0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás célja az volt, hogy az eddigi legátfogóbb értékelést készítsék el az erős üvegházhatású gáz, a nitrogén-oxidul összes forrásáról és elnyelőiről.

Megállapították, hogy a nitrogén műtrágyák növekvő felhasználása az élelmiszer-előállítás során világszerte növeli a nitrogén-oxidul (N2O), közismert nevén kéj- vagy nevetőgáz koncentrációját a légkörben.

Ez az üvegházhatású gáz 300-szor erősebb, mint a szén-dioxid, és körülbelül 120 év alatt bomlik le. (A másik két leginkább üvegházhatású gáz közül a szén-dioxid akár 200 évig is a légkörben marad, a metán lebomlási ideje 8-12 év.)

„A légköri nitrogén-oxidul növekedésének meghatározó része a mezőgazdaságból származik, és az állatok táplálékára és takarmányára vonatkozó növekvő kereslet tovább növeli a globális N2O-kibocsátást” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Hanqin Tian, a Nemzetközi Éghajlati és Globális Központ igazgatója.

A kutatási eredmények a klímaváltozást tekintve riasztó tendenciára utalnak: a N2O-kibocsátás 2018-ra 20 százalékkal nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest: az 1750-es 270 ppb-ről 331 ppb-re.

A leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték meg az emberi tevékenység által előidézett kibocsátás miatt.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a globális nitrogén-oxidul-kibocsátás legnagyobb mértékben Kelet-Ázsiából, Dél-Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából származik. A szintetikus műtrágyák kibocsátása Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban dominál, míg az afrikai és dél-amerikai N2O-kibocsátás nagy részét az állati trágya felhasználása adja. A kibocsátás növekedése a legnagyobb mértékben a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható, különösen Brazíliában, Kínában és Indiában, ahol nőtt a növénytermesztés és az állatállomány. A tanulmány legmeglepőbb eredménye azonban az volt, hogy a nitrogén-oxidul-kibocsátás jelenlegi tendenciái nem kompatibilisek a Párizsi Megállapodás éghajlati célkitűzéseivel.

„Európa az egyetlen régió a világon, amely az elmúlt két évtizedben sikeresen csökkentette a nitrogén-oxidul-kibocsátást.

Az üvegházhatású gázok és a levegőszennyezés csökkentésére, valamint a műtrágya-felhasználás hatékonyságának optimalizálására irányuló ipari és agrárpolitika hatékonynak bizonyult. Ennek ellenére további erőfeszítésekre lesz szükség Európában és globálisan is.” – mondja Wilfried Winiwarter a tanulmány társszerzője, az IIASA Levegőminőségi és Üvegházhatásúgáz-program vezető kutatója.

„Ez a tanulmány azt mutatja, hogy most átfogóan megértettük a nitrogén-oxidul hatásait, ideértve az éghajlatra gyakorolt hatásokat is” – teszi hozzá Rona Thompson, a Norvég Légkutató Intézet vezető tudósa. „Képesek vagyunk felmérni és számszerűsíteni a nitrogén-oxidul-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket, és ezek közül számos intézkedés javítja a víz és a levegő minőségét is, előnyös mind az emberi egészség, mind az ökoszisztémák számára.”

„Ez az új elemzés teljes körű újragondolást követel meg a nitrogén műtrágyák globális felhasználásának és visszaélésének módjairól, és arra ösztönöz bennünket, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzunk az élelmiszer-előállítás módjára, ideértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését is”

– jegyzi meg Josep “Pep” Canadell, az ausztráliai Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet Klímatudományi Központjának vezető tudósa. „Ezek az eredmények hangsúlyozzák a N2O-kibocsátás világszerte történő csökkentésének sürgősségét és lehetőségeit, hogy elkerüljék a legsúlyosabb éghajlati hatásokat.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/IIASA Press