Back to top

Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Az idén ismét nehéz évük van a hazai gyümölcsfaiskolásoknak. Elsősorban a tavaszi fagyok miatt kieső termelői bevételek okozzák, hogy a szokásos oltványmennyiség kis hányada kelt el eddig, és folyamatosan csökken a hazai szaporítás. Az AKG-program kifutása miatt a pótlások is elmaradnak, kevesen gondolkodnak nagyobb telepítésben.

Fotó: Horváth Csilla
Már tavasszal visszamondtak tételeket a koronavírus-járvány miatt, mondta Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete elnöke. Azután megérkeztek a tavaszi fagyok, amelyek gyakorlatilag letarolták a Duna-Tisza köze gyümölcsöseit, még alma vagy szilva sem maradt számottevő mennyiségben, pedig ezek a legkésőbb virágzó gyümölcsök.

Nagyon kevés megrendelés érkezik tehát a termesztőktől, még az ültetvények pótlására sem viszik az oltványokat.

A Palesits Faiskola korábban körülbelül 10 ezer meggyoltványt adott el, az idén alig ezret kérnek tőlük. Az egyedüli kedvező, sőt nagyon jó fejlemény az volt az idén, hogy ugrásszerűen nőtt az igény a szamócapalántákra. Európa-szerte fagyos volt a tavasz, ezért nem érkezett meg a szokásos importszamóca, a hazai gyümölcsöt nagyon jó áron lehetett eladni. Több mint egymillió palánta kelt el a faiskolában, de a többi oltvány és a bogyósok értékesítése padlót fogott, fogalmaz Palesits Zsolt.

Elsősorban a fagykárra lehet visszavezetni ezt a keresletzuhanást, ennek ellenére a hazai faiskolások nem kaptak segítséget az államtól, szemben sok más ágazattal.

A faiskoláknak speciális géptámogatásra is szükségük lenne, mert a legtöbben ősöreg célgépekkel dolgoznak.

Az eddigi géptámogatások csak traktor vásárlását tették lehetővé a számukra, ilyen speciális faiskolai berendezésre még soha nem volt pályázati kiírás, márpedig egy 30-40 milliós hidastraktor vásárlásához nem elég tőkeerősek a cégek.

Több faiskola visszafogta a szaporítását
Fotó: Horváth Csilla
Zajlik a generációváltás, illetve csak szeretnénk, hogy a mostani faiskolások helyét átvegyék a fiatalok, de kevés a vállalkozó. Aki a rendszerváltáskor kezdte, vagy nem folytatja a munkát, vagy egyszerre küzd a termeléssel, értékesítéssel, marketinggel, mert nem elég nagy, hogy másokra bízhassa a feladatokat. A fiatalok gyakran csak kiegészítő tevékenységként kezdenek szaporítani.

Régi és állandó gond, hogy hazánkban a termesztők nem rendelik meg előre az oltványokat, így a faiskolák rizikót vállalnak a szaporítással, főként a korábbi gyakorlatra támaszkodva terveznek. Így viszont nem nagyon vállalkoznak licences fajták behozatalára, padig egyre több jó gyümölcsfajta áll fajtaoltalom alatt. A licencdíj elérheti a 4 eurót is szemenként, ami az alannyal és a kétéves neveléssel együtt igen drága oltványokat eredményez.

Licences fajtákat csak a komoly termesztők telepítenek, sokan közülük viszont saját maguk nevelik föl a csemetéket.

A hazai vírusmentes szaporító alapanyag-ellátás gondja pedig az, hogy a szemzőhajtást termő törzsültetvényeket a gyümölcstermesztési kutatóintézet állomásain tartják fenn, miközben szinte folyamatosan átalakítják, átszervezik az intézetet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítő szándékkal ellenőrzi a szaporítóanyag-termelést, vizsgálja a piacokon a csemeték eredetét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Karalyos Gábor interjú - Kertbarát Magazin

Karalyos Gábor színésszel színházi darabokban, filmekben, televíziós sorozatokban sokszor lehet találkozni, sőt még reklámfilmekben is. Legújabban pedig egy új csatornán is egyre népszerűbb, a Vegán Hegylakó Facebook oldalán rengetegen követik a posztjait. Ezt a szerepet, mint mondja, egyedül játssza, a posztokban ő az egyedüli szereplő, sőt főszereplő, hiszen a saját életébe enged bepillantást...és további érdekes részletek derülnek ki a Kertbarát Magazin szeptember 24-én megjelenő számában.

Lassan csak a poloskák maradnak – Növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A szeptember közepéig tartó késő nyári idő elvileg elsősorban a kártevőknek kedvezett volna, viszont azok közül sokan erre az évre már befejezték a tevékenységüket. Nem így a poloskák.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Szőlőtermesztésben is együttműködhet hazánk Üzbegisztánnal

Üzbegisztán határozott célként tűzte ki agráriumának, élelmiszeriparának megerősítését, amiben hazánk jelentős tapasztalatára, a jól működő magyar minták átvételére is nyitott. Az állattenyésztés, tejipar, takarmányelőállítás mellett a szőlő-szaporítóanyag termesztése terén is számítanak a magyar szaktudásra és technológiára.

Még nagyobb az alma területe

Az almaszüret küszöbén a lengyel termelők abban bíznak, hogy a tavalyihoz képest több lesz a termés, noha a gyümölcs minőségében nagy eltérések mutatkoznak.

Mit együnk lefekvés előtt, és melyik ételeket kerüljünk el?

Bizonyos ételek segíthetnek az elalvásban, ugyanakkor más ételek ébren is tarthatnak minket.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.