Back to top

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Nagy-Britannia és Japán

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japánnal a brit kormány. A londoni külkereskedelmi minisztérium ismertetése szerint az egyezmény alapján a japán piacra irányuló brit export 99 százaléka vámmentes lesz.

A múlt hónapban véglegesített egyezményt Liz Truss brit és Moteki Tosimicu japán külkereskedelmi miniszter írta alá Tokióban. A megállapodás január 1-én lép életbe.

A brit külkereskedelmi minisztérium becslése szerint a pénteken Tokióban aláírt szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon várhatóan 15,2 milliárd fonttal (6100 milliárd forinttal) növeli a Japánnal folytatott brit kereskedelem értékét.

Ez az első olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről London a brit EU-tagság megszűnése óta önállóan egyezett meg egy magasan fejlett, világgazdasági szinten is nagy súlyú nem európai gazdasággal.

A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmi forgalma 2018-ban megközelítette a 660 milliárd fontot (265 ezer milliárd forint); a Japánnal folytatott kétoldalú kereskedelem értéke nem egészen 30 milliárd font volt abban az évben.

Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott.

Két éve az Európai Unió is szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal. Ez a megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.

Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.

Miután Nagy-Britannia január 31-én kilépett az EU-ból, a japán piacon éppen az Európai Unió lesz a legfőbb kereskedelmi versenytársa.

A brit kormány számításai szerint a Japánnal elért szabadkereskedelmi egyezmény hosszú távon 1,5 milliárd fonttal emeli a brit hazai össztermék éves értékét és 800 millió fonttal a brit alkalmazottak jövedelmét.

London várakozása szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elősegítheti Nagy-Britannia csatlakozását a Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű térségi gazdasági társuláshoz.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.