Back to top

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Az eredetileg juhtejtermelésre létrehozott vállalkozás több véletlen és nehézség miatt kötött ki végül a tejelő tehenészetnél, amelyet azonban mára évi 20 millió literes kapacitásig növeltek – mondta el lapunknak Bernardino Pusceddu. A tulajdonos hozzátette: fejlesztéseik stratégia mentén történnek, megvalósításukban pedig sokat segít az EXIM termékköre és szakértelme.

Bernardino Pusceddu: fejlődésünk alapja, hogy minden megkeresett forintot visszaforgatunk a cégbe
Hogyan jött az ötlet a gazdaságuk elindítására, milyen céllal alapították a vállalkozást?

– A céget a tulajdonosok 1995-ben alapították, eredetileg más céllal, hiszen a kezdetekben nem a tejhasznú szarvasmarhatartás volt a cél.

A vállalkozást azzal az elképzeléssel hoztuk létre, hogy tejhasznú juhot tartsunk, ám ez különféle akadályokba ütközött, így az eredeti tervről le kellett mondanunk. Ezért, kezdetben kereskedelmi céllal, vemhes üszőket vásároltunk.

Mindez meglehetősen furcsa időszakban alakult, hiszen ekkortájt az értékesítési lehetőségek hamarosan befagytak az emlékezetes kergemarha kór miatt. Mint ismert, akkor az egész kontinensre kiterjedő járvány miatt nem lehetett utaztatni és eladni a szarvasmarhákat. Mivel az üszők közben megellettek, és tejet kezdtek termelni, a tejhasznú tartásra álltunk át. Mindemellett nagyjából 250 hektárnyi területen belevágtunk a szántóföldi gazdálkodásba is, akkor még csupán három dolgozóval.

Mindez két és fél évtizede történt, amelyet aztán folyamatos fejlődés követett. A növekedési pályán jelentős előrelépés volt a hatékonyság és fenntarthatóság jegyében 2013-ban, egy zöldmezős beruházás keretében, uniós támogatással Nógrádkövesden megvalósított új állattartó telepünk, amelynek fejlesztése a mai napig folyamatosan tart. Ezt követte 2014-ben a biogáz üzem létrehozása.

Az indulás óta eltelt évek során állandó fejlesztések és bővítés nyomán jelentősen növekedett az állat­állomány, és megnőtt a szántóföldi gazdálkodás volumene is.

Míg a gazdaság az első napján 160 liter tejet tudott elkönyvelni, a mostani állapot szerint a tejtermelés mára az évi 20 millió litert is meghaladja. Mindemellett minden más értelemben is komolyan növekedtünk és mára csaknem 100 főt foglalkoztatunk.

Milyen üzleti stratégia mentén működnek?

– A tulajdonosi kör célja az, hogy egy biztos alapokon álló, hatékonyan és önállóan működő üzemet hozzon létre és működtessen. Mindezt úgy szeretnénk végezni, hogy szem előtt tartjuk a kor fenntarthatósági elvárásait is. Ez abban is testet ölt, hogy a telep trágyáját feldolgozó biogáz üzem által termelt zöld energia nem csak a telepet látja el elektromos energiával.

A fejlődésünk alapja egyébként, hogy a kezdetektől fogva minden megkeresett forintot visszaforgattunk a cégbe, amelynek meg is lett az eredménye, mindez látszik a fejlesztéseinken.

A már említett zöldmezős istálló és a biogázüzem megvalósítása fontos mérföldkövek voltak, ezek további fejlesztése azonban a mai napig prioritás a cég számára.

Miért az exportáló cégeknek való beszállítást választották?

– Jelenleg ezen a területen találtunk megbízható partnert, akivel évek óta sikeres az együttműködésünk.

A cég az elmúlt években jelentős direkt exportot is megvalósított, mivel az általa előállított extra minőségű tej a prémium sajtgyártás alapanyagául szolgál.

Erre ma már itthon is van fizetőképes feldolgozói kereslet, így az export további hozzáadott értékkel valósul meg.

Hogyan működnek együtt az EXIM-mel? Hogyan kezdődött ez a partnerség, és milyen segítséget nyújt Önöknek a bank?

– A korábbi évek fejlesztéseit segítő hiteleket vontuk össze egy EXIM-finanszírozásba és a jelenlegi fejlesztési folyamatban is EXIM-forrást használunk, mindezt a CIB Bankon keresztül, amely csaknem 20 éve segíti törekvéseinket. Ezeknek köszönhetően a telep új technikákkal történő felszerelése és fejlesztése zajlik, valamint infrastrukturális beruházásokat is megvalósítunk. Mindebben a már említett stratégiai célok vezetnek minket, azaz a minél hatékonyabb és minél fenntarthatóbb működés érdekében végzünk beruházásokat, és ennek megfelelően tervezzük meg azok finanszírozását is.

Miután a cég hosszú évek óta jelentős direkt, illetve indirekt exportőri tevékenységet végez, immár 10 éve veszi igénybe az EXIM termékeit közvetlenül és közvetve, refinanszírozott formában, faktor és lízing területen egyaránt, illetve most, a jelentős volumenű beruházás finanszírozásában.

Az Eximbankkal és annak termékeivel kapcsolatos korábbi és mostani tapasztalataink kifejezetten kedvezőek. A bank értő módon segíti az exportorientált cégek működését, konstrukciói hatékony segítséget nyújtanak ebben, miközben a lebonyolítás terén kellően rugalmasak.

Milyen jövőbeni terveik vannak a céget illetően?

– A tejtermelés növelése mellett a tehenészet takarmányigényét szeretnénk mind inkább saját mezőgazdasági termelésből megvalósítani. Ezzel az a fő célunk, hogy ezáltal is ellenőrzés alatt tudjuk tartani a termelt tej minőségét, illetve tovább tudjuk javítani azt.

Azt szeretnénk, hogy a kiválóan elvégzett munka nyugalmával fordulhassunk a vevőink felé, számukra az elérhető legmagasabb minőséget biztosítva.

Mindezek mellett ambiciózus fejlesztési terveink vannak a sajtgyártás és -kereskedelem irányában.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.