Back to top

Az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek

Nem képzelt, hanem valódi problémával állunk szemben, amikor a fiatal gazdák jövőképét vizsgáljuk. A sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

A magyar agrártársadalom nyilvánvaló felelőssége az új szakemberek kinevelése és integrálása a hazai és a külföldi minőségi élelmiszertermelés számára. Ezt az összetett, immáron sikeres generációváltásként is emlegetett folyamatot már nem is óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni, hanem leendő és aktív szülők szemléletformálásánál, állapítja meg Privóczki Zoltán István, a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán, a napokban megvédett doktori értekezésében.

Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

Az agrár-ökonómus szaktanácsadó, a Szegedi Tudományegyetem c. főiskolai docense és a SZIE óraadó tanára, a „Saroktanya Mezőgazdasági Tudáscentrum” elnevezésű középfokú agrároktatási magánintézmény üzemeltetője és tulajdonosa munkájában a 18-40 év közötti dél-alföldi fiatal gazdálkodók társadalmi-gazdasági helyzetét elemezte, kitérve az igénybe vett támogatások hasznosulására is. Disszertációjában úgy véli, hogy a generációváltó fiatal gazdák gazdasági eredményeikben, társadalmi megbecsülésük és elismerésük alapján felzárkózhatnak más szektorokhoz.

A versenyképesség és a piaci gondolkodás alapja a fiatal gazdákat segítő támogatási és vállalkozási struktúrában, a kedvező hitelkonstrukciók kialakításában, valamint a birtokpolitika és jogszabályrendszer komplex együttesében rejlik.

A fiatal gazdák kiegészítő területalapú, jövedelempótló és beruházási támogatásán túl a gazdaságátadás megkönnyítése, az agrárhivatás vonzóbbá tétele nemzeti érdek.

A kutatás eredményei közé tartozik, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magába foglaló régió fiatal gazdatársadalma nem képez homogén közösséget; jelenlegi helyzetük, lehetőségeik, fejlesztési elgondolásaik sok tekintetben különböznek, tipikus csoportokat alkotnak. Ezekre és a tényleges gazdasági eredményeikre való tekintettel a fiatal gazdák eltérő jövőképpel rendelkeznek.

Privóczki Zoltán István kutatási eredményei azt tükrözik, hogy a fiatal gazdák vállalkozásainak időtállóságát nagymértékben befolyásolja a használt technológia színvonala. A vizsgált termelők többségükben átlagos technikát alkalmaznak a legproduktívabb és legkeresettebb fajtahasználat mellett. A fiatal gazdák emellett továbbra is a területnövelést, a földvásárlást tűzték ki célul. Ezután következik a technológia vagy a munkaerő fejlesztése. Az alacsonyabb szakmai végzettséggel és alacsonyabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább a humán erőforrásban látják a legfontosabb versenyképességi tényezőt, míg a magasabb szakmai végzettségű, magasabb átlagos földterülettel rendelkező fiatal gazdák inkább reáltényezőkben látják a versenyképességi előnyeiket.

Illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

A fiatal gazdák gazdasági céljaikat csak igen korlátozott mértékben tudják megvalósítani, mert mindez ideig hátrányos gazdálkodási formába kényszerültek. A meglévő számos őstermelői, egyéni és társas vállalkozói formációk, adózási és támogatási rendszerek nem segítik kellően gazdasági fejlődésüket. Az elemzések azt bizonyítják, hogy kollektív igény mutatkozik egy „testreszabott” gazdasági társasági forma, a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) jogszabályi megalkotására, aminek a bevezetése ismereteink szerint 2021-ben várható.

A „csmv” kedvezményes adózási formájával, pályázati és hitelbírálati pozitívumaival ösztönözni fogja a fiatal gazdákat és családtagjaikat. Vélhetően egy viszonylag magas adómentes mezőgazdasági bevételhatárral és párhuzamosan csökkenő adminisztrációs teherrel jól differenciálható, mégsem diszkriminatív új vállalkozási típust fog alkotni.

A családi mezőgazdasági vállalkozás valós alternatívát jelenthet, amely a jövőben az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység kereteit túllépve elősegítheti a gazdaság fejlesztését. Funkcionális vagyonközösséget alkotva támogatja a későbbi hatékony generációváltást.

A magyar mezőgazdaság jövője a fiatal gazdák térnyerésén, az ehhez szükséges generációváltáson is múlik. A fiatal gazdák földhöz jutási szándékát akadályozza a jelenlegi termőföld-vásárlási szabályozásban felállított elővásárlási jog rangsora. Felülvizsgálatra szorulnak a földhöz jutás szabályai (az öröklési, az elővásárlási és bérlési rangsorok), különös tekintettel az állami földekre, valamint a (korai) nyugdíjazás szabályaira.

Privóczki Zoltán Istvánt kutatási terveinek koordinálásában, majd doktori disszertációjának sikeres védésében kiemelkedően segítette Dr. Borbély Csaba PhD., egyetemi docens (SZIE Kaposvári Campus) témavezető és Dr. habil. Bodnár Károly PhD. főiskolai tanár (SZIE Szarvasi Campus Intézet) társ-témavezető.

Forrás: 
Szent István Egyetem közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Hétfőtől jelentkezhetnek a beszállítók az élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit támogató programra

A beszállítók jelentkezését hétfőtől várják az élelmiszeripari vállalkozásokat támogató programra, amelyet tavaly decemberben hirdetett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az ITM hétfői közleményében idézte György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta a kormány számára fontos az ágazat vállalkozásainak erősítése és fejlődésük biztosítása.

Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt 80 millió forintos bírságot rótt ki a Nébih

Jogerősen 80 millió forint termékpálya-felügyeleti bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a SPAR Magyarország Kft.-vel szemben. A vállalkozás több élelmiszeripari beszállító esetében is tisztességtelen üzleti magatartást tanúsított, amikor mérhető forgalmi cél meghatározása nélkül ún. „fix bónusz” megfizetésére kötelezte őket.

A Hungarikum Bizottság támogatta a kuvaszt népszerűsítő könyvet

Nemzeti kincsünk a kuvasz címmel jelent meg könyv a Hungarikum Bizottság támogatásával. Ebből az alkalomból beszélt a magyar kutyafajták népszerűsítésének támogatásáról a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hétfőn, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Agrárminisztérium többféle módon is támogatja a magyar kutyafajták egyedszámának bővülését.

Négyezer milliárd forint támogatást fordít a kormány a magyar vidék fejlesztésére

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Animációs tananyagsegédlet az erdősítésekről

Tíz kisfilmből álló animációs tananyag készült az erdészeti szakközépiskolák tanulói számára. Az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával született sorozat az erdősítés témáját dolgozza fel. A videók hasznos eszközt jelenthetnek nemcsak a szakközépiskolások és pedagógusok, hanem a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók számára is.

Lejáró határidő

2021. január 15-én lejár a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonására biztosított határidő.

Varga Mihály: cél, hogy 2021 a növekedés éve legyen a magyar gazdaságban

Azon dolgoznak, hogy 2021 a magyar gazdaságban a növekedés éve legyen - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Facebookra feltöltött videójában.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer

Ez év elejétől jelentős változások állnak be a családi gazdálkodás üzemi formái tekintetében. Az Országgyűlés 2020. november 30-án elfogadta a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényt, amelynek célja, hogy megreformálja az őstermelőkre és családi gazdaságokra vonatkozó szabályokat.

Módosult a Natura 2000 erdőknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázata

A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációja.