Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hiány a lázadások miatt

A Peruban december közepén kitört lázadások a helyi és a nemzetközi gyümölcskereskedelmet is hátrányosan érintették. Matthias Eggemann, a Fresh-Con­nection Fruchtimport GmbH kereskedelmi vállalat vezetője szerint a sztrájkok igen hamar készlethiányhoz vezet­tek egyebek közt a piros mag nélküli szőlőből.

Egy pohár pezsgő a Kreinbacher Birtokon

A legkisebb borvidék, Somló mellett döntött az építőiparban nevet szerzett Kreinbacher József, amikor a 2000-es évek elején megalapította a pincészetét. Mert egy kiváló pezsgő lebegett a szemei előtt. A tanúhegy lábánál lévő birtokon minden a megszokottól eltérően működik: az eredmény az ünnepi alkalmakhoz kívánkozó kifinomult magyar pezsgő – és még ennél is több.

A pezsgő számokban, azaz miért pezseg a pezsgő?

Általánosan elterjedt, hogy egy palack pezsgőben átlagosan 15 millió buborék szorult. Szimpatikus szám, de az a matematikai modell, amely ezt az eredményt adja, meglehetősen bizonytalan lábakon áll.

A törköly mint szerves trágya

A szőlőtermesztésben az egyik legnagyobb munka a szüret és a szőlőfeldolgozás, majd az utána keletkező törköly elhelyezése mindig gondot okoz a borászatoknak. A környezetbarát termesztést előtérbe helyező termelők már régóta korlátozzák a műtrágya-felhasználást, és csak a szőlő igényeinek megfelelő mennyiséget adagolnak, a megfelelő időben kijuttatva.

Éjszakai élet alkohol nélkül?

Már nem nézik hóbortosnak azokat, akik egy éjszakai szórakozó helyen szeszmentes koktélokat, vagy alacsony alkoholtartalmú italokat kérnek. Állítólag ez a trend, az új életmód a legfiatalabb generáció körében.

Mit (t)együnk, ha túl jól sikerült az este?

A másnaposság kellemetlen tüneteire mindenkinek megvan a saját receptje. Mit mondanak a brit és ausztrál szakértők, és mire esküszik Lajsz András, a magyar „koktélkirály”?

Borászba oltott vadász

Szekszárdot a hét domb és a bor városának tartják a helybeliek. A borvidéken az 1970-es évek óta önállóan borászkodó Vesztergombi Ferenc 1993-ban az elsők között érdemelte ki az Év bortermelője címet. Szekszárd Város Díszpolgára, boraival pedig már számtalan hazai és nemzetközi díjat nyert. Nemcsak a szőlővel, borral foglalkozik, hanem a természet is közel áll hozzá, kirándulni, cserkelni jár, ahol nem a puskaropogás számít, hanem maga az erdő.

A legjobb ételek a máj számára

Lehet, hogy úgy gondolunk a májra, mint a szervezet méregtelenítő központjára, ami igaz is, de ezenkívül több mint 500 létfontosságú funkciót lát el. Ilyen például a salakanyagok eltávolítása, az immunválaszok és a vércukorszint szabályozása. Tehát az, hogy mit eszünk nap, mint nap, segítheti, vagy éppen hátráltathatja ennek a fontos szervnek a működését.

Villányi Franc&Franc hetedszer

Ma már nem kell magyarázni, Villány és a Cabernet franc neve végérvényesen összeforrt. Még 2015-ben szervezték az első szakmai napot, konferenciát és kóstolót, ahová Loire-menti borászokat hívtak vendégségbe. Azóta sok nap kelt fel, és nyugodott le a villányi szőlők felett, s számos borvidék szakemberei fordultak meg a baranyai településen.

Pezseg a pezsgőpiac

Magyarországon évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő, hazánk ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.