Back to top

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Az eredetileg juhtejtermelésre létrehozott vállalkozás több véletlen és nehézség miatt kötött ki végül a tejelő tehenészetnél, amelyet azonban mára évi 20 millió literes kapacitásig növeltek – mondta el lapunknak Bernardino Pusceddu. A tulajdonos hozzátette: fejlesztéseik stratégia mentén történnek, megvalósításukban pedig sokat segít az EXIM termékköre és szakértelme.

Bernardino Pusceddu: fejlődésünk alapja, hogy minden megkeresett forintot visszaforgatunk a cégbe
Hogyan jött az ötlet a gazdaságuk elindítására, milyen céllal alapították a vállalkozást?

– A céget a tulajdonosok 1995-ben alapították, eredetileg más céllal, hiszen a kezdetekben nem a tejhasznú szarvasmarhatartás volt a cél.

A vállalkozást azzal az elképzeléssel hoztuk létre, hogy tejhasznú juhot tartsunk, ám ez különféle akadályokba ütközött, így az eredeti tervről le kellett mondanunk. Ezért, kezdetben kereskedelmi céllal, vemhes üszőket vásároltunk.

Mindez meglehetősen furcsa időszakban alakult, hiszen ekkortájt az értékesítési lehetőségek hamarosan befagytak az emlékezetes kergemarha kór miatt. Mint ismert, akkor az egész kontinensre kiterjedő járvány miatt nem lehetett utaztatni és eladni a szarvasmarhákat. Mivel az üszők közben megellettek, és tejet kezdtek termelni, a tejhasznú tartásra álltunk át. Mindemellett nagyjából 250 hektárnyi területen belevágtunk a szántóföldi gazdálkodásba is, akkor még csupán három dolgozóval.

Mindez két és fél évtizede történt, amelyet aztán folyamatos fejlődés követett. A növekedési pályán jelentős előrelépés volt a hatékonyság és fenntarthatóság jegyében 2013-ban, egy zöldmezős beruházás keretében, uniós támogatással Nógrádkövesden megvalósított új állattartó telepünk, amelynek fejlesztése a mai napig folyamatosan tart. Ezt követte 2014-ben a biogáz üzem létrehozása.

Az indulás óta eltelt évek során állandó fejlesztések és bővítés nyomán jelentősen növekedett az állat­állomány, és megnőtt a szántóföldi gazdálkodás volumene is.

Míg a gazdaság az első napján 160 liter tejet tudott elkönyvelni, a mostani állapot szerint a tejtermelés mára az évi 20 millió litert is meghaladja. Mindemellett minden más értelemben is komolyan növekedtünk és mára csaknem 100 főt foglalkoztatunk.

Milyen üzleti stratégia mentén működnek?

– A tulajdonosi kör célja az, hogy egy biztos alapokon álló, hatékonyan és önállóan működő üzemet hozzon létre és működtessen. Mindezt úgy szeretnénk végezni, hogy szem előtt tartjuk a kor fenntarthatósági elvárásait is. Ez abban is testet ölt, hogy a telep trágyáját feldolgozó biogáz üzem által termelt zöld energia nem csak a telepet látja el elektromos energiával.

A fejlődésünk alapja egyébként, hogy a kezdetektől fogva minden megkeresett forintot visszaforgattunk a cégbe, amelynek meg is lett az eredménye, mindez látszik a fejlesztéseinken.

A már említett zöldmezős istálló és a biogázüzem megvalósítása fontos mérföldkövek voltak, ezek további fejlesztése azonban a mai napig prioritás a cég számára.

Miért az exportáló cégeknek való beszállítást választották?

– Jelenleg ezen a területen találtunk megbízható partnert, akivel évek óta sikeres az együttműködésünk.

A cég az elmúlt években jelentős direkt exportot is megvalósított, mivel az általa előállított extra minőségű tej a prémium sajtgyártás alapanyagául szolgál.

Erre ma már itthon is van fizetőképes feldolgozói kereslet, így az export további hozzáadott értékkel valósul meg.

Hogyan működnek együtt az EXIM-mel? Hogyan kezdődött ez a partnerség, és milyen segítséget nyújt Önöknek a bank?

– A korábbi évek fejlesztéseit segítő hiteleket vontuk össze egy EXIM-finanszírozásba és a jelenlegi fejlesztési folyamatban is EXIM-forrást használunk, mindezt a CIB Bankon keresztül, amely csaknem 20 éve segíti törekvéseinket. Ezeknek köszönhetően a telep új technikákkal történő felszerelése és fejlesztése zajlik, valamint infrastrukturális beruházásokat is megvalósítunk. Mindebben a már említett stratégiai célok vezetnek minket, azaz a minél hatékonyabb és minél fenntarthatóbb működés érdekében végzünk beruházásokat, és ennek megfelelően tervezzük meg azok finanszírozását is.

Miután a cég hosszú évek óta jelentős direkt, illetve indirekt exportőri tevékenységet végez, immár 10 éve veszi igénybe az EXIM termékeit közvetlenül és közvetve, refinanszírozott formában, faktor és lízing területen egyaránt, illetve most, a jelentős volumenű beruházás finanszírozásában.

Az Eximbankkal és annak termékeivel kapcsolatos korábbi és mostani tapasztalataink kifejezetten kedvezőek. A bank értő módon segíti az exportorientált cégek működését, konstrukciói hatékony segítséget nyújtanak ebben, miközben a lebonyolítás terén kellően rugalmasak.

Milyen jövőbeni terveik vannak a céget illetően?

– A tejtermelés növelése mellett a tehenészet takarmányigényét szeretnénk mind inkább saját mezőgazdasági termelésből megvalósítani. Ezzel az a fő célunk, hogy ezáltal is ellenőrzés alatt tudjuk tartani a termelt tej minőségét, illetve tovább tudjuk javítani azt.

Azt szeretnénk, hogy a kiválóan elvégzett munka nyugalmával fordulhassunk a vevőink felé, számukra az elérhető legmagasabb minőséget biztosítva.

Mindezek mellett ambiciózus fejlesztési terveink vannak a sajtgyártás és -kereskedelem irányában.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.