Back to top

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Kocsis László
Kissé furcsa, hogy alany-törzsültetvények megvalósítására ma nincsen támogatás semmilyen formában, így pedig meg fog szűnni, s külföldről – ahol olcsóbban állítják elő, például Algériából, Moldáviából, Romániából – leszünk kénytelenek behozni, az olaszokhoz vagy a franciákhoz hasonlóan.

„Az agrártermelők befizetnek a kárenyhítési alapba, ám ha a szőlőalany-ültetvényt elveri a jég, bármilyen természeti csapás éri, nem fizetnek” – hívta fel a figyelmet Kocsis László a bürokrácia különös útvesztőjére, amelyet elmondása szerint egyszer megpróbált végigjárni, de feladta. Pedig alanyok nélkül a Kunsági borvidék egy részét leszámítva Magyarországon nem lehet biztonsággal szőlőt termeszteni. Így hát az is a biológiai alapokhoz tartozik, hogy milyen alanyokat használunk.

„Elsősorban a szakmának kellene eldöntenie, hogy milyen fajtákból alakítsák ki azt a törzsültetvény-hálózatot, amely biztonsággal ki tudja szolgálni a hazai szőlőtermesztést.

A Zöld veletelínihez például nem biztos, hogy saját törzsültetvényt kell létrehozni, ne mi végezzük el a szelekciót” – jegyezte meg. Inkább meg kell vásárolni a szaporító-alapanyagot – elegendő a rügyet –, s az oltványt már hazai termelő állíthatja elő.

„A világfajtákkal foglalkozzanak más országok, nekünk inkább a hazai nemesítésűeket kellene felkarolnunk” – véli. A franciák is vizsgálják a spanyol szőlőket, adaptációs kísérleteket állítottak be, hogy a klímaváltozásra tudjanak reagálni.

A szakember hozzátette, nem kell Cabernet sauvignonnal foglalkoznunk, ám lehet, hogy létezik már olyan klónja, amely például az abiotikus stresszel szemben jobb tűrőképességgel rendelkezik.

Nézzünk szét azokon a vidékeken, amelyek klimatikus adottsága most olyan, mint ami nálunk 20-30 év múlva várható. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szőlő jelentős adaptációs készséggel rendelkezik. Burgundiában több mint 600 éve termesztenek Pinot noire-t, ez idő alatt megéltek néhány klímaváltozásos időszakot, ennek ellenére is maradt a fajta. „Kapacitáshiány miatt mindent nem tudunk vizsgálni, de bizonyos régiókat, az ott termesztett szőlőket érdemes kiemelni” – mondta.

Klónszelekcióban inkább a saját, nagy felületen termesztett fajtáinkra kellene fókuszálni. Foglalkozni kell a Cserszegi fűszeressel, különben leromlik a fajta, hiszen a klónszelekciónak nem csak az a lényege, hogy valamilyen tulajdonságán javítsunk.

A vegetatív szövetekben lezajló mutációk sokat formálnak a fajtán.

Ennek legáltalánosabb példája a Pinot fajtakörben lejátszódó rügymutáció, ahol egy tőkén belül, egy termőalapon gyakran jelenik meg a fehér bogyójú változat. Éppen ebben rejlik a klónszelekció adta lehetőség.

A fajtafenntartó nemesítés, a törzsültetvények ellenőrzése nálunk rendre elmarad, miközben van olyan német kutató, aki eljön hozzánk is, hogy a saját nemesítését megnézze. Természetesen ezt a „gondoskodást” ki is fizetteti. A magyar termelő pedig elvárja, hogy az állam finanszírozza a kutatóintézeteket – az adófizetők pénzéből –, úgy gondolja, ezzel letudta a kötelességét. Ha viszont magánnemesítővel fog találkozni, ott más lesz a hozzáállás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Szepsy István: a tokaji bor megújítója

A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az „Életműdíj Bizottság”, 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozta.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Kínában utcákat fertőtlenít, Mindszenten gyümölcsöst permetez

Kínában a fejlesztések olyan ütemben zajlanak, hogy néha még angol nyelvű szoftvert sem érkeznek készíteni egy új termékhez. Ennek egy mindszenti gyümölcsöskertben voltunk a szemtanúi, permetezőrobotot láttunk. De ha kell, füvet nyír, műtrágyát szór, vagy terhet hord az eszköz.

Meglephetünk egy virágcsokorral?

Egy ország mosolyát szeretnék előcsalogatni június 28-án hazánk lelkes és a közös jóért örömmel adakozó „virágos” szak­emberei (virágüzletek, kertészeti árudák, faiskolák), vagyis újra itt a nagysikerű VIRÁGGAL EGY MOSOLYÉRT országos akció.

Ingyen hűtővel, pénzzel támogatják Csongrádon a helyi borászatokat

Csongrád városa a természeti szépségeken kívül sok mindenre büszke, többek között a boraira. Egy új kezdeményezésként az önkormányzat most pályázati pénzzel, vagy a boraik tárolására alkalmas hűtőkkel támogatja a pincészeteket.