Back to top

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Kocsis László
Kissé furcsa, hogy alany-törzsültetvények megvalósítására ma nincsen támogatás semmilyen formában, így pedig meg fog szűnni, s külföldről – ahol olcsóbban állítják elő, például Algériából, Moldáviából, Romániából – leszünk kénytelenek behozni, az olaszokhoz vagy a franciákhoz hasonlóan.

„Az agrártermelők befizetnek a kárenyhítési alapba, ám ha a szőlőalany-ültetvényt elveri a jég, bármilyen természeti csapás éri, nem fizetnek” – hívta fel a figyelmet Kocsis László a bürokrácia különös útvesztőjére, amelyet elmondása szerint egyszer megpróbált végigjárni, de feladta. Pedig alanyok nélkül a Kunsági borvidék egy részét leszámítva Magyarországon nem lehet biztonsággal szőlőt termeszteni. Így hát az is a biológiai alapokhoz tartozik, hogy milyen alanyokat használunk.

„Elsősorban a szakmának kellene eldöntenie, hogy milyen fajtákból alakítsák ki azt a törzsültetvény-hálózatot, amely biztonsággal ki tudja szolgálni a hazai szőlőtermesztést.

A Zöld veletelínihez például nem biztos, hogy saját törzsültetvényt kell létrehozni, ne mi végezzük el a szelekciót” – jegyezte meg. Inkább meg kell vásárolni a szaporító-alapanyagot – elegendő a rügyet –, s az oltványt már hazai termelő állíthatja elő.

„A világfajtákkal foglalkozzanak más országok, nekünk inkább a hazai nemesítésűeket kellene felkarolnunk” – véli. A franciák is vizsgálják a spanyol szőlőket, adaptációs kísérleteket állítottak be, hogy a klímaváltozásra tudjanak reagálni.

A szakember hozzátette, nem kell Cabernet sauvignonnal foglalkoznunk, ám lehet, hogy létezik már olyan klónja, amely például az abiotikus stresszel szemben jobb tűrőképességgel rendelkezik.

Nézzünk szét azokon a vidékeken, amelyek klimatikus adottsága most olyan, mint ami nálunk 20-30 év múlva várható. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szőlő jelentős adaptációs készséggel rendelkezik. Burgundiában több mint 600 éve termesztenek Pinot noire-t, ez idő alatt megéltek néhány klímaváltozásos időszakot, ennek ellenére is maradt a fajta. „Kapacitáshiány miatt mindent nem tudunk vizsgálni, de bizonyos régiókat, az ott termesztett szőlőket érdemes kiemelni” – mondta.

Klónszelekcióban inkább a saját, nagy felületen termesztett fajtáinkra kellene fókuszálni. Foglalkozni kell a Cserszegi fűszeressel, különben leromlik a fajta, hiszen a klónszelekciónak nem csak az a lényege, hogy valamilyen tulajdonságán javítsunk.

A vegetatív szövetekben lezajló mutációk sokat formálnak a fajtán.

Ennek legáltalánosabb példája a Pinot fajtakörben lejátszódó rügymutáció, ahol egy tőkén belül, egy termőalapon gyakran jelenik meg a fehér bogyójú változat. Éppen ebben rejlik a klónszelekció adta lehetőség.

A fajtafenntartó nemesítés, a törzsültetvények ellenőrzése nálunk rendre elmarad, miközben van olyan német kutató, aki eljön hozzánk is, hogy a saját nemesítését megnézze. Természetesen ezt a „gondoskodást” ki is fizetteti. A magyar termelő pedig elvárja, hogy az állam finanszírozza a kutatóintézeteket – az adófizetők pénzéből –, úgy gondolja, ezzel letudta a kötelességét. Ha viszont magánnemesítővel fog találkozni, ott más lesz a hozzáállás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Csokorköltemények minden fokon - I. Flora Kupa virágkötészeti verseny

Flora Hungaria Nagybani Virágpiac hosszú éveken keresztül adott otthon hazánk legrangosabb kertészeti rendezvényének. A Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállításon bemutatkoztak a meghatározó kertészeti termékcsoportok, szolgáltatók, helyet adott a szakember-találkozóknak, illetve a termékek, szolgáltatások, kertépítészet mellett a virágkötészetnek is.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.