Bátor, megbízható és kitartó; ez a lipicai. Félős ember jobb, hanem nem ül a nyergébe, mert az állat megérzi a bizonytalanságot. Ha szaporábban ver a szívünk, vagy izzad a tenyerünk, nyugtalansággal válaszol. Nehéz megtörni, az erőszakot rosszul tűri, a szolid következetességet szereti.
Legenda talán – de mint minden ilyennek, van alapja –, hogy ez a fajta ló belelát az ember lelkébe, megérzi annak minden rezdülését és reagál is az ember lelkiállapotára.
Ezeket a gondolatokat Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője foglalta össze, mint a fajta jellemzőit. Ő idén január óta tölti be ezt a posztot, miután az előző igazgató, Dallos Andor fiatalon, gyors lefolyású betegségben elhunyt. Előzetesen Cseri Dávid a külföldön szerzett tapasztalatait kamatoztatva az Agrárminisztérium Kincsem Lovasprogram koordinátora lett, s a nemzeti ménesek szakmai felügyelete tartozott hozzá, majd innen került az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad lipicai törzstenyészetéhez .
– Munkánk célja megőrizni ennek az egyedülálló fajtának a génállományát, valamint a nagyobb presztízsű sporteredményeken a gyakorlatban is megmutatni rendkívüli adottságait – mondja az igazgató.
Díjlovaglóik közül Mikó Tamás, Rácz Zsófia, Géczi Hanna és Marschall István a legeredményesebbek, de külön öröm a ménesgazdaság számára, hogy immár minden szakágban – a díjugratásban és a lovastornában is – vannak versenyzőik. Voltizs csapatuk tagjai helyi és környékbeli 7-17 évesek, akik 2020-tól már szintén részt vesznek versenyeken. Büszkék a néhány héttel ezelőtt debütált, a birtokon dolgozó fiatal hajtóra, Kemény Jánosra is. A Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében pedig a szilvásváradi általános iskola negyedik és ötödik osztályosai heti 2-2 órát lovagolnak testnevelésóra gyanánt, s reményeik szerint közülük később többen is csatlakoznak majd a helyi lovassport-egyesülethez.
Csipkéskúttól a Ménesudvarig
A gazdaságban nemenként, koronként és úgymond „használat” szerint is elkülönítik a nagyjából háromszáz lipicait. A nemrégiben átadott Lipicai Lovasközpontban vannak a kiképzés alatt álló vagy már versenyre fogott lovak.
Cseri Dávid megemlíti, hogy az utóbbi időszakban külön figyelmet szenteltek az 1983-ban létrehozott, legendás lipicai lovak emlékét őrző kopjafás park felújítására, megadva ezzel a méltó tiszteletet a nagy elődöknek. Az emlékpark melletti épületegyüttesben pedig akár meg is szállhat a lovakat kedvelő vendég az istálló fölötti Plútó Szállóban, amelyek az üdülési szezonban – mint a helyszínen a szállás vezetőjétől megtudtuk – igencsak kapósak.
Ugyancsak ez szolgál helyszínül hajtókocsi múzeumnak, ahol a szekértől az elegáns grófi kocsikig számos műremekkel találkozik a látogató. Érdemes itt, az egyik régi színből kialakított helyiségben leülni, s végignézni a ménes történetét összefoglaló, nagyjából fél órás kisfilmet – ha magunk nem is lehetünk ott épp a Bükk-fennsíkon vágtázó mének között, valamit visszakaphatunk abból a hangulatból, amit a lovak mellett élők nap mint nap tapasztalnak. Persze nyugodtan eltúrázhatunk, vagy ha van elég gyakorlatunk, akár el is lovagolhatunk a falu határában lévő Szána-völgybe, ahol a kancacsikók élnek, de akár a hegyre felkaptatva a Csipkéskútra, a méncsikók szálláshelyére, ahol a fiatal állatok három éves korukig tartózkodnak. Ebben a természetközeli környezetben hamar kiderül, melyikből lesz később jó díjló vagy fogatló, miként az is, melyiket kínálja majd árverésre a gazdaság.
Ha vigyáznak egy jó fedezőménre, akár húsz éves kora felett is képes teljesíteni, a lipicai egyébként is egy hosszú élettartamú fajta.
A ménesgazdaság rendelkezik még harminc, szintén őshonos, nagy genetikai értékű Gidrán lóval, melyek Marótpusztán találhatók, s legfőképp lovastusára alkalmasak, Bizonyítják ezt az elért eredmények, hiszen számos nemzetközi eredményt is elkönyvelhet a fajta a szakágban.
Hozzájuk került a parádi cifraistálló, amelyet Gróf Károlyi György építtetett a fürdőtelepi kastélya közelében, Ybl Miklós tervei alapján. Jelenleg kocsimúzeum működik itt, különleges darabjai között pedig megtalálható az országházi díszhintó, melyet az országgyűlés elnöke használt az 1896-os millenniumi felvonuláson, vagy épp Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintója, amelyet egy bécsi kocsigyáros készített.
Sztárok a filmvásznon
A génmegőrzésen, a lovas kultúra és hagyományok ápolásán túl a 2018-ban átadott lovasstadiont és fedett lovardát is igyekeznek megtölteni programokkal, ami nem feltétlenül csak lovakhoz köthető eseményeket jelent.
Júniusban négy szakágban – fogathajtás, díjugratás, díjlovaglás, lovastorna – rendezhettek versenyeket, többre rekord számú nevezés érkezett. A legutóbbi díjugrató versenyen például kétszáz ló indult, 640 starttal. Cseri Dávid véleménye szerint a nézők is kezdik megismerni a Szalajka-völgy bejáratánál lévő létesítményeket, így bizonyára nem véletlen, hogy az országos fogathajtó döntőnek már négyezer látogatója volt. Noha az ötszáz fő feletti rendezvényeket augusztusban törölni kellett – köztük így az augusztus 22-re tervezett Hungarikum Gálát is –, kisebb tömegeket vonzó programokat azért terveznek.
A lipicai fajta népszerűsítéséhez hozzájárultak azok a filmek vagy épp videóklipek is, amelyekben a szilvásváradi ménes lovai szerepeltek. Ott láthattuk őket legutóbb a Netflix The King című egész estés filmjében (a lovas jelenetek jó részét a falu melletti völgyekben rögzítették), de szilvásváradi lovak vágtáztak Will Smith egyik videóklipjében is, csakúgy, mint a gróf Széchenyi István életét bemutató Hídemberben vagy épp a Gerard Depardieu főszereplésével készült Cyrano-ban.