Back to top

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

MMG - Behajtási Ünnep a Hortobágyon

Sok van a rovásodon! Ezt a számadó pásztor mondhatta a gazdának, ha nem stimmelt a kettőjük számvetése a jószággal. Ám a rovásfa igazságot tudott tenni. Ezt a praktikus eszközt ugyan már nem használják, ám a számadás idén is megtörtént a Hortobágyon.

Az október végi látványos esemény nem csak kapóra jön, hogy felelevenítsék a régi hagyományokat a Hortobágyon, hanem valódi, élő ünnep.

Ekkor a pásztorok – éppúgy mint évszázadokkal ezelőtt – örömmel veszik elő és öltik magukra az ünnepi cifraszűrt, paroláznak egymással, és beszélik meg az idei gazdasági év eseményeit.

Dömötör napi behajtás ünnepében a változás mindössze annyi, hogy egyre több városi ember kíváncsi a jószágokra, a hagyományos pásztor viseletre, vagy éppen virtuskodásra a lóval, az ostorral, és az ökörfogatokra. A pásztorételek is vonzóvá teszik a pusztát, ám ez sem újkeletű, hiszen amikor még Bécsig vagy Nürnberig lábon hajtották eladásra a gulyát, akkor is napi járóföldekre csárdák kínáltak pihenőhelyet, kosztot és kvártélyt az utazóknak.

Fotó: BNE
Napjainkban is több tucat pásztor él és dolgozik a délibábos pusztában. Életmódjuk hasonló az elődeikéhez, mindössze kicsit komfortosabb. Hovatovább, hasonló az értékrendjük, hasonló a bánásmód a jószággal, és a pásztorkutyák napjainkban is a legbecsesebb társaik a munkában. Igaz, már nem Debrecen város gulyáját, ménesét és juhait őrzik, hanem a rendezvényt szervező, Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. állatállományáról gondoskodnak. E cég pedig állami vagyont kezel, a Világörökség részét képező Hortobágyon gazdálkodva.

Összesen 50 pásztort alkalmaznak, közel 7000 hektár területen, 180 db nóniusz ló, 2349 db magyar szürke szarvasmarha, 433 db házi bivaly, 1492 db juh jószágállománnyal dolgoznak.

Fő feladatuk a védett természeti értékek, és a hagyományos pusztai tájkép megőrzése, a kipusztulás által veszélyeztetett, védett őshonos háziállatok génbankjának helyben való megőrzése, a természetvédelemmel harmonizáló gazdálkodási módok kialakítása, és népszerűsítése, a kulturális örökség megőrzése, és a pásztorhagyományok tovább élésének segítése.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.