Búzából a hazai szükséglet nőni fog, keményítőgyártásra ebben a szezonban 240-250 ezer tonna alapanyagigénnyel számolunk, míg az előző szezonban ez csupán 80 ezer tonna volt – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára.
Ez összesen 3,2-3,3 millió tonna, miközben az össztermés az agrártárca szerint 4,7 millió tonna volt az idén. A külpiaci kereslet is árfelhajtó hatású, mert a búzát és az árpát is viszik exportra.
Az export elszívó hatása viszont tovább nehezíti a malomipar helyzetét, a malmok ugyanis kénytelenek magasabb árat fizetni a búzáért, mint amennyivel eredetileg kalkuláltak – fűzte hozzá Pótsa Zsófia.
„A világgal kell versenyeznünk a búzáért” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, megerősítve, hogy az exportőrök is veszik a hazai búzát.
A búzával kapcsolatos árvárakozások azért is voltak visszafogottabbak, mert néhány hónapja még rekordközeli kukoricaterméssel kalkuláltak a piaci szereplők. Akkor azt gondolták, hogy a tengeri ára alacsonyabban marad, ami magával húzza a takarmánybúza árát is, a búzapiacon pedig szétválik a malmi és a takarmányminőség. A kukoricatermés azonban elmarad a várakozásoktól, az ára pedig már 50 ezer forintig emelkedett, ezért emellett nem lehet olcsó a búza sem.
Ebben elsősorban a szárazság és a szokásos értékeket 2-3 Celsius-fokkal meghaladó átlagos napi hőmérséklet játszott szerepet. A legnagyobb terméscsökkenés Franciaországban várható, ahol 9 százalékkal, 7 millió tonnával kisebb a hozam.