Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Globalizáció és a borászat: Együtt kell élni vele

Felaprózott iparágnak nevezik azokat az ágazatokat a közgazdaságtanban, amelyekben valamilyen okból még nincs meghatározó szerepe az egész világgazdaságra jellemző globalizációnak. Az okok eltérőek lehetnek, van, ahol a termelői, máshol a fogyasztói oldal egyes tényezői akadályozzák azt. A borászatnak az eredetvédelmi rendszer nyújtott sokáig védelmet, hiszen a származási helyhez kapcsolódó minőség nem teszi lehetővé a tömegtermelést.

Szabad az út a török áru előtt

Az orosz hatóságok bejelentették, hogy enyhítik a török gyümölcs- és zöldségszállítmányokra vonatkozó korlátozásokat. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság közleménye szerint ez egyebek mellett a hegyes paprikára, a gránátalmára, a csemegeszőlőre és narancsra is érvényes.

Sauvignon blanc lett Hévíz város bora

Idén harmadik alkalommal, megújult tematika szerint választották ki a Hévíz Város Borát. Egy éven keresztül a Cezar Pincészet  Savignon blanc 2021-es évjáratú fehér bora viselheti a címet.

Csávossy György: Erdély nagy bormestere

Az Európai Borlovagok Magyarországi Rendje nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ápolja a magyar szőlészet és borászat kiemelkedő személyiségeinek emlékét. Ennek jegyében került sor a közelmúltban Dr. Csávossy György tanár úr emléktáblájának az avatására Bihardiószegen, ahol annak idején a szakiskola tanáraként a pályáját kezdte.

Fokozódik a tűzelhalásveszély – Növényvédelmi előrejelzés 17. hét

A nem túl meleg idő ellenére szinte minden növénykultúrában akad növényvédelmi teendő. A „szokásos” varasodás, lisztharmat és monília mellett a legnagyobb veszélyt most az almástermésűek baktériumos tűzelhalása jelenti. Amennyiben több napon keresztül minimum 15,6 °C-ot mérünk, valamint csapadék is hull, bekövetkezhet a fertőzés a virágzó ültetvényekben. Emellett már egy sor rovar is rajzik.

Meglepetés készül a Mátrai borvidéken

Hazánk második legnagyobb területű – 6161 hektáros – borvidéke a Mátrai (régebben Mátraaljai). Ezt az előkelő helyezést régóta birtokolja, ötven éve 6766 hektár volt a területe, és akkor is csak a Kunsági borvidék előzte meg. Ennek tudatában talán szebben hangzik, hogy a Mátrai a legnagyobb területű hegyvidéki borvidékünk.

Éremeső a VinAgora Nemzetközi Borversenyen, le a kalappal a magyar borok előtt!

Idén már mindenféle korlátozás nélkül került megrendezésre hazánk egyetlen nemzetközileg is akkreditált borversenye, a VinAgora. A több hónapos előkészületi munkáknak, és a Borkult által fejlesztett WineCompass bíráló szoftver legfrissebb verziójának köszönhetően a megmérettetés hiba nélkül zajlott, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a bíráló szakemberek teljes figyelmüket a borok értékelésének szentelhessék.

Vízzé vált a bor Szicíliában

Szicíliában egy borászat több millió palack hamisított bort hozott forgalomba, amelyeket Olaszország-szerte éttermekben és üzletekben értékesítettek. A palackok vízből és cukorból készült "bort” tartalmaztak.

Badacsonyi borok zajos sikerei a New York Palotában

A világjárvány okozta egy év kényszerszünet után, folytatva az évek óta jól bevált hagyományt, április közepén csaknem félszáz kiállítóval és 160 válogatott borral ismét a patinás budapesti New York Palota Róma termébe költözött egy napra Magyarország egyik legkedveltebb borvidéke, a Badacsony.

Portugieserek újra a porondon!

Áprilisban ismét megrendezik a Portugieser borok világbajnokságát. A Portugieser du Monde idén a Villányi borvidék és a Pécsi Borozó magazin közös szervezésében valósul meg, a versenynek a Siklósi Vár ad otthont április 22-én, míg a nagyközönséget a pécsi kóstolófesztiválra várják április 23-án.