Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A határon túli gazdák is számíthatnak az agrártárcára

Az Agrárminisztérium (AM) folyamatosan figyelemmel kíséri a határon túli kis- és közepes termelők sorsának alakulását és minden eszközzel támogatja fennmaradásukat, lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására - jelentette ki Ökrös Oszkár, az AM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Bácsfeketehegyen, a Vajdasági Borudvar rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

A gyümölcsmolyok visszavonultak, a puszpángmoly rajzik – növényvédelmi előrejelzés 37. hét

A gyümölcsmolyok károsításával az idén már nem kell számolni, ellenben annál nagyobb gond a gyapottok-bagolylepke, illetve a minden növényen tömegesen jelen lévő poloskák. A kisebb-nagyobb esők nyomán a gombás betegségek is megjelennek.

Törley József, a buborékok hazai atyja

Idén 140 éve, hogy kisebb megszakításokkal, de folyamatosan működik a Törley Pezsgőpincészet. Az egyik leginnovatívabb szakemberünk, Törley József által Budafokon alapított üzem sok vihart és sikert élt meg, az indulástól napjainkig terjedő időszakban. Az ünnepi alkalomnak köszönhetően különleges helyszínbejárásra és pezsgőlimonádé-workshopra invitáltak a szervezők.

Borászati melléktermékből értékes alapanyag – erre fejlődik az agrárium

Éves szinten több tízezer tonna borászati hulladék képződik a feldolgozott szőlő után. A megmaradt mag és héj azonban rendkívül értékes alapanyag, ráadásul ezek hasznosítása is történhet környezetbarát módon.

Különleges Törley pezsgőt árvereznek el

Rendkívüli tételt bocsát árverésre az ország legnagyobb borászati eseményén, a Budapest Borfesztiválon a Törley Pezsgőpincészet. A palack napra pontosan kötődik a vállalat 140 éves születésnapjához, 2022. augusztus 1-hez, ám messze nem ez az egyetlen különlegessége. A pezsgőt a VinAgora Nemzetközi Borversenyen a legjobb pezsgőnek választották 2021-ben, így megkapta a Champion díjat.

Többek közt tanösvénnyel gazdagodott Villány

Megújultak és új, a családok kényelmét szolgáló funkciókkal bővültek Villány központjában a híres pincesorhoz kapcsolódó közterületek - tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat az MTI-t.

Budafok: Budapest Grinzingje

A korábbi évekhez hasonlóan az idei Budafoki Pezsgő Bornapok felhőtlen hangulattal, kiváló borokkal, pezsgőkkel, kézműves vásársorral, kulturális, képzőművészeti és családi programokkal, valamint koncertekkel várta a nagyérdeműt. A hagyományosan szeptember első hétvégéjéhez köthető eseményre nem csak a fővárosiak voltak kíváncsiak, sokan jöttek vidékről, sőt a határon túlról is.

Lakitelek harmadszor

A harmadik szőlő-növényvédelmi rendezvényt szervezte meg Lakiteleken a BASF Hungária Kft. és a Seed Plus Kft., ahol nyomon lehetett követni a korábbi kezelések, technológiai ajánlások hatását. Az idén engedélyt kapott az az új gombaölő szer, aminek a kísérleteit többek közt Lakiteleken folytatták.

Szőlőkártevők és természetes ellenségeik

A szőlő kártevői kevesebb gondot okoznak a gombás betegségekhez képest, de kedvező körülmények hatására vagy a növényvédelmi munkák elmaradása miatt gyors elszaporodásra is képesek. Leginkább a szőlőmolyok, az atkák és az utóbbi években jelentős kártevővé vált amerikai szőlőkabóca károsítására kell figyelnünk.

Hosszú kihagyás után újra fertőznek a gombák – növényvédelmi előrejelzés 36. hét

A csapadék hatására újra feltűntek olyan betegségek, amelyeket a hosszú aszályos időszak alatt már-már elfelejtettünk. De a rovarok némelyikének is kedvezett az eső, erősödik például a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása is.