Back to top

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Fotó: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László
A keresőkutyák jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, miután a 19. századi jelentős élőhely-átalakítások, valamint a ragadozók kitartó üldözése miatt főként Bulgária területére szorult vissza.

Újbóli megtelepedését és az azóta tartó rohamos térhódítását a faj rendkívüli alkalmazkodó képessége és üldözésének csökkenése mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya is elősegítette, így napjainkra országszerte elterjedt és terjed tovább hazánkból a szomszédos országok felé.

Annak ellenére, hogy a sakál terjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, a fajjal kapcsolatban még mindig sok a nyitott kérdés.

Fotó: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László
Nem pontosan ismert például előfordulási területük sem, a sakál ugyanis éjszaka aktív, és akkor is főként a nehezen áttörhető bozótosokat, bokorerdőket és az elnádasodott nedves területeket járja. A rejtett életmódú ragadozóval tehát csak ritkán lehet találkozni, így a kutatóknak más ismertetőjeleket – például az állat üvöltését vagy ürülékét – követve kell a nyomára bukkanni.

Ezt a nehézséget felismerve Dr. Heltai Miklós egyetemi tanár és Dr. Szabó László, a Szent István Egyetem kutatói az osztrák University of Natural Resources and Life Sciences és a bajor Forest Research Institute Baden-Württemberg – Wildlife Institute intézetek szakértőivel együttműködve most egy ismert módszert használtak fel egy új területen: keresőkutyákat képeztek ki speciálisan a sakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, valamint a táplálkozásvizsgálatok elősegítésére.

A felmérés során a kutatók egy 133 kilométeres útvonalat jártak végig a két kiképzett kutyával (Rigával és Molly-val) a Velencei-tó környékén, ahol két sakálcsalád jelenlétét akusztikus állományfelméréssel (azaz üvöltéseik vizsgálatával) korábban már sikerrel bizonyították.

A vizsgálatban részt vevő két ebet az éles bevetés előtt 12 hónapon keresztül kondicionálták, hogy felismerjék és ugatással vagy leüléssel jelezzék gazdájuk számára a sakálok ürülékét. Mivel az időjárási körülmények és a bomlási folyamatok jelentősen befolyásolják a vadon élő egyedek ürülékének állapotát, a terepi feladatokat napsütötte, esős és havas időben is gyakorolták. Riga és Molly egyébként korábban már másutt is bizonyított, ugyanis bevetették már őket farkasok ürüléknyomainak keresésekor is.

Fotó: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László
A Mammal Research szakfolyóiratban most megjelent tanulmány szerint Riga és Molly összesen 34 ürüléket azonosított, melyből 26 minta volt alkalmas a fajok azonosítására. A DNS-vizsgálatok alapján ezek közül három rókához, három kutyához, egy vidrához, 19 pedig aranysakálhoz volt köthető, ami a keresőkutyák teljesítményét illetően 73 százalékos pontosságot jelent.

Az eredmények alapján ezzel a módszerrel legyőzhető lesz a bizonytalanság az aranysakál és a vörös róka által hagyott hasonló ürüléknyomok között, még annak ellenére is, hogy a két faj az élőhely és a táplálékbázis szempontjából is sok hasonlóságot mutat.

Az ígéretes módszer tehát várhatóan pontosabb képet ad majd a sakálok előfordulásáról és viselkedéséről, territóriumuk méretéről és élőhelyhasználatuk évszakos eltéréseiről, továbbá biztosabbá teszi a táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is.

Fotó: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László

Forrás: 
Szent István Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit együnk lefekvés előtt, és melyik ételeket kerüljünk el?

Bizonyos ételek segíthetnek az elalvásban, ugyanakkor más ételek ébren is tarthatnak minket.

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.