Back to top

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

A mesés tanyán készült fotógalériánkat ide, vagy képre kattintva nézheti meg.

Törökszentmiklósi illetőségűnek mond­ják, mert ott él szüleivel, viszont a fiatal gazdálkodó Tiszapüspökiben renoválja és építi tanyáját, amely tervei szerint néhány év múlva már bemutatóporta is lesz, ahol – ahogy minket is – mindenkit terített asztal vár majd. Csikós István apai nagyapja és apja nyomdokán járva belenőtt a gazdálkodásba. Törökszentmiklós környékén vannak a földjei, amin sertéseinek termel takarmányt. Tanyáján igyekszik továbbvinni a hagyományokat, és az országban egyedül ő tart fajtatiszta cornwall és berkshire sertéseket.

– Az 1900-as évek tanyasi hangulatát szeretném itt feléleszteni szabad tartású baromfival, legelővel, méhészettel, de mindenek előtt a sertések állnak – mondja Csikós István.

– Még járkomppal közlekedtem, amikor már kimentem megnézni, hogyan fialt a disznó. Valószínűleg már ott eldőlt, hogy ezek az állatok állnak legközelebb a szívemhez. Először a pettyes fekete-tarka malacok tetszettek, ma is tartok belőlük néhányat, de aztán elkezdtem érdeklődni a berkshire iránt. Ahogy Csikós István meséli, azért választotta a berkshire-t, mert múltja van hazánkban.

Istvánban együtt él a múlt és a jövő – ragaszkodik a hagyományos gazdálkodáshoz, de a módszerekről külföldi tenyésztőkkel chatel
Fotó: Csatlós Norbert
– Az 1930-as években kezdett népszerűvé válni, majd felváltotta a mangalicát, mert nagyobbra nő, gyorsabban növekszik, jobb a húskihozatala és igénytelen. Ráadásul egy levágott állat egy egész családot el tudott látni zsírral és hússal. Számos olyan fotót is örzök, amelyeken a családok együtt láthatók ezekkel a jószágokkal.

Már csak történelme szempontjából is úgy gondolom, hogy ezek az állatok beleillenek az itteni tájba – vallja a gazda.

A fajta még az '50-es, '60-as években is népszerű volt hazánkban, ahogyan azt az 1955-ös, Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron készült fekete-fehér kép is bizonyítja. Aztán ahogy megváltoztak az étkezési szokások, és inkább a kevesebb zsírt adó fajták kezdtek népszerűvé válni, egyre jobban háttérbe szorult a tenyésztése hazánkban és őshazájában, Angliában is – a '80-as évekre pedig szinte teljesen eltűnt. Csikós István a fajtával való találkozást annak köszönheti, hogy a környékbeli tanyákon talált néhány berkshire-t, jelenleg pedig ennek ezt a törzsállományt igyekszik felszaporítani angol tenyésztők közreműködésével, valamint rekonstruálni a fajtát, amelyből összesen 8 vérvonal létezik.

Fotó: Csatlós Norbert

A Berkshire sertés

A 19. században kínai sertéseket importáltak Angliába, ám tiszta vérben nem hoztak jó eredményeket. Húsuk nem volt jó, és a tenyésztésük sem volt egyszerű. Viszont az őshonos angol fajtákkal keresztezve kitűnő eredményeket értek el a tenyésztők. Ezzel párhuzamosan Angliában divat lett a sertéstartás, még a királyi családban is akadtak, akik ezzel foglalatoskodtak. Így keresztezéssel és erős beltenyésztéssel minden vidéknek kialakult a saját fajtája. A keresztezésekre nemcsak a kínai fajtákat használták fel, hanem behozták a nápolyi, andalúziai, portugál és egyéb európai fajtákat is. Ennek eredményeként létrejött a Suffolk, a Lincolnshire, a Yorkshire, az Ulster, a Cornwall, a Berkshire, az Essex és társaik – mind különböző színekben és testalkatokkal. A Berkshire fekete, középnagy testű fajta, amely nemcsak eredeti hazájában, hanem Anglia-szerte népszerű, elterjedt volt.

– Van néhány jó tenyészkocám és a szaporulata.

A jó adottságúakat megtartom tenyészállatnak, a többi malacot eladom hízónak vagy családi fogyasztásra felhizlalom.

Nem szapora fajta, előfordul, hogy a koca csak három-négyet fial, a tenyésztésre 50-ből általában csak egy állat alkalmas. Szeretnék beszerezni Angliából egy tenyészkant, de ez nagyon drága dolog, csak maga az utaztatás másfél millió forint. Mesterséges termékenyítéssel pedig nem érdemes próbálkozni, mert az Angliából hozott spermát annyira felhígítják, hogy semmire se jó. Az én állományomban igyekszem a fajtát legszebb állapotában megőrizni, amelynek négy láb kesely, fehér farokbojtja van és jegyes feje.

Egyébként a berkshire malac vaskos és kerek, a hízó 120 kilóig sonkának kitűnő, utána zsírosodik.

Egy éves korára mindenféle táp nélkül 200 kilóra hízik, idősebb korára eltestesedik, keveset mozog. A gazda ólban ugyanúgy tartja őket, mint szabadon. Csendesek, affér nélkül együtt legelnek a lóval, de más tanyán lévő állattal is jól kijönnek.

– A fajta jellegzetességei miatt, pár éven belül itt biztosan nem lesz hatalmas berkshire állomány – mondja Csikós István. – Éppen ezért a tanyát eredeti állapotába felújítom, és mivel úgyis sokan megállnak itt nézelődni, ebbe az irányba fejlesztek. A tervem szerint szeretnék tartani majd rendezvényeket, hússütéseket, esetleg gyerekeknek tábort, ahol megismerhetik, hogy megy az élet a tanyán.

A berkshire fajta népszerű volt még a múlt század derekán is
Fotó: fortepan/Bauer Sándor: 1955-ben, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron készült felvétel

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

Leállt Bajorország legnagyobb vágóhídja koronavírus-fertőzések miatt

Időről időre bekerülnek a hírekbe a német húsipari vállalkozások azzal, hogy a koronavírus-fertőzöttek magas száma miatt átmenetileg le kell állítaniuk a termelést. Most Bajorország legnagyobb feldolgozójának 300 dolgozójából lett 83-nak pozitív a tesztje.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Honnan érkeztek Kínába a koronavírusos hústermékek?

Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke biztos abban, hogy az országból exportált húskészítményeiken nem volt jelen koronavírus, közölte azt követően, hogy a kínai kormány bejelentette, hogy fagyasztott marha készítményeken felfedezték a vírus jelenlétét.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.