Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hány kilométer van egy bögre forralt borban?

Szerkesztőségünk karácsonyi partijára minden évben számos házi finomsággal készülünk. Nem hiányozhat a beigli, a mézeskalács és persze a forralt bor sem. Ahány ház, annyi szokás, tehát mindenki számára tökéletes forralt bor nincs, de azért megpróbáltuk kiszámolni ennek az igen nagy környezeti lábnyomú finomságnak a kilométertartalmát.

Ólom, hamu, amfora: a borkészítés régi kellékei

Miért adtak ólmot a borhoz az ókorban és a középkorban, mi a közös az ókori egyiptomiak és a modern palackcímkék között, és érdemes-e ezeréves hagyományokkal rendelkező bort inni?

Mészáros Gabriella Bussay László díjas - Ünnep az ország legjobb borászaival

Sokan várjuk, amikor december elején évről-évre a Pannon Bormíves Céh megrendezi tradícionális karácsonyi rendezvényét. Nem csak kóstolásról van szó, találkozás, egymásratalálás, a magyar bor igazi ünnepe.

Hungaria Rosé Extra Dry: negyedszer is aranyérmes Franciaországban

A november 29 - december 2. között, Burgundiában megtartott eseményen több mint 20 országból, mintegy 500 tétel közül a Hungaria Rosé Extra Dry egymás után negyedszer is lenyűgözte az Effervescents du Monde, a világ egyik legjelentősebb pezsgőversenyének 80 nemzetközi hírű szakértőkből álló zsűrijét.

Északra terjeszkedik

A klímaváltozás számos kihívással szembesíti a hagyományos szőlőtermesztő országok szakembereit, vannak azonban győztesei is a változásoknak. Az átlaghőmérséklet-emelkedés észak felé mozdítja a szőlőtermesztés ökológiai határát, így az ma már az izotermákon belülre esik, vagyis hivatalosan bortermelő országnak számít például Svédország is.

Duplázás családon belül: Figula Mihály az Év Bortermelője

Szerencsés ország vagyunk, rengeteg nagyszerű borászunk van, akik világszínvonalú borokkal látják el a hazai és külföldi borkedvelőket is. Sok helyre kerülhetne a díj, de talán egyetértés van abban, hogy az idei nyertes fiatal kora ellenére méltán érdemelte ki a kitüntetést.  

Odaadó munka, egészséges szőlő

„Becsületes, odaadó munka, kiváló alapanyag – erre van elengedhetetlen szükség ahhoz, hogy a szőlőből jó bor készüljön” – fogalmaz Hanyvári Ákos, rögtön hozzátéve: kell még marketing is, vagy ahogy a mondás tartja, cégérre is szükség van. A Soproni borvidék marketingje jól működik, ami az érintettek összefogásának köszönhető.

Van-e tökéletes forralt bor?

Sokak szerint ez is ugyanolyan vita tárgya, mint a lecsó. Mindenkinek megvan a biztos receptje, ami néha összetevőiben különbözik egymástól, de az évszak biztos: a lecsóé a nyár, a forralt bor pedig a telet uralja.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.