0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

A sajtótájékoztatón Hollósi Dáviddal, a Takarékbank Zrt. Agár üzletág ügyvezető igazgatójával az idei nehéz évről, az agrárvállalkozások helyzetéről beszélgettünk, míg Mezei Dávidot, a Takarékbank Zrt.
uniós agrártámogatási igazgatóját a Közös Agrárpolitika jövőjéről, a következő időszak támogatásai feltételeinek lehetséges alakulásáról kérdeztük.

youtube://v/Yz8C6xHPZlA

A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán az idei év harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ami három ponttal magasabb az előző negyedévinél.

Szinte valamennyi termékpályán emelkedtek az index értékpontjai, az egyedüli csökkenő tendencia a sertéságazatban látható, amelynek piaci viszonyait az ASP alakítja.

A felmérések alapján a legpesszimistábbak a baromfi termékpálya szereplői, még akkor is, ha mérhető javulás látszik az előző negyedévhez képest. Az első járványhullám után, a belföldi turizmus, az idegenforgalom fellendülésével, a szőlő-bor termékpályán az előző negyedévben tapasztalt bizonytalanság jelentősen mérséklődött, emellett a szántóföldi növénytermesztésben tapasztalt aszályok és más időjárási anomáliák kisebb mértékű terméskiesést okozott a vártnál, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.

De mi is pontosan a Takarék AgrárTrend Index?

A Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján, és hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják.

A válaszok 30%-ban kisüzemektől, 30%-ban középüzemektől és 40%-ban nagyüzemektől érkeznek, ugyanakkor a válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

Az ügyfelek megkérdezéseiből a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam 5-10 százalékos drágulást eredményezett (főként az importból származó inputanyagok esetében), ugyanakkor az exporttermékeknél ez magasabb bevételt jelentett, javítva ezzel a termékpálya jövedelmezőségét.

A szántóföldi növénytermesztők is rendre dráguló importanyagokról számoltak be, viszont az aszály a vártakhoz képest kisebb terméskiesést okozott, amihez belföldi és értékesítési árak párosulnak, így itt átlag feletti indexértéket lehetett tapasztalni.

A kertészeti szektorra, mint munkaigényes ágazatra kitérve, nehézségeket okoz az ott megjelenő munkaerőhiány, emiatt a későbbiekben számítani lehet arra, hogy a gyümölcsök átkerülnek a prémium termékek kategóriájába, míg a zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákat tapasztaltak.

A szőlő-bor termékpályán gyors alkalmazkodásra volt szükség: számos termelő közvetlenül a kiskereskedelem irányába nyitott, emellett az online értékesítést favorizálták. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be.

A tojáságazatban és a tejágazatban, ahogy az előző negyedév esetében, továbbra is kielégítő felvásárlási árakról lehet beszélni.

A nyers tejre például a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal.

Az állattenyésztés oldaláról a húsmarha-termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést (egyelőre).

Bizakodásra ad okot az amúgy pesszimista baromfiszektor, ami mindössze 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől.

Miután hazánk megkapta idén szeptemberben a madárinfluenza mentes státuszt, később pedig feloldásra került a távol-keleti piacunk, sokat jelentett az ágazatnak, ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat, ami alapvetően a feldolgozói árakban is megmutatkozik.

Valamennyi termékpálya közül a legnagyobb indexben történő csökkenés a sertéságazatban mutatkozott.

Ennek fő oka az idén szeptember 10-én, Németországban megjelenő afrikai sertéspestis, amelynek velejárója a Kína oldaláról érkező importtilalom. Az átvételi árakban mintegy 10 százalékos csökkenést lát a hitelintézet a piacon, amely a német Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá a megváltozott keresleti-kínálati viszonyoké. Takarékbank szerint az ASP németországi megjelenése drasztikusan átrendezheti az európai sertéspiacot, és egyelőre kikalkulálhatatlan, hogy milyen további változások lehetségesek a piacon belül.

A harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése.

A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- és közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu