Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újragombolt hagyományok a Múzeumok Éjszakáján

Az ország legnagyobb kulturális rendezvényét, a Múzeumok Éjszakáját idén június 25-én rendezik – immár 20. alkalommal. Ezen az estén mintegy 431 intézmény több mint 2500 programmal várja a látogatókat – jelentette be dr. Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Magyar Zene Házában tartott tájékoztatón.

A magyar bor nagykövetei

A Magyar Bor Akadémia idén ünnepli megalapítása 30. évfordulóját, és a kerek évforduló egybeesik a borakadémia elnökségének tisztújításával. A közelmúltban tartott tisztújító közgyűlésen Koch Csabát választották a Magyar Bor Akadémia elnökévé. Bár az utóbbi évek nem kedveztek a szervezeti életnek, az új vezetőség bizakodva tekint a jövőbe.

Folytatódik a BORTRIATLON: júniusban Kéknyelű Zsendülés

A Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület szakembereinek koordinálásával, valamint a helyi borászok közösségének példaértékű közreműködésével folytatódik a BORTRIATLON rendezvénysorozat, amelynek második állomásán június 17-19. között a Kéknyelű Zsendülés program keretén belül 10 helyszínen várják az érdeklődőket, akik Badacsony ősi szőlőfajtájából, a Kéknyelűből kaphatnak gazdag ízelítőt.

8-10 órás nedvességborítás, és minden, ami azzal jár – növényvédelmi előrejelzés 24. hét

Nem országszerte ugyan, de elég sok helyen esett Medárd-nap környékén. A fülledt, párás levegőben, 8-10 órás nedvességborítás mellett szinte minden fertőz: nemcsak a kórokozók sokaságának kedvez ez az időjárás, de igen intenzíven szaporodnak a rovarok is.

Platinaérmes magyar Olasz rizling

A világ egyik legtekintélyesebb borversenyén Olasz rizling fajtaborként először nyert platina elismerést a Zelna Borászat 2021-es bora. A Londonban megrendezett 19. Decanter World Wine Awards-ra idén 54 országból több mint 18 ezer tételt neveztek a borászatok.

75 éves a tanszék

A MATE (egykori Kertészeti Egyetem) Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke tanácsüléssel ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. A jeles évforduló jó alkalom volt a számos átszervezést átélt tanszék történetének felidézésére, iskolateremtő munkatárainak méltatására. Oktatók,hajdani diákok,a tanszéken doktorált szakemberek szóltak az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban betöltött szerepéről.

Górcső alatt a borkezelés

A közelmúltban tartott IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia Borászati szekciójában a bor kezelésével kapcsolatos gyakorlati előadások hangzottak el. Újdonságnak számítanak az ioncserélő gyanták, s a borkő stabilizásálása is folyamatosan foglalkoztatják a szakembereket.

35 ezer hegyközségi tagért dolgozik minden nap a HNT

A szőlő-bor ágazat legfontosabb szervezete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) három évtizede képviseli a szakma érdekeit. Köztestületként nem csak a hazai szakemberek érdekei, hanem az uniós előírásoknak megfelelően végzi munkáját. Az elmúlt időszakban több válságot is megélt ágazatról tartottak sajtótájékoztatót és háttérbeszélgetést az ágazatot meghatározó kérdésekről.

Megadni, ami a szőlőnek jár

Őseink azt mondták, köszönetként, megbecsülésként mindazt vissza kell adni a szőlőnek, amit kaptunk tőle, fogalmazott Lábodi Dezső borász, amikor arról beszélgetett tudósítónkkal, hogy mennyire fontos a gyümölcs figyelmes és precíz gondozása.

Jégverés után monília – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

A mérsékelten meleg idő a kertészeti növények betegségeinek és kártevőinek egyaránt kedvez. Kiemelendő talán mind közül, hogy jégverés után különös figyelmet igényelnek a sérült gyümölcsök, és az a friss hír, hogy rajzik a selyemfényű puszpángmoly.