Vegyszermentes, környezetbarát konyha-, dísz-, vagy fűszereskertet létesíthetünk asztalmagasságban. A magaságyás nemcsak a derekat kíméli azáltal, hogy a kertészkedéssel járó folyamatos hajlongást kiküszöböli, hanem számos más előnnyel is kecsegtet. Jobban rálátunk a növényeinkre. A behatárolt kis felületnek köszönhetően minden növény személyes ismerősünk lesz. A fokozott odafigyelés mellett az eredmény nem marad el!
Tökéletes környezetet és kiváló feltételeket teremthetünk szinte bármely növény számára. A szezont is korábban kezdhetjük. Ha süt a nap, akkor az oldalfalak is felmelegszenek, velük együtt pedig a közeg is előbb átmelegszik. A termesztőközeg alkotóelemeinek szakszerű rétegezésére, öntözés hatására bomlási folyamatok indulnak el benne, amely szintén hőt termel. A termesztési időszak még tovább kitolható, ha íves pálcák és rájuk terített fóliapalást, vagy fátyolfólia segítségével melegággyá alakítjuk át őket.
Kertünk tervezésekor a gyakorlati megfontolásokon túl még valamivel érdemes foglalkoznunk, ez pedig nem más, mint az esztétikum.
Az ágyáskeret készülhet fából, kőből, nagyobb beton térkőkockákból, téglából, fémből, műanyagból, de még gumiabroncsból is. Kialakításához használhatunk dróthálót vagy vesszőfonatot. Ízlésünk és pénztárcánk határozza meg, hogy miből készül a magaságyás. Építhetjük saját magunk, de válogathatunk kereskedelemben kapható előregyártott verziók közül is. Új életre kelhetnek kidobásra ítélt használati tárgyaink: kimustrált fürdőkád, rozsda ette talicska, vagy az egykori homokozó. Természetesen minden anyagnak adódik előnye és hátránya is.
A kő mindenképpen javaslott. Időjárásálló, a meleget is tartja és a stabil kőkosarakból álló magaságyás ökologikus, vízáteresztő szerkezetének köszönhetően új életteret teremt állatok és növények számára egyaránt. A fából készült megoldások általában olcsóbbak, könnyebben mozdíthatók, személyre és méretre szabhatóbbak, jól illeszkednek a filagóriákhoz, apácarácsokhoz, kerti lugasokhoz. A keményfák, pl. a tölgy vagy a dió drágábbak, de cserébe az élettartamuk kezeletlenül is legalább 10 év. Olcsóbb, de kevésbé tartós megoldást jelent a fenyő fűrészáru. A fából készült elemek legnagyobb ellensége a nedvesség, ezért védelmükre fokozottan oda kell figyelni. A favédő felületkezelést követően, a belső részeket vastag fóliával, agroszövettel bélelhetjük, hogy a fa ne érintkezzen közvetlenül a talajjal.
Az ágyás magasságának meghatározásakor tudnunk kell, hogy milyen növényt szeretnénk termeszteni benne. A legtöbb növény számára 20–30 cm vastag termőréteg elégséges, mégis derékmagasságunkhoz a 70–100 cm-es magasság illeszkedik. A szélesség, ha az ágyást csak egyik hosszanti oldaláról tudjuk jól megközelíteni, akkor 70 cm legyen; míg ha minden oldalról el lehet végezni az ápolási munkákat, akkor akár 140 cm széles is lehet.
Az előrelátóan tervezett magaságyás kialakításánál gondolni kell a nem kívánatos élőlényekre is. A csigák ellen érdemes kifelé görbülő peremet szerelni az ágyás szélére, vagy 2 cm széles rézszalagcsíkot körbefuttatni rajta.
A magaságyás talán legnagyobb előnye, hogy a termeszteni kívánt növény igényeihez igazítva mi szabályozhatjuk a föld minőségét. Alapszabály, hogy alulra vízelvezető drénréteg kerüljön, ez lehet kavicsból is, de praktikusabb metszéskor a feleslegessé vált ágakból, gallyakból, egyéb durva zöldhulladékból összeállítani. Efölé félérett komposzt, levágott fű, lomb, kerti nyesedék kerülhet. Majd kerti föld, és végül legalább 20–30 cm vastag termőréteg, általában virágföld, tőzeg, érett komposzt vagy azok keveréke.
A magaságyásban minden növény megtalálhatja kedvező életfeltételeit. A gazdaságosságra való törekvés érdekében a vegyeskultúra elvét követve, zöldségnövényeket, egynyári virágokat, szamócát is ültethetünk színes kavalkádban. Külön ágyásba kerülhetnek évelő dísz- és fűszernövények is.
A magaságyás esetében nagyobb a kertész felelőssége. Jobban oda kell figyelni az öntözések gyakoriságára, a tápanyag-utánpótlásra, mert a gyökerek ebben az esetben nem tudnak a mélyebben raktározott víz- és tápanyag-készletekhez hozzáférni, csak abból gazdálkodhatnak, amit tőlünk kapnak. A rétegek hőtermelő képessége 5–7 év alatt kimerül, a talaj szerkezete fokozatosan összeesik, pótlásáról gondoskodni kell.
Kis Krisztiánné
okleveles kertészmérnök