombájnok új generációja

Precíziós szüretelőgépet mutatott be a KITE Zrt. Balatonvilágoson. A rendezvényen a Pellenc új precíziós megoldásaival, Telematics rendszerrel és hozamtérképezéssel felszerelt Optimum L.20 szüretelőgéppel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Borbarangolás a Badacsonyi borvidéken

A Badacsony különleges arcát mutatja ilyenkor, a dűlőkön és a pincék ódon falai között egészen új élmény várja az utazót. Most izgalmas ízutazás keretében leshetnek be az érdeklődők a borászok világába a november 13-án induló Borbarangoláson, ahol a borvacsorák alkalmával maga a borász és családja is bemutatkozik, és mesél életükről, hétköznapjaikról.

Carassia pezsgők sikere a Pezsgő Világbajnokságon

A magyar befektetők tulajdonában álló, erdélyi Kárásztelek Pezsgőpincészet által az idei, Londonban rendezett Pezsgő Világbajnokságra benevezett négy tétel mindegyike kitűnően szerepelt: három arany (Carassia Rosé, Carassia Blanc de Blancs Brut Magnum, Carassia Classic Brut Magnum) és egy ezüstéremmel (Carassia Classic Brut) az eddigi legjobb eredményét érte el a pincészet.