Back to top

Sikerül-e megállítani az ázsiai óriás lódarazsat?

Az elmúlt napokban kaptunk hírt az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) első, sikeresen elpusztított fészkeiről az Egyesült Államokban. Ez a lódarázsfaj nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), melyről már újságunk hasábjain többször tudósítottunk.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
Az ázsiai óriás lódarázs dolgozója 4,5 cm hosszú, míg az Európában terjedő ázsiai lódarázsé 3,3 cm. Sajnos mindkét faj komoly károkat tud okozni a méhesben.

Az ázsiai óriás lódarázs, mely japán óriás lódarázsként is ismert, egymagában percenként, az erre specializálódott rágóinak köszönhetően, mintegy 40 méhecskét képes „lefejezni”, anélkül hogy a méhektől egyetlen szúrást kapna.

Pár tucat ilyen lódarázs órákon belül kiirthat egy egész méhcsaládot. Ezért a méhészek nem véletlenül tartanak tőle.

Az ázsiai óriás lódarázs Kínában és az ázsiai kontinens keleti, délkeleti vidékein őshonos. A méhészek főleg Japánból kaphattak eddig hírt róla.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia)

Az interneten terjedő videóknak is köszönhetően tudjuk, hogy a  japán háziméhek remekül megtanultak ellene védekezni. Ez egyúttal a háziméhek erőteljes adaptációs képességeire is rámutat, bár nem egészen világos, hogy ehhez a Japánban élő alfajnak mennyi időre volt szüksége.

A japán háziméhek a következőképpen védekeznek: amint megjelenik egy felderítő ázsiai óriás lódarázs a kaptár körül és a méhek megérzik a feromonját, elcsendesednek és mintegy 100-150 őrméh a kijáratnál rejtőzködve várja, szabadon hagyva a befelé vezető utat.

A japán háziméhek más kontinenseken élő rokonaikkal ellentétben nem támadják meg a betolakodót azonnal, a kaptár bejáratánál, lehetőleg mielőtt az bejutna lakóterükbe. A légtérben rátámadva pedig esélyük sem lenne a hatékony védekezésre.

Arra várnak, hogy a lódarázs beljebb kerüljön és egyik társukat elkapja. Ez az a pillanat, amikor hirtelen rávetik magukat és testüket 46 °C-ra hevítve (a méhek 50°C-t képesek elviselni) gyakorlatilag „megsütik” illetve fokozott széndioxid kibocsájtással megfullasztják mézvadász ellenségüket.

Bees Kill A Giant Hornet With Heat | Buddha Bees and The Giant Hornet Queen | BBC Earth

Hogy sikerül-e megállítani ezt a lódarázsfajt az Egyesült Államokban egyelőre nyitott kérdés, minthogy az is, hogy várhatjuk-e európai megjelenését.

Az ázsiai óriás lódarázs Európában való megjelenése nem igazolt egyelőre, annak ellenére, hogy többször kellett kiadni riasztást miatta.

Ezek a téves riasztások annak tudhatók be, hogy sokan a kontinensünkön őshonos kisebb méretű lódarazsakat nézték ázsiai óriás lódarázsnak.

Ezek az őshonos lódarazsak számos európai országban védettséget élveznek és korántsem olyan veszélyesek a méhekre, mint távolkeleti óriás rokonuk. 

Ajánljuk még a témában a szerző cikkeit: 

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhek réme továbbnyomul Európában

Kampány az ázsiai lódarázs ellen

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.