Back to top

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Az eredetileg juhtejtermelésre létrehozott vállalkozás több véletlen és nehézség miatt kötött ki végül a tejelő tehenészetnél, amelyet azonban mára évi 20 millió literes kapacitásig növeltek – mondta el lapunknak Bernardino Pusceddu. A tulajdonos hozzátette: fejlesztéseik stratégia mentén történnek, megvalósításukban pedig sokat segít az EXIM termékköre és szakértelme.

Bernardino Pusceddu: fejlődésünk alapja, hogy minden megkeresett forintot visszaforgatunk a cégbe
Bernardino Pusceddu: fejlődésünk alapja, hogy minden megkeresett forintot visszaforgatunk a cégbe
Hogyan jött az ötlet a gazdaságuk elindítására, milyen céllal alapították a vállalkozást?

– A céget a tulajdonosok 1995-ben alapították, eredetileg más céllal, hiszen a kezdetekben nem a tejhasznú szarvasmarhatartás volt a cél.

A vállalkozást azzal az elképzeléssel hoztuk létre, hogy tejhasznú juhot tartsunk, ám ez különféle akadályokba ütközött, így az eredeti tervről le kellett mondanunk. Ezért, kezdetben kereskedelmi céllal, vemhes üszőket vásároltunk.

Mindez meglehetősen furcsa időszakban alakult, hiszen ekkortájt az értékesítési lehetőségek hamarosan befagytak az emlékezetes kergemarha kór miatt. Mint ismert, akkor az egész kontinensre kiterjedő járvány miatt nem lehetett utaztatni és eladni a szarvasmarhákat. Mivel az üszők közben megellettek, és tejet kezdtek termelni, a tejhasznú tartásra álltunk át. Mindemellett nagyjából 250 hektárnyi területen belevágtunk a szántóföldi gazdálkodásba is, akkor még csupán három dolgozóval.

Mindez két és fél évtizede történt, amelyet aztán folyamatos fejlődés követett. A növekedési pályán jelentős előrelépés volt a hatékonyság és fenntarthatóság jegyében 2013-ban, egy zöldmezős beruházás keretében, uniós támogatással Nógrádkövesden megvalósított új állattartó telepünk, amelynek fejlesztése a mai napig folyamatosan tart. Ezt követte 2014-ben a biogáz üzem létrehozása.

Az indulás óta eltelt évek során állandó fejlesztések és bővítés nyomán jelentősen növekedett az állat­állomány, és megnőtt a szántóföldi gazdálkodás volumene is.

Míg a gazdaság az első napján 160 liter tejet tudott elkönyvelni, a mostani állapot szerint a tejtermelés mára az évi 20 millió litert is meghaladja. Mindemellett minden más értelemben is komolyan növekedtünk és mára csaknem 100 főt foglalkoztatunk.

Milyen üzleti stratégia mentén működnek?

– A tulajdonosi kör célja az, hogy egy biztos alapokon álló, hatékonyan és önállóan működő üzemet hozzon létre és működtessen. Mindezt úgy szeretnénk végezni, hogy szem előtt tartjuk a kor fenntarthatósági elvárásait is. Ez abban is testet ölt, hogy a telep trágyáját feldolgozó biogáz üzem által termelt zöld energia nem csak a telepet látja el elektromos energiával.

A fejlődésünk alapja egyébként, hogy a kezdetektől fogva minden megkeresett forintot visszaforgattunk a cégbe, amelynek meg is lett az eredménye, mindez látszik a fejlesztéseinken.

A már említett zöldmezős istálló és a biogázüzem megvalósítása fontos mérföldkövek voltak, ezek további fejlesztése azonban a mai napig prioritás a cég számára.

Miért az exportáló cégeknek való beszállítást választották?

– Jelenleg ezen a területen találtunk megbízható partnert, akivel évek óta sikeres az együttműködésünk.

A cég az elmúlt években jelentős direkt exportot is megvalósított, mivel az általa előállított extra minőségű tej a prémium sajtgyártás alapanyagául szolgál.

Erre ma már itthon is van fizetőképes feldolgozói kereslet, így az export további hozzáadott értékkel valósul meg.

Hogyan működnek együtt az EXIM-mel? Hogyan kezdődött ez a partnerség, és milyen segítséget nyújt Önöknek a bank?

– A korábbi évek fejlesztéseit segítő hiteleket vontuk össze egy EXIM-finanszírozásba és a jelenlegi fejlesztési folyamatban is EXIM-forrást használunk, mindezt a CIB Bankon keresztül, amely csaknem 20 éve segíti törekvéseinket. Ezeknek köszönhetően a telep új technikákkal történő felszerelése és fejlesztése zajlik, valamint infrastrukturális beruházásokat is megvalósítunk. Mindebben a már említett stratégiai célok vezetnek minket, azaz a minél hatékonyabb és minél fenntarthatóbb működés érdekében végzünk beruházásokat, és ennek megfelelően tervezzük meg azok finanszírozását is.

Miután a cég hosszú évek óta jelentős direkt, illetve indirekt exportőri tevékenységet végez, immár 10 éve veszi igénybe az EXIM termékeit közvetlenül és közvetve, refinanszírozott formában, faktor és lízing területen egyaránt, illetve most, a jelentős volumenű beruházás finanszírozásában.

Az Eximbankkal és annak termékeivel kapcsolatos korábbi és mostani tapasztalataink kifejezetten kedvezőek. A bank értő módon segíti az exportorientált cégek működését, konstrukciói hatékony segítséget nyújtanak ebben, miközben a lebonyolítás terén kellően rugalmasak.

Milyen jövőbeni terveik vannak a céget illetően?

– A tejtermelés növelése mellett a tehenészet takarmányigényét szeretnénk mind inkább saját mezőgazdasági termelésből megvalósítani. Ezzel az a fő célunk, hogy ezáltal is ellenőrzés alatt tudjuk tartani a termelt tej minőségét, illetve tovább tudjuk javítani azt.

Azt szeretnénk, hogy a kiválóan elvégzett munka nyugalmával fordulhassunk a vevőink felé, számukra az elérhető legmagasabb minőséget biztosítva.

Mindezek mellett ambiciózus fejlesztési terveink vannak a sajtgyártás és -kereskedelem irányában.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kecske, akinek bokáig ér a füle

Egy pakisztáni kecsketenyésztőnél különleges gida született: az ifjú állat bár még csak egy hónapos, fülei 54 centi hosszúak, és már most földig érnek.

A kiskereskedelmi adatokból látszik a vásárlási szokások változása

A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság és vásárlási szokásait a magas inflációnak megfelelően kezdi átalakítani - nyilatkozták az MTI-nek elemzők a kiskereskedelmi forgalom legfrisseb adataiból.

Rekordösszegű kárkifizetéseket is hozhat az idei viharszezon

Az idei viharszezon felénél, a május-júniusi adatok szerint 39 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg pedig 4,6 milliárd forint, ennek alapján az idei négyhavi kárkifizetések meg is haladhatják a tavalyi, tízéves rekordnak számító összeget - jelezte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Fogtechnikus méhész: kihívásokat keresve

Cserkúton, ebben a festői szépségű mecseki faluban látogattam meg Krómy Gábort, aki elmesélte méhészetének történetét. „Méhesről méhesre” rovatunkban egy céltudatos fiatalembert ismerhetnek meg. Csak mesélt és mesélt, én pedig jegyzeteltem.

A szalmonellával szennyezett adalékanyagot Magyarországról szállították a belgiumi csokoládégyárba

Magyar vállalkozás volt a beszállítója a szalmonella baktériummal szennyezett lecitin elnevezésű adalékanyagnak, ami eljutott a belgiumi csokoládégyárba - erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI érdeklődésére.

Megújult az esztergomi Strázsa-hegy tanösvény

Nemzeti örökségünk, az ország területének mintegy harmadát kitevő védett természeti területeink értékeinek megőrzése érdekében az elmúlt több mint 10 évben Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Esztergomban, szerdán.

Átlag alatti vetőmagtermést valószínűsít a terméktanács

Az őszi kalászos vetőmagok terméskilátásai országrészenként jelentősen eltérnek, de mindenütt elmarad az átlagostól – közölte az MTI-vel a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Újabb jó hír: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is megszűntek a védőkörzetek

Június eleje óta nem történt újabb madárinfluenza-kitörés Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az összes védőkörzetet feloldotta ezekben a megyékben. Ezzel jelentős lépést tettünk Magyarország madárinfluenza-mentes státuszának megszerzése, valamint az exportkorlátozások feloldása felé.

Kiskutyát nem cserélünk le - ahogy a nagymamát sem

Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Sótonyi Péterrel, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorával beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője. Az egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, pedig jól tudják, hogy az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb egyetemére jelentkeztek.

Szeptemberben indul újra a felújított Zselici Csühögő

2022 elején elindult a több mint 120 éves, rendkívül népszerű Almamelléki Állami Erdei Vasút, azaz a Zselici Csühögő felújítása. A beruházás végét július közepére tervezték, de az elmúlt hónap szélsőséges időjárása, nagy esői miatt nagy mennyiségű sár zúdult a pályára, amely nagyban nehezítette a munkálatokat.