0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Bárhonnan indulunk, előbb vagy utóbb érdemes hátunk mögött hagyni a szilárd útburkolatot, és gyalogszerrel bejárni, felfedezni a hegy és az erdők rejtett értékeit. A Soproni Parkerdő az igénybevétel és a lakott területtől mért távolság szerint három zónára osztható. A településrészekkel és a Lővérekkel összenőtt városkörnyéki területek a mindennapi pihenést és kikapcsolódást szolgálják, még a belvárosból is rövid időn belül elérhetők. Ezeket a városkörnyéki erdőket sétautak kötik össze a Parkerdő központi részével.

A pihenő- és sétaerdő jelzett túraútvonalai sűrűn behálózzák a Várisi-erdőt, a Károly-magaslatot és a Fáber-rét környékét.

A Sopronba látogatók elsőként ezeket az erdőterületeket fedezik fel sétáik során. A kivilágított Ojtozi-sétány, az erdei büfé a Károly-kilátónál vagy a Deák-kút hűvös völgye a helyiek életében is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor átlépve a harmadik zónába, vagyis a kirándulóerdőbe, már hosszabb kirándulásra, túrára vagy piknikre készülhetünk. A Récényi út a soproni uszodától egészen a Muck-ra vezet. Gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog is eljuthatunk a Muck Endre erdőgondnokról elnevezett magaslatra, amely tökéletes kiinduló helye vagy köztes állomása a hegyvidéki túráknak. A magaslattól nyugatra a brennbergi erdők hívogatnak, és a bányász régmúltról, valamint a vasfüggöny korszakáról is mesélnek.

Az országhatáron jelzett túraútvonal egészen Ágfalváig halad, érinti Brennbergbányát, és még a legnyugatibb „csücsök”, Asztalfő előtt a Magas-bércet is.

Kellemes környezet, maradandó élmény

A Soproni Parkerdő sokféle természeti értéke mellett forrásokban is bővelkedik. Napjainkban több mint 30 foglalt forrás vizével hűsíthetik magukat a kirándulók. A soproni erdőket felfedezve 369 kilométer túraútvonal, 9 kilátó, széles panorámát nyújtó kilátópontok és kultúrtörténeti emlékhelyek szavatolják a maradandó élményeket. Többségük megfelelően kiépített, környezetük pihenésre és piknikezésre is alkalmas. Akik kellemes erdei környezetben kívánnak kikapcsolódni, azoknak Sopronbánfalva felől megközelíthető Szalamandra-tavi pihenőhelyet, a Görbehalom és Sopron közötti közút mellett kiépített Brennberg-völgyi autóspihenőt vagy a Fehér úti tó környékét ajánlja az erdőgazdaság.

Ez ugyan nem a hegység legmagasabb pontja, a helyiek mégis így gondolnak rá, amikor Brennbergbánya felől, vagy a Hidegvíz-völgyből felkapaszkodnak az 557 méteren álló kilátóba és gyönyörködnek az eléjük táruló „alpesi” kilátásban. A legkönnyebben a Hermes-Ritzing határon található útról, a Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvény állomásait követve juthatunk fel a Magas-bérci kilátóhoz. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által 2016-ban létrehozott tanösvény nagyban hozzájárul a diákok természeti ismereteinek gyarapításához: hat interaktív állomása érthetően, a gyerekek számára is élvezhetően mutatja be az erdő természetes vadvilágát, miközben a vadgazdálkodási és vadászati munkákat is népszerűsíti.

Kristályos kőzetekből szén

A Soproni-hegység a Keleti-Alpok nyúlványa, egyben hazánk legidősebb kristályos röghegysége. A Várhelyen álló kilátóból a szemünk elé tárul, ahogy az Alpok keleti nyúlványa a Soproni-hegység képében leereszkedik a Pannon tájba, magával hozva a magashegységek számos jellemvonását. Fő felszínalkotói a kristályos kőzetek és azok átalakult formái.

A természeti erők által vagy emberi behatásra sok helyütt a felszínre bukkan a csillámpala, a gneisz és a leukofillit.

A túlsúlyban lévő kristályos kőzetek feldarabolódva, alpi üledék formájában rakódtak le a lesüllyedt területeken. Az ilyen feltöltött süllyedékekben kőszénréteg képződött főként Brennbergbánya térségében, ahol 1759 és 1968 között jó minőségű barnaszenet hoztak a felszínre.

Vadregényes szurdok

Az erősen tagolt hegyvidéki tájat töréses lépcsők, szélesen elterülő hegyhátak, éles és keskeny hegygerincek, sziklás sasbércek teszik változatossá. A hegygerinc lefutó nyúlványi között akár
80-100 méter mély szurdokvölgyek is húzódnak. Meredek letöréseivel, sziklafalaival, kimosott patakmedrével a Tolvaj-árok a hegyvidék egyik legszebb, legvadregényesebb völgye.

Tolvaj-árok a Természetismereti Tanösvény felső állomása, onnan az útvonal 1200 méter hosszan kanyarog, és 6 tájékoztató táblán mutatja be a természeti értékeket, megismerteti a túrázót a hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival.

Az utolsó állomást követően a patakmedret követve feljutunk a hegygerincre, onnan utunkat folytathatjuk a Muck-ra vagy a Várhelyre. A hegység az Alpok előhírnöke, növényföldrajzi értelemben a kelet-alpi flóravidékhez sorolható. Hazai oldalán több mint 1300 edényes növényfajt írtak le, 67 védett, illetve fokozottan védett növény- és több száz védett állatfaj otthona. A terület 90%-át napjainkban is erdő borítja. A magasabb térszintek (Brennbergbánya-Görbehalom vonalig) természetes erdőtársulásai a mészkerülő montán bükkösök. Különleges élőhelyek az asztalfői bükkösök, ahol a szálaló gazdálkodás és a hegyi legeltetés eredményeképpen egymás mellett láthatók a többszáz éves fák és a fokozatosan felújuló, néhány évtizedes erdőfoltok.

Szakmai tanösvény

Asztalfőhöz közel, 2017-ben átadott, szálaló erdei tanösvény Roth Gyula életét és munkásságát mutatja be. A Roth Gyula Emlékerdő Szakmai tanösvény a szálalásos erdőművelés élő példája, az egyes állomásokon ismereteket szerezhetnek az arra járók a művelési kísérletek eredményeiről, tapasztalatairól. A hegyvidéki fenyveseket Muck Endre erdészeti üzemtervei alapján telepítették.

A 19-20. század fordulójára leromlott gyertyános-tölgyes sarjerdők helyét olyan erdőknek kellett felváltania, amelyek idővel termékeny talajt hoznak létre.

A völgytalpakon gyakoriak az elmúlt évszázadban területet nyert égerláp-foltok, az észak-déli irányú hűvös patakvölgyekben az égerligetek. A Hidegvíz-völgy felső részén, a Roth Gyula emlékmű és a szálalóerdő közelében bukkan fel a Hidegvíz-forrás. Megközelíthetjük a Magas-bérc felől a határ mentén, illetve a Fehér úti tó mellett elhaladva, a Fehér úti Vadászházat követő elágazáson letérve. A forrás a Rák-patak eredetének is tekinthető, bár az Urak asztala felől is érkezik egy bővizű ér. A Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy mikroklímája 6-7 °C-kal hidegebb a környezeténél. A különleges mikroklímát annak köszönheti, hogy 500 méter feletti magasságban sokkal magasabb a relatív páratartalom.

Dr. Takács Viktor

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk