Más országokban vérgombának, vagy tölgynyelvnek is nevezik. Nagy mennyiségben főleg melegebb területeken fordul elő – Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Európában, de nálunk is érdemes keresgélni az erdőkben.
A fiatal termőtestek világosak, halvány narancssárga és a rózsaszín árnyalatúak, míg az érettek vörös, lila, kármin, néha barna és lila árnyalatokkal rendelkeznek. Az öreg, gyenge fákon, általában a tölgyeken és a gesztenyéken fordul elő.
Májra emlékeztető, nagy testű, elsősorban fák törzsén élősködő faj. A tölgynyelv nevet is okkal kapta, hiszen alakja hasonlít egy kinyújtott nyelvre. Hazánkban ökörnyelv gombaként is emlegetik. Mi a helyzet a vérgomba elnevezéssel? Nos, ennek a gombának termőteste, miután megtört, vörös folyadékot bocsát ki, amely kissé hasonlít a vérre. Húsa szintén vérvörös, fehér erekkel. A gomba felszíne alatt elhelyezkedő csövek megnyomásakor rózsaszínűvé válnak, és „vérezni” kezdenek.
A májgombát sok országban védelem alatt áll, nem szabad károsítani vagy megcsonkítani, és leszedni. Hazánkban nem szerepel a védett gombafajok listáján.
Érdekes, hogy amikor a májgomba megtámad egy fát, az barna rothadásnak indul, és ezen a részen a fa vörösre színeződik, ami értékessé teszi a bútorgyártásban, vagy fa tárgyak készítésekor.