Ezek megvalósítására rendszeresen szerveznek programokat, szeptember közepén például hétvégi termény- és kisállat-bemutatót rendeztek. Ez alkalommal természetesen a patinás kiállítóhely történetéről is hallhattak az érdeklődők, azonkívül fejlesztésük terveit is megosztották.,
Szabóné Lázár Ibolya igazgató tudósítónknak elmondta, hogy a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely az Agrárminisztérium által fenntartott Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléja, azonkívül a kiemelt emlékhelyek közé tartozó műemlék.
A kor legismertebb gazdasági szakemberei tanítottak a Georgikonban, és a tangazdaságot szintén ők irányították. A gyakorlati oktatás mellett a kísérleti gazdálkodás színtere volt a major. Gyakran próbáltak ki külföldről hozott új eszközöket, termékeket és eljárásokat, a kísérletékről pedig pontos kimutatást vezettek.
A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, bár 1848-tól a keszthelyi Festetics-uradalom részeként működött. Az 1865-ben állami intézményként újjáéledő keszthelyi agrárszakoktatás nem kapta meg a Festetics-családtól a Georgikon-majort, ezért a Várvölgyi út mentén új tangazdasági központ épült, de egyes gyakorlati foglalkozásokat megtarthattak a régi majorban a tanintézet hallgatóinak.
Az egykori Georgikon-major területe több mint 2 hektár, ami három gazdasági udvarra és egy kertre tagolódik.
– tette hozzá az igazgatónő. – Pincéjében szőlészeti és borászati, földszintjén a majorok kiépítését és a cselédek életét mutatjuk be, az első emeleten az agrárszakoktatás történetét, a padláson a gabonaféléket, a gabonatisztítást és -tárolást bemutató kiállítást rendeztünk be. Az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A magtár közelében, a Georgikon idején még szekérszínként használt, később ököristállóvá alakított épületben van a növénytermesztési eszközöket és gépeket bemutató kiállításunk, azonkívül egy kovácsműhely és egy bognárműhely. Az utcafronton áll az 1790-es évekből származó alapokra épített középfolyosós kukoricagóré. A kettes udvarról közelíthető meg a régi lóistállóban berendezett állattenyésztési kiállítás és a kádárműhely, a szomszédos Csiki teremben pedig időszaki kiállításokat tartunk. A hármas udvar a lóistállón át közelíthető meg. Az udvart U-alakban övező juhhodályban ma a múzeum gyűjteménytára, illetve a mezőgazdasági eszközök és gépek raktára található, Ezt inkább a szakmai közönség számára ajánljuk.
A három udvarra osztott majorsághoz fallal körbezárt, közel 1,5 hektáros kert tartozik. Ebben élménygazdaságot hoztunk létre, ahol megtekinthetők a 19. században termesztett fontosabb gazdasági növények és a régi magyar háziállatok, továbbá foglalkoztató-, játszó- és pihenőhely, illetve számos információs egység szolgálja látogatóink tartalmas időtöltését.
A Georgikon Majormúzeumban gyakoriak a hagyományőrző rendezvények, a kézműves kiállítások és a diákprogramok. Szabóné Lázár Ibolya kiemelte, fontos feladatuknak tartják, hogy a bármikor megtekinthető kiállításaik mellett „élő” rendezvényeket szervezzenek, mert azok a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek.
Így volt ez a mostani termény- és kisállat-bemutatóval is, amire számos szórakozási lehetőséggel készültek, a vendégek például lovas kocsival járhatták be az egész kiállítóhelyet, megtekintve közben a régi gazdasági épületeket, az állatokat és természetesen a különböző fákat, bokrokat és a fűszerkertet is.
– A régi világban is nagy ünnep volt az aratás, a betakarítás. És így szeptemberben, amikor a gyümölcsöknek a hava van, ha lehet így mondani, akkor a paraszti világban is ez egy nagyon vidám időszak volt. Ezt a vidámságot próbáljuk mi is idehozni a majormúzeumba. Rengeteg zöldség- és gyümölcsfajtát hoztunk és mutattunk be a látogatóknak – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: az őszi terményfesztiválnak mintegy tízéves hagyománya van a majormúzeumban, mely az idők során kiegészült kisállat-bemutatóval is. A programokat elsősorban a családosok látogatják, meglehetősen nagy számban. Igyekszünk, hogy minél több látnivalót biztosítsunk a számukra, így az elmúlt évtizedekben számos beruházást indítottunk és valósítottunk meg. Az új évezred első évtizedében a kiállítótér bővült. Az irodák közelében, a régi borjúistállóban 2002-ben fűthető tanácsterem, a lóistállóban állattenyésztést bemutató kiállítás és kádárműhely nyílt.
2009-ben a múzeumi kert hasznosítására elkészült egy történelmi bemutatókert terve, és az Új Széchenyi Terv keretében, a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program turisztikai célú támogatásával 2011-ben élménygazdaság kiépítése kezdődött meg. A 2013-ban létrehozott élménygazdaság emléket állít a Georgikon-major mezőgazdasági tevékenységének, bemutatja a korabeli gazdálkodást, régi szőlő- és gyümölcsfajtákat, jellegzetes szántóföldi, konyhakerti és fűszernövényeket, több őshonos haszonállatfajtát. Az élménygazdaság a fallal körülhatárolt 1,2 hektáros múzeumi kertben található.
A fejlesztések sora nem állt meg, éppen a napokban egyeztettek további beruházásokról. A múzeum épületegyüttesének legrégebbi részei az utcafronti cselédlakások. 2020-ban több mint 200 négyzetmétert felújíthat bennük a múzeum. A Festetics-örökség program keretében végezhetik el a turisztikai célú beruházást, aminek keretében új kiállítást is berendeznek gabona témakörben.
– mondta Szabóné Lázár Ibolya. – Az élménygazdaság is bővül. Ugyanennek a programnak a keretében egy malmot építünk, ahol be tudjuk majd mutatni például a hagyományos őrlést, annak munkafolyamatait.
Bár a koronavírus miatt 2020-ban a nagyobb rendezvényeik elmaradtak vagy korlátozták a résztvevők számát, helyettük inkább a foglalkozásokra helyezték a hangsúlyt, és még több programot terveznek erre az évre. A többi között Márton-napi rendezvény és Luca-napi vásár szerepel a naptárukban, ez utóbbiból is szeretnének hagyományt teremteni.