Back to top

Sikerül-e megállítani az ázsiai óriás lódarazsat?

Az elmúlt napokban kaptunk hírt az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) első, sikeresen elpusztított fészkeiről az Egyesült Államokban. Ez a lódarázsfaj nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), melyről már újságunk hasábjain többször tudósítottunk.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
Az ázsiai óriás lódarázs dolgozója 4,5 cm hosszú, míg az Európában terjedő ázsiai lódarázsé 3,3 cm. Sajnos mindkét faj komoly károkat tud okozni a méhesben.

Az ázsiai óriás lódarázs, mely japán óriás lódarázsként is ismert, egymagában percenként, az erre specializálódott rágóinak köszönhetően, mintegy 40 méhecskét képes „lefejezni”, anélkül hogy a méhektől egyetlen szúrást kapna.

Pár tucat ilyen lódarázs órákon belül kiirthat egy egész méhcsaládot. Ezért a méhészek nem véletlenül tartanak tőle.

Az ázsiai óriás lódarázs Kínában és az ázsiai kontinens keleti, délkeleti vidékein őshonos. A méhészek főleg Japánból kaphattak eddig hírt róla.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia)

Az interneten terjedő videóknak is köszönhetően tudjuk, hogy a  japán háziméhek remekül megtanultak ellene védekezni. Ez egyúttal a háziméhek erőteljes adaptációs képességeire is rámutat, bár nem egészen világos, hogy ehhez a Japánban élő alfajnak mennyi időre volt szüksége.

A japán háziméhek a következőképpen védekeznek: amint megjelenik egy felderítő ázsiai óriás lódarázs a kaptár körül és a méhek megérzik a feromonját, elcsendesednek és mintegy 100-150 őrméh a kijáratnál rejtőzködve várja, szabadon hagyva a befelé vezető utat.

A japán háziméhek más kontinenseken élő rokonaikkal ellentétben nem támadják meg a betolakodót azonnal, a kaptár bejáratánál, lehetőleg mielőtt az bejutna lakóterükbe. A légtérben rátámadva pedig esélyük sem lenne a hatékony védekezésre.

Arra várnak, hogy a lódarázs beljebb kerüljön és egyik társukat elkapja. Ez az a pillanat, amikor hirtelen rávetik magukat és testüket 46 °C-ra hevítve (a méhek 50°C-t képesek elviselni) gyakorlatilag „megsütik” illetve fokozott széndioxid kibocsájtással megfullasztják mézvadász ellenségüket.

Bees Kill A Giant Hornet With Heat | Buddha Bees and The Giant Hornet Queen | BBC Earth

Hogy sikerül-e megállítani ezt a lódarázsfajt az Egyesült Államokban egyelőre nyitott kérdés, minthogy az is, hogy várhatjuk-e európai megjelenését.

Az ázsiai óriás lódarázs Európában való megjelenése nem igazolt egyelőre, annak ellenére, hogy többször kellett kiadni riasztást miatta.

Ezek a téves riasztások annak tudhatók be, hogy sokan a kontinensünkön őshonos kisebb méretű lódarazsakat nézték ázsiai óriás lódarázsnak.

Ezek az őshonos lódarazsak számos európai országban védettséget élveznek és korántsem olyan veszélyesek a méhekre, mint távolkeleti óriás rokonuk. 

Ajánljuk még a témában a szerző cikkeit: 

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhek réme továbbnyomul Európában

Kampány az ázsiai lódarázs ellen

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

Egyre népszerűbb a legeltető állattartás Hollandiában

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina beszámolója szerint folyamatosan nő a legeltető állattartás a cég partneri körében, az elmúlt évben 0,6% -os növekedést regisztráltak.

Nemesítéssel a szarvasmarha-tuberkulózis ellen

Egy új vizsgálat szerint az olyan betegségek, mint a TB elleni rezisztencia nem szükségszerűképpen korlátozódik egy bizonyos szarvasmarha-fajtára.

Nagy-Britannia a génszerkesztett növények és haszonállatok engedélyezését fontolgatja

Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.