Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szűretlen pezsgő, avagy a pet-nat felemelkedése

Létezik egy, a borász berkekben egyre divatosabb, de széles körben még kevésbé ismert tradicionális eljárással készült pezsgő, név szerint a petillant naturel, azaz a pet-nat, a szűretlen, kénmentes, természetes, buborékos nedű. Népszerűségét többek közt az is garantálja, hogy mind a készítő mind a fogyasztó számára izgalmas játéknak bizonyul.

Hogyan lehet tudományos alapon lerészegedni?

Igazán sehogy - de ez így, egy túl rövid cikk lenne. A címbeli kérdés annyiban azonban nem vicc, hogy érdemes ismerni az alkoholnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásának lépcsőfokait. Így a kellemes fokozatokban tartható ez a szint, és nem kell átbillenni az öntudatlanul fetrengősbe…

Nem csak az ünnepek itala

Eddig főként kizárólag jeles eseményeken vagy ünnepléskor durrant az üveg, azonban mára a bor mellett a pezsgő is egyre gyakoribb eleme a családi vacsoraasztaloknak. Jelentős előnye a borral szemben, hogy az ételek többségével jól harmonizál, így a Garamvári Szőlőbirtok vezetősége is abban reménykedik, hogy a pezsgő szerepe a pozitív tulajdonságai révén felértékelődik a mindennapi fogyasztásban.

Útkeresés Hajóson

A Hajós-Bajai borvidéken fekvő szülővárosukat választotta a fiatal Sziegl Balázs és Nagy Petra, hogy megmutassák, mit tudnak kihozni az ottani termőterület és a saját filozófiájuk kettőséből.

Szüreteljünk tíz év múlva is!

„Foglalkozni kell a változásokkal, és aki nem tud alkalmazkodni, az nem biztos, hogy túléli a kihívásokat” – hangzott el az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián.

Hibák, amit pezsgőfogyasztáskor gyakran elkövetünk

A szakértők a legnagyobb pezsgőfogyasztási hibák között említették az ital hőfokát, az öntést és a nem megfelelő pohárválasztást is…

Jégbor: a tőkén fagyott csoda

Sokan tekintenek értetlenül a jégbor hallatán. Talán azt gondolják - akárcsak a természetesen nem létező tokaji borkocsonyáról –, hogy valami egészen különleges dologgal találkozhatnak. Ebben igazuk van, ritka évek, exkluzív bora. De, hogyan is készülhet ez a ritkaság számba menő, édes nedű?

A gyökerektől a pohárig: egy kutató szellem

Június végén doktorált Kovács Barnabás: a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Borászati Tanszékének fiatal tanársegédje megnyugodhatott, ennek a fontos eseménynek a pandémia sem tehetett keresztbe. Ötéves munkájának végére szándéka szerint nem tett pontot, de ez a lépés meghatározó az életében.

Közel kétszáz rendezvényen népszerűsítették az agrárpályát

Pozitívan befolyásolta az agrárszakma társadalmi megítélését az „Agrártudományi pályaorientáció az ágazat versenyképességének javítása, a szakember-utánpótlás erősítése érdekében, a képzési környezet innovatív fejlesztésével​” című projekt.

Miben rejlik a tökéletes forralt bor titka?

Létezik egy különleges forró ital, ami miatt már sokunk várta a téli hideg időjárást, ami nem mást, mint a forralt bor! Az otthon főzött forralt bor mindig nagy népszerűségnek örvendett, hiszen mi lehetne jobb egy zord téli estén, mint elkortyolgatni egy bögrényi édes, fűszeres meleg italt.