Igen hosszú életű, sűrű bokor vagy kis termetű fa, legföljebb 5 m magasra nő meg. Keskeny bőrnemű levelei fénylő zöldek fonákjuk világosabb, kihajtáskor kissé bronzosak, ősszel lehullanak. Virágai júniustól magánosan vagy csoportban nyílnak az ágvégeken, átmérőjük 5 cm, a gyűrt szirmok lehetnek fehérek vagy a vörös különböző árnyalatai. Az élénkpiros csészelevelek vastagok, húsosak, elhegyesedők és a termésen maradva a gyümölcs jellegzetes megjelenését adják.
A legelterjedtebbek a sötétpiros és a sárgászöld gyümölcsű fajták, de léteznek szinte feketék is. Átmérőjük 5-12 cm, 6-12 rekeszükben sok mag búvik meg, amelyek húsos magköpenyét fogyasztjuk. Éréskor a gyümölcshéj még könnyen vágható, később megkeményedik.
A gyümölcs lassan fejlődik, így a július után termékenyülő virágokból már ritkán érik be a termés, a bokron viszont nagyon szépen mutat a termések és virágok együttese. Hosszan tárolható és 2-3 °C-on megtartja értékes tulajdonságait.
A mediterrán növényekhez hasonlóan a szabadba ültetett növények jól gazdálkodnak a természetes csapadékkal; csak kivételesen száraz években kell öntözni, de az edényben nevelt gránátalma a vegetáció alatt rendszeres öntözést igényel.
Csaknem minden talajban jól díszlik, megél a kopáros, meszesebb és agyagos területen is. Legszebben jó minőségű, humuszban gazdag laza vagy középkötött talajon fejlődik és meghálálja a rendszeres tápanyag-utánpótlást. A nyár második felétől már ne trágyázzuk, hogy a hajtások beérjenek.
Csak teljesen napos fekvésben virágzik rendszeresen, hőigénye miatt pedig északról védett helyre, épület, kerítés mellé ültessük.