Back to top

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Hagyományos, fából készült borsajtóink egykori elterjedtségét érzékelteti, hogy Keleti Károly 1876-os országos szőlészeti statisztikájában, csak a Dunántúl területéről mintegy 120 ezer példányt említ. E borsajtók jellemző szerkezeti, mechanikai elveik különbségei alapján három alaptípusba sorolhatók. Az itt bemutatott prések a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteményében találhatók.

A főfás, bálványos vagy régős szőlő­prések az egykarú emelő elve szerint működnek. Legjellemzőbb és állandó szerkezeti elemük az egyik végén rögzített, másik végén bele- vagy hozzáerősített orsóval ellátott hatalmas, vízszintes felső gerenda.

Már a gerenda súlya is nagy nyomást fejt ki a garatra, ami különböző módszerekkel tovább fokozható. Vajkai Aurél adatai alapján a főfás préseket változatos méretekben készítették (230–500 centiméter hosszúság, 200–300 centiméter magasság), és – különösen a felső gerendát – gyakran faragásokkal ékítették.

Számos változatuk közül némelyik hatalmas tipróval (melencével) is rendelkezik, más változatoknál ezt a törkölyláda szükségtelenné teszi. A főfás prések főként a Dunántúl régi paraszti szőlőterületeire, így Zala, Vas, Veszprém vármegyékre és Somogy nyugati részére, elsősorban a fehérbort készítő vidékekre voltak jellemzőek.

1. kép: Főfás prés, Malomsok
1. kép: Főfás prés, Malomsok

Az 1. képen rozettákkal és sorminta vésetekkel díszített, tölgyfából készült, végorsós bálványos prés látható. Gerendáján „ANNO 1805” felirat és a „Batsi Istvány” név olvasható. Magassága 210 centiméter, hossza 300 centiméter, szélessége 80 centiméter.

A középorsós sajtók alapszerkezete többnyire hasáb formájú sajtóaljra helyezett törkölyládából, két oldalsó tartóoszlopból, egy keresztgerendából és az azon keresztülfúrt csavarból áll (2. kép).

2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
2. kép: Középorsós sajtó, Szekszárd
A szőlőzúzalékot a csavar nyomó- és szorítóereje sajtolja ki. A bálványos présekhez képest gyorsabb és kényelmesebb volt velük a munka. Ez a típus minden bizonnyal német közvetítéssel jutott el hazánkba, előbb az uradalmi, majd a paraszti gazdaságokba, a 18–19. században. Alul- és felülhajtós, egy- és kétorsós változatai különíthetők el. Az alulhajtós prések esetében a csavarorsó (sróf) mozgatását végző csavarórúd helye a keresztgerenda alatt volt. Kivitelezésük gyakran művészi faragású, ritkábban festett. A képen bemutatott, 1853-as évszámot viselő középorsós sajtó főgerendáján a következő versike olvasható:

„Meg éret a szöllő gerezd,
Levével torkodat ferezd,
Töltsd tele poharadat,
Kínáld sorra barátidat.”

Az állóorsós sajtók esetében a törkölyláda két oldalán álló oldalgerendák egyben préscsavarként is funkcionálnak. Ha mindkét oldalgerendát orsóvá képezik ki, akkor kétorsós (kétgyertyás), ha csak az egyiket, akkor egyorsós (egygyertyás) sajtóról beszélünk. A présnek tehát két talapzatba erősített, szilárdan álló sorfája van, csavarorsója használat közben nem mozdul el. Az orsók anyacsavarját – amelyek a vízszintesen elhelyezkedő szorítófát (nyomópallót) le és fel mozgatják – kosszarvhoz hasonló fogóvá képezik ki. Innen ered kosos, kosfejes vagy szarvas prés elnevezésük (3. kép).

3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
3. kép: Kosos prés, Tápiószentmárton
A nyomóerő az anya felülről ható ereje által keletkezik és adódik tovább lefelé. A nyomópalló szorítását a bak-nak vagy pap-nak nevezett fahasáb közvetíti a törkölyt fedő deszkának.

Ez a 18–19. században megjelent préstípus addig préstelen vidékeket tett présessé. Archaikusabb változatai Somogy és Tolna megye területén lelhetők fel, újabbnak tekinthető változatai a Duna–Tisza közi homoki szőlőterületeken és a Tiszántúl déli részén találhatóak.

Régi préseink fennmaradt példányai pótolhatatlan néprajzi és gazdálkodástörténeti értékek, megóvásuk közös feladatunk.

Nagy József

muzeológus

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság a szőlészetben és a borászatban

A szőlő-bor ágazat az agrárium különleges szelete, a kívülállók nehezen tudják értékelni ezt a szoros összefonódást, de épp ez adja szépségét, hangzott el a IV. Országos Szőlész-Borász Konferencia köszöntői során a MATE Budai Campusán. A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor Egyesület, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte, központi témája a klímaváltozás volt.

A tudatos alkoholfogyasztást népszerűsíti a szeszipari szövetség

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítéséért Minimum alkohol, maximum élvezet néven folytatja a tavaly indított Másnap máshogy edukációs kampányát - közölte a szeszipari szövetség szerdán az MTI-vel.

Badacsonyi borok szakmai vezetéssel

Folytatva a múlt évben első alkalommal útjára indított, hagyományteremtő céllal létrehozott programsorozatot, most is vidáman beszélgető, kiváló vulkanikus borok által rabul ejtett párok, csoportok élvezték a BADACSONY „BORKÖZELBŐL” – Szakvezetéses bortúrák idei első állomását május 21-én.

Tavaszi teendők a szőlőben

Sokan nem végzik el tavasszal a szőlő lemosó permetezését, pedig az enyhe tél miatt idén is nagyon indokolt. Ezt a permetezést áztató jelleggel kell elvégezni úgy, hogy a szőlőtőkék teljes felülete (törzs, tőkefej, kordonkarok, csapok, vesszők) összefüggően nedves legyen.

Száraz borszakértő

Az Egyesült Államokbeli Dartmouth College kutatói kifejlesztettek egy számítógépes algoritmust, amely képes véleményt formálni borokról és sörökről, méghozzá olyan stílusban, ahogyan a valódi sommelier-k szokták.

Még mindig a levéltetvek – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

A rovarkártevőknek kedvezett az utóbbi napok időjárása. Szinte minden növénykultúrában ott vannak a levéltetvek, de rajzik az almamoly és a cseresznyelégy is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Tisztújítás a Magyar Bor Akadémián

A Magyar Bor Akadémia megválasztotta új elnökét, az elnökség tagjait.

A Magyar Bor Akadémia életműdíjasa: Kállay Miklós

Idén már negyedik alkalommal adták át a Magyar Bor Akadémia Életműdíját, melyet Kállay Miklós, professzor emeritus vehetett át.

Nemes borok a gyógyítás szolgálatában

Robert luxemburgi herceg több ezer rendkívül ritka palack bort ad el a gyűjteményéből, hogy a mitokondriális betegségekben szenvedők gyógyítására létrehozott alapítványát támogassa az árverésen befolyt összeggel. A becslések szerint az adomány értéke meghaladhatja a 2 millió dollárt.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.