Back to top

A walesi vörös hús ágazat felkészült a Brexitre

A Brexit átmeneti időszakának végén a walesi bárány- és marhahús-exportőrök a lehető legnagyobb mértékben felkészültek az új papírmunkára és az adminisztrációra, de a Hybu Cig Cymru (HCC) a walesi vörös hús fejlesztéséért, promóciójáért és forgalmazásáért felelős ipari testület szerint nagyon aggódnak a vámok hatása miatt, ha nem jön létre megállapodás.

A walesi vörös hús exportja közel 200 millió fontot tesz ki évente, a kereskedelem több mint 90% -a az EU-val folyik.

A Hybu Cig Cymru ipari testület (HCC) más ügynökségekkel együttműködve azon dolgozott, hogy mind a nagy, illetve kis feldolgozókat és exportőröket felkészítsék az év végén életbe lépő változásokra. Az elmúlt hónapban a HCC felmérte a jelenlegi exportőröket, és megállapította, hogy a vállalatok ismerik az új szabályozásokat.

A felmérés során azonban az is kiderült, hogy No-Deal Brexit esetén a potenciális WTO-vámok - amelyek a marhahús és a bárányhús esetében a hús darabolásának típusától függően 40–80% -ot tesznek ki - a 2021-es tervekhez képest komolyabb terheket jelentenek a vállalkozások számára, mint ahogy gondolták.

A HCC vezérigazgatója, Gwyn Howells elmondta: „Valamennyi walesi exportőrünkkel együttműködve megbizonyosodtunk arról, hogy felkészülünk a címkézési szabályok, az egészségügyi bizonyítványok és egyéb követelmények megváltoztatására, ezért örülünk, hogy intézkedéseket hoztak az adminisztratív késedelmek elkerülésére.”

"Egyértelmű azonban, hogy a bizonytalanság, miszerint 2021. január 1-jétől alkalmaznak-e az Európába irányuló walesi exportra hatalmas tarifákat vagy sem, valódi problémákat kezd okozni az exportőrök számára."

„Továbbá a folyamatos termelés biztosítása érdekében aggódnak a rendelkezésre álló munkaerő miatt is" - tette hozzá. "Amint azt már a kezdetektől fogva egyértelművé tettük, az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás lenne a legjobb megoldás a walesi bárány- és marhahús-ágazat számára" - zárta nyilatkozatát.

Forrás: 
www.agriland.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkóstoltuk Vásárhelyen a marhapofát

Gondolt már arra, hogy kirántja a kocsonyát? És arra, hogy marhapatából bográcsost készít? Szerencsére mindig vannak vállalkozó szellemű amatőr szakácsok, akik bátran, fantáziával nyúlnak az alapanyagokhoz. Hódmezővásárhelyen, a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon meg is kóstoltuk ezeket a fogásokat a főzőversenyen.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

Jöjj, "édes halál"! - Mennyire éri meg kevesebb cukrot fogyasztani?

A cukorfogyasztás visszaszorítása közel 500 000 halálesetet előzhetne meg egy tanulmány szerint.

Őshonos haszonállatok bölcsője

A gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban dr. Bódi László, az intézmény tudományos főmunkatársa ismertette a központ történelmét és a jelenleg is zajló génmegőrzési munkákat. Céljuk, hogy akár ökológiai gazdálkodás révén az őshonos fajták visszakerüljenek a termelésbe, továbbá a fajtákkal szeretnének ismeretterjesztő tevékenységeket is folytatni.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.