Back to top

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence
A sümegprágai gazdának a burgonya kedvence

– Már a nagyszüleim is gazdálkodtak és piacra termeltek, nyomdokaikba lépve szüleim is ezt a tevékenységet folytatták, 1993-tól egyéni vállalkozóként. Beleszü­lettünk ebbe az életformába, már gyermekkorunkban körülvett minket a növénytermesztés és az állattartás, és természetesen be is segítettünk az öcsémmel. Akkoriban teljesen más világ volt, napjainkra igencsak megváltozott a helyzet – fogalmazott a fiatalember. – Már gyerekként is szerettem a természetet, ezért a soproni erdészeti középiskolába jelentkeztem. Az érettségire el kellett döntenem, hogy melyik szakirányba menjek tovább, vagy hogy inkább a családi hagyományt folytatom-e. Végül a keszthelyi Georgikon Kar növénytermesztő szakára jelentkeztem, majd ugyanott elvégeztem a növényorvosképzést. 2015-ben nyertem a fiatalgazda-pályázaton, azóta egyéni vállalkozóként tevékenykedem.

Pályázatomban burgonyatermesztést vállaltam, már csak azért is, mert a Georgikon nemcsak színvonalasan oktatja a termesztését, hanem nemesítőhelyként is elismert. Ennek megfelelően sokat tanultunk a burgonya eredményes termesztéséről.

Jelenleg 20 hektár saját területen gazdálkodom. Ennek a nagy részén burgonya terem, de a vetésforgó érdekében kukoricát, búzát, árpát, tritikálét, repcét és napraforgót is szoktam vetni. Hogy melyikből mennyit, az mindig attól függ, hogy a vetésforgó mit kíván. Hozzá kell tennem, hogy fiatal gazda lévén a családi gazdaságnak nem vagyok tagja, egyéni vállalkozóként kell működnöm. Ennek ellenére nehéz lehet különválasztani a kettőt. Együtt dolgozunk, mert úgy könnyebb és hatékonyabb a termelés. Egyébként folyamatosan van munka, hiszen több növényfajról van szó, és mindegyikkel más-más időben van tennivaló. A növénytermesztéshez szükséges gépek rendelkezésünkre állnak, sikerült mindent beszereznünk. A gazdaság technikai eszközeit és berendezéseit folyamatosan fejlesztjük, mert anélkül megállna az élet.

Csiza Gergő szerint előnyt jelent a piaci értékesítésben, hogy több kultúrát termelnek.

Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
Csiza Gergő sikeresen pályázott a fiatal gazdák támogatási programjában
– A több kultúra tulajdonképpen a több lábon állást jelenti. Mind tudjuk, milyen szeszélyessé vált az időjárás, de más problémákat is említhetünk, márpedig több kultúra termesztése esetén legalább néhány közülük „bejön”. Az időjárás ellen nem nagyon lehet védekezni, nem tudjuk előre kiszámítani, de az biztos, hogy nagy kárt tud okozni, illetve időbeli korlátokat is szab. Az aszály ellen lehetne védekezni. Segítene az öntözés, ahhoz azonban nagy beruházásokat kell megvalósítani. A burgonya tekintetében elsősorban a termék népszerűsítése, az értékesítés megszervezése, majd lebonyolítása jelentett kihívást.

A tárolással kapcsolatos megoldások is rengeteg időt és energiát vesznek igénybe, ha a betakarítás és az értékesítés nincs kellően megszervezve.

A búza esetében például jelentősen változó a minőség. A felvásárlók, a malmok rendszerint differenciálnak, ami a termény árában is jelentősen megmutatkozik. A szóját viszonylag hamar lehet értékesíteni, a kukoricát pedig még a következő év nyarán is keresik. Ez azt mutatja, hogy anyagi szempontból is fontos tényező a tárolás. Így az elmúlt időszakban a tárolási kapacitásunk bővítését helyeztük előtérbe.

A sümegprágai fiatal gazdának a burgonya a kedvence az általa termesztett kultúrák közül.

– Három hektáron termelek burgonyát, elsősorban Keszthelyen nemesített fajtákat, például Agriát és Balatoni rózsát. A burgonya szeretete, mint korábban említettem, Keszthelyről származik. Komoly kutatásokat végeztek a nemesítéssel kapcsolatosan, és mi is beleláttunk a folyamatokba. Nagyon szeretem a burgonyát, és örömmel látom, hogy a vásárlók is, még ha az élelmiszerpiacon a jelenleg nincs is akkora potenciál benne. A termést egyébként magam értékesítem, az emberek szívesen veszik közvetlenül a termelőtől. Sokan kérdezgetnek a krumplimmal kapcsolatban, például a származásáról, az eltarthatóságáról, vagy arról, hogy melyik alkalmas főzésre, sütésre.

Csiza Gergő szerint a magyar mezőgazdaság jövője nem kétséges, viszont meghatározó, hogy a gazdák lépést tartsanak a fejlődéssel, a technika modernizálódásával.

A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
A kukoricát még a következő év nyarán is keresik
– A mezőgazdaságban dolgozó generáció elöregedett, az ágazatban egyfajta váltásra kerül sor. A termelőszövetkezeti „korban” kezdett szüleink generációja lassan nyugdíjba megy, a fiatalok veszik át a helyüket. Ez nemcsak korosztályban, hanem minden egyéb területen megújulást jelent, változást hoz magával. Más a gondolkodásmód, más a munkamorál. Biztos vagyok benne, hogy új korszak kezdődik az agráriumban.

Hozzá kell tennem, hogy a felmenőinknek nagyon sokat köszönhetünk, ők voltak azok, akik kitaposták számunkra az utat, megteremtették a gazdálkodáshoz szükséges feltételeket, ezek nélkül most közel sem tartanánk itt, a mai szinten.

Azt vallom, hogy a mezőgazdaság soha nem lesz egy könnyű szakma, viszont lehet tenni azért, hogy a termelés rugalmasabban, gépesítettebb megoldásokkal működjön, mint régen. A technika vívmányai csodálatosak. Ma a gazdálkodó több tízmillió forintos traktorba ülhet, azzal dolgozhat, számos olyan funkciót használhat, ami korábban, néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen volt. Viszont ennek ára van, hiszen a gép vezetőjének meg kell tanulnia a korszerű eszköz kezelését is. Mindez azt eredményezi, hogy felértékelődik a szaktudás: a képzésnek, tanulásnak folyamatosnak kell lennie. Aki nem így tesz, nem így gondolkodik, az lemarad, és bizony egy idő után már nem tud lépést tartani a többiekkel. A tanulás és képzés mellett ugyanilyen lényegesek a technikai fejlesztések. Fontos, hogy a gazdák igenis beruházzanak, fordítsanak megfelelő összeget az innovációra. Modern gépeket, eszközöket szerezzenek be, amelyek megkönnyítik a munkájukat, és amelyekkel energiafelhasználás tekintetében és időben is, sokkal jobban tudnak teljesíteni.

A fejlesztések megvalósításában azért vannak korlátok, ha csak a földterületek bővíthetőségét nézzük. Arra, hogy nagyobb birtokon gazdálkodjunk, nem nagyon van lehetőség.

– A földbérleti díjak nagyon magasak hazánkban, ezt is mérlegelni kell, mielőtt belevágna az ember a fejlesztésbe. Ráadásul ezek értéke területenként változó, komoly kalkulációt igényel a vállalkozás szempontjából. A földterület nagyságát tekintve már nem tudunk bővíteni, hiszen a közelünkben nincsenek sem bérelhető, sem pedig megvásárolható termőföldek. Tehát azt a birtokot kell jól és okosan kihasználnunk, ami a rendelkezésünkre áll. Ez a feladatunk, ami folyamatos és nagy kihívást jelent a családi gazdaságunknak, és nekem, mint fiatal gazdának.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

Gyógyszerszámba menő ízélmény

„A chili nem csupán csodálatos ízélményt nyújt, hanem a sok tévhit ellenére – bár természetesen mérsékletes fogyasztással – egyfajta gyógyszer is” – vallja Nagy Gergő celldömölki kistermelő. A fiatalember hat esztendeje döntött úgy, hogy Chilidise márkanéven elkezdi forgalmazni chilis termékeit. Mint elmondta, a legtöbb munkát ő maga végzi, de a családja is be-besegít.

Idén is lesz elég karácsonyfa - Érdemes a hazai fenyőt választani

Megkezdődött a „karácsonyfák” kitermelése a hazai fenyőültetvényeken – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. A tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő áruk nem erdők „kiirtásából” erednek, hanem a karácsonyfának nevelt fenyők faiskolákból származnak.

Mikroorganizmusok a kertészek szolgálatában

Tanulmányutat szervezett a Florachem Kft., amelynek során ausztriai árutermelő kertészeteket, illetve egy tanüzemet látogathattak meg magyar szakemberek. A kertészetek mindegyikében a hazai piacon még újdonságnak számító, hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítményeket vetnek be a növények védelmében, és a tápanyag-utánpótlásukat is a Multikraft vállalat speciális termékeivel oldják meg.

Papaja Európából

Számos országban egyre népszerűbb egzotikus gyümölcs a papaja. Bár réspiaci termék, az eladott mennyiség folyamatosan növekszik.

Csökken a fogyasztás, nő a költség

Hollandiában 4%-kal kevesebb gyümölcsöt és zöldséget ettek otthon 2022 első felében, mint a világjárvány előtti 2019-es év azonos időszakában, jelentette a GroentenFruit Huis a közelmúltban, de 2021-hez képest is mintegy 6%-kal kevesebb gyümölcs és zöldség került az asztalokra.

Herbicidmaradványok kimutatása nanotechnológiával

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) rengeteg termék peszticidmaradvány-tartalmát vizsgálja folyamatosan, hogy a hivatal által biztonságosnak tekintett szint alatt van-e azok vegyszermaradvány-tartalma.

Mexikó GM-kukoricamentessé válna

A mexikói kormány közvetlen megállapodások megkötését fontolgatja egyesült államokbeli, argentin és brazil gazdálkodókkal GMO-mentes kukorica behozataláról. Victor Suarez mezőgazdasági miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a GM-mentes belföldi kukoricatermelés révén az ország 2024-re a felére csökkenti elsősorban takarmányozási célú importját az Egyesült Államokból.

A Corteva Agriscience 20%-kal növelte növényvédőszer eladásait Magyarországon

2022 első 9 hónapjában a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat 20%-kal növelte növényvédőszer eladását a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest.

Szűkül a kelbimbó területe

A svájci kelbimbótermesztés korábban is olyan volt, mint a hullámvasút: amíg 2010-ben mindössze 55 hektár, 2018-ban több mint 100 hektár volt a termőterület, akkor azonban váratlanul minden megváltozott.