Back to top

A hazai méhészet egyik „nagy öregje” - 50 éve a szakmában

Az OMME pápai szervezete egyik „nagy öregjének” tapasztalatait szeretném megosztani az olvasókkal. Egy életen át tartó tanulás, alkalmazkodás a körülményekhez és a hasznos technológia átvétele ezen írás apropója.

1. kép
1. kép
Schuszter János 73 évesen elmondhatja, hogy több cikluson keresztül volt a Pápa és Környéke Méhész Szövetkezet vezetőségi tagja, és 5 évig az Ellenőrző Bizottság elnöke (1. kép). A Pápához közeli Nagytevel község szülötte, akit a környék méhészei és egészségügyi felelősei is folyamatosan dicsérnek. Állóméhészete a település határában, egy patakparti akácosban található.

Mikor kezdett méhészkedni és hogyan ismerkedett meg ezzel a szép szakmával?

- Amikor 7-8. osztályos voltam itt az általános iskolában, az igazgatónak voltak méhei. Az ő méhészeti szakkörére jelentkeztem, és ott ismerkedtem meg először a méhekkel. A nyári szünetben oda jártam heti két alkalommal három iskolatársammal együtt.

Segítettünk a pörgetésnél, kereteket szegelni és még a szalmakaptárak oldalát is mi préseltük.

Az iskoláim befejezése és a katonaság után 1970-ben egy akkori munkatársam nyomására kezdtem el igazán méhészkedni. Csináltunk 4 Hunor kaptárat és egy Simson Star motorkerékpáron a hátamra kötött kasban hoztam haza tőle 4 rajt. Ezek olyan gyönyörű rajok voltak, hogy akác alatt kiépítették a 80 műlépet és még hoztak 80 kg mézet is. Ez egy nagy löketet adott. Minden szabadidőmben a méhekkel foglalkoztam, azon agyaltam, hogyan tudom szaporítani őket.

Az ajkai bányában dolgozó nagyapám közreműködésével egy elhunyt bányász méhészetét ingyen tudtam elhozni „tokkal-vonóval”. Az örökösök féltek a méhektől.

Innentől kezdve fokozatosan növeltem az állományomat. 131 méhcsalád volt a legtöbb, amivel dolgoztam. Amikor a feleségem lebetegedett 2010-ben, akkor lecsökkentettük az állományt 70 családra (2. kép). Ez pont akkora állományméret, amit kényelmesen egyedül is el tudok látni. A Hunor keretméret végigkísérte az egész életemet. Próbáltam az NB fekvőket, volt amikor több mézet hoztak, mint a Hunorok. Ennek ellenére mégis a Hunor rakodók mellett maradtam, mert abból volt a több.

2. kép
2. kép
Miként készíti fel az állományát a termelésre?

- 10 lépen telelnek a méhek. Az eredetileg 11 keretes fiókban én 10 db 37 mm vállszélességű keretet használok.

Az első tavaszi átvizsgáláskor minden család a népességének megfelelő osztályzatot kap 1-4-ig.

A 4-es a legrosszabb, azokat azonnal megszüntetem. Nincs értelme velük kínlódni.

Az 1-es és a 3-as családokkal kell a későbbiekben a legtöbbet dolgozni. A 2-es osztályzatot kapott családok önerőből a legjobb termelők lesznek a főhordáskor. Mivel az 1-es családok fejlődnek a leggyorsabban, ezért ezektől 1 fedett fias lépet átrakok a 3-as családokhoz. Így oldom meg az állomány kiegyenlítését.

A nagyon jó családok már április közepén megkapják a mézteret. A fészek fóliával takarva marad, csak elől egy csíkon tudnak feljárni a méhek.

Gyümölcsvirágzás alatt a fészekbe mindkét oldalról a harmadik helyre egy zsemleszínű lépet kapnak az anyák.

3. kép
3. kép
Mi a célja ezzel?

- A méhanya néhány napon belül ezeket a lépeket bepetézi, ekkor kirakom őket a szélső helyre. Így a fészek szélén 21 napig fiasítás lesz, és a közötte maradt üres helyet az anya nem tűri meg. Nagyon gyorsan tele lesz fiasítással az egész fészek.

Ezzel a technológiai fogással már repce elejére 10 fias keret van a legtöbb kaptárban.

Ehhez azonban még az is hozzájárul, hogy évente cserélem az anyákat. Amikor már nagyon szorulnak, akkor a harmadik helyre ismét kapnak egy-egy zsemleszínű lépet. Bepetézés után azok megint a szélre kerülnek. A harmadik helyről kivett fias lépek pedig mennek a pároztatókba. Így nem kell vacakolnom a bölcsőzéssel, mindig van elég hely a petézésre.

Tavaszi serkentést alkalmaz?

- Az első átvizsgálás után berakom az etetőtálcákat és napi 2 dl sziruppal serkentek. 2 napig Méhpatikát, 2 napig Nonosz pluszt, 2 napig pedig ecetet keverek a sziruphoz, utána az egész ciklus kezdődik elölről egészen a gyümölcsvirágzás végéig. Nagyon rossz időben kihagyom az etetést.

Van elég virágporforrás a közelben?

- Itt a patak partján sok fűz van, a környező erdőkben van éger. Tavasszal még sosem volt gond a virágporellátással.

Hogy zajlik a mézelvétel és a pörgetés?

- Hazahordom a mézes kereteket és otthon pörgetek. Sugaras pörgetővel dolgozom, 18 Hunor keretet tudok egyszerre berakni. A méz a padozatba süllyesztett mézes kannába folyik (3. kép), onnan pedig mézszivattyú segítségével töltöm a hordókba. Mézelvételnél nem egyszerre viszem haza az egész fiókot, mert nekem az már túl nehéz, ezért 6 keretes szállítóládákat készítettem. Minden családtól 3 mézes keretet veszek el középről, helyére azonnal üreset rakok. Következő alkalommal a bal oldali hármat, de az üreseket ismét középre rakom. Ezt folytatom, amíg a végére nem érek. Folyamatosan üres helyet érez a család a feje felett, de én mégis mindig érett mézet pörgetek.

Említette, hogy évente cseréli az anyákat. Vásárlás vagy saját nevelés?

- Magam nevelem az anyákat. Jenter petéztető tokot használok.

Minden időpontot feljegyzek. 22 álcát teszek egy tenyészkeretbe és azokat anyátlan dajkákhoz rakom gondozásra.

A dajkának kiszemelt családtól elveszem az anyát és a fiasítást. A mézteret rakom az aljdeszkára, és ide rázom a fiasról a fiatal méheket. Ebben a fiókban lesz nagyon sok fiatal méh, szívesen fogadják a 2-4 óra múlva berakott álcákat. Az álcázást mindig 17 óra után kezdem, mert akkor már kisebb az esélye a pempő kiszáradásának. Minden este etetem a dajkákat. A 13. napon szedem ki a bölcsőket, melyeket egyenként 13-as „Bergmann” csőből készített védőkkel együtt nyomom rá a pároztatók lépjeire.

4. kép
4. kép
Mondjon néhány gondolatot a napraforgó utáni teendőkről!

- Egészen az aranyvessző virágzásának a végéig fent hagyom a méztereket. A telelő élelem feletetése előtt hordom be a raktárba a fiókokat. Ott ötösével egymásra tornyozva alulról és felülről egyszerre kénezve védem a lépeket a molyoktól. Ilyenkor méheket a lépekről motoros lombfújóval távolítom el.

A fészek takarását egy szúnyoghálóra fektetett filccel oldom meg.

A háló azért kell, hogy a méhek ne rágják és ne ragasszák be propolisszal a filcet. A kijáró felőli oldalon egy lyukat vágtam, azon keresztül tudnak a méhek az etetőhöz jutni. Az etetőtálcákra egy saját készítésű tetőt teszek. Így zárt etetőként működik, ez akadályozza meg a méhek menekülőtérbe jutását, csak az etetőhöz férnek hozzá. Az üveglapon keresztül pedig látom a szirup fogyását (4. kép).

Milyen tervei vannak? Hogy látja a mai kor méhészetét?

- Ha találnék egy olyan megbízható vevőt, aki továbbvinné ezt a méhészetet, akkor eladnám egyben. Amennyiben nem, akkor csinálom így, ameddig bírom. Sajnos már a „motorom” nem az igazi.

A hobbiméhészeknek még különösebb gondja nem lesz, mert azt mondják, hogy nem ebből élnek.

De aki főállásban csinálja, és arra számított néhány évvel ezelőtt, hogy ebből fogja eltartani a családját, ők bajban lesznek, ha ilyen marad az időjárás. Sokszor van fagykár mostanában, és a hosszú csapadék nélküli időszakok megviselik a méheket is.

Ezúton szeretném megköszönni Schuszter Jánosnak a helyi méhész közösség vezetőségében több cikluson keresztül végzett munkáját. További boldogulásához pedig sok kitartást és jó egészséget kívánok!

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Az Év Honlapja „Különdíjas” lett a magyarmezogazdasag.hu

Kiadónk hírportáljának, a magyarmezogazdasag.hu-nak ítélték oda a Magyar Marketing Szövetség Internet Tagozatának nonprofit szakmai pályázatán Az Év Honlapja Különdíj 2020 elismerést média kategóriában. Büszkék vagyunk a Magyar Mezőgazdaság Kft. és portálunk elismerésére, mert igazolja, hogy jó irányba tartunk honlapunk fejlesztésével.

Keresik a piacot a holland hagymakereskedők

A hagymakereskedelemben kulcsszerepet játszó Hollandiának az egyik fontos felvevőpiaca Szenegál. Az afrikai ország azonban az év végén bezárta a kapuit a holland hagyma előtt, hogy ösztönözze a helyi termesztést. A döntés miatt aggódnak a holland hagymatermesztők és -kereskedők.

Az etetés különböző módjai

A méhészeti szezon egészében nagyon sok fizikai munkát kíván, ami a legdrágább a költségeink közül, nem beszélve egészségünk megőrzéséről. A saját méhészetemben eddig alkalmazott etetési technológiákat szeretném bemutatni. Remélem, tudok némi segítséget nyújtani tapasztalásaim megosztásával.

Az akác nektárképzése

Az utóbbi években Olaszország méhészetét különösen nehéz időszakok jellemzik, amelyek oka a termésátlagok csökkenése miatt fellépő üzemgazdasági instabilitás és a méhek egészségi problémái. Az élelemhiány, amely egykor hozzájárult a méhcsaládok népességének elégtelen szintjéhez, viszont nem létezik.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben.

A méz népszerűsítése barátaink körében 2.

Sok mindenen gondolkoztam az elmúlt pár hétben, karantén ideje alatt. Legfőképpen azon, hogy hogyan lehetne még inkább népszerűsíteni a mézet és ösztönözni az embereket a fogyasztására. Hol máshol tudnánk ezt elkezdeni, ha nem a saját otthonunkban?

Miért színes a here szeme?

A Méhészet szaklap „Olvasóink kérdezik” című rovata lehetőséget biztosít arra, hogy a méhesben tapasztalt furcsaságokra, ismeretlen jelenségekre, vagy akár szaklapunkban olvasott nem ismert fogalmakra válaszokat, magyarázatokat kapjunk. A méhész kérdez, a szakterület szakembere válaszol. Érdeklődő leveleiket várja a Szerkesztőség!

Klímaváltozás és nektártermelés

Sokan megkérdezik, vajon a klímaváltozások befolyásolják-e (egyáltalán) a nektár mennyiségét és minőségét? Nem kell szakembernek lenni, mindenkinek feltűntek az utóbbi évtizedben olyan, korábban nem jellemző változások, mint a tavaszi elhúzódó fagyok, aszályok, de olykor hatalmas esőzések.

Felismerik a méhek a velük foglalkozó méhész arcát?

Amerikai kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrás felismerésére. Kiderült, hogy az emberhez hasonló módon képesek az arcok felismerésére.