– A hazai vadászatot nem befolyásolják a vírushelyzet miatt hozott intézkedések, hiszen a vadászok másfél méternél is távolabbra vannak egymástól, így már javában zajlik a fácánokra, a mezei nyulakra, valamint az őzsutára és -gidára való vadászat – mondta a delmagyar.hu-nak Gémes László, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnökétől.
A járvány közbeszólt
Megjegyezte, a bevételi forrásokkal azonban komoly gondok vannak, ugyanis a külföldi vendégvadászok nem jöhetnek most a koronavírus miatt, pedig gazdasági célú tevékenységnek minősülne, de a jogszabály nem így értelmezi, aszerint hobbitevékenységnek számít.
– Jelentős összegektől esünk így el, ezt már tavasszal, az őzbak szezonjakor éreztük, aztán nyáron az üzekedéskor ez valamennyire kompenzálódott, de most az apróvad vadászatából származó bevétel fele hiányzik majd. Vannak rendszeresen visszajáró csoportjaink, akiknek a vendéglátása is külön feladat, hiszen nem elég az, hogy vadat tudjon lőni, hanem biztosítani kell számukra a jó társaságot, az ismerkedési lehetőséget, tehát gondoskodni kell arról, hogy jól érezzék itt magukat. A vadászat ugyanis nemcsak az elejtésről szól, hanem a kikapcsolódásról, a szakmai eszmecseréről és a tanulásról is – mutatott rá.
Ausztriából és Olaszországból is vannak rendszeresen visszajáró vendégek, az utóbbi országból érkezők különösen szeretnek tőkésrécét, vadlibát és nyulat lőni. Kiderült, a szegvári vadászok pedig a lengyelországiakkal ápolnak jó kapcsolatot.
Csökkent az ár
Azonban nemcsak a bérvadászatból származó pénz hiányzik, hanem az őzhús felvásárlási ára is jelentősen csökkent a nyáron, a tavalyihoz képest féláron tudják most eladni az elejtett őzet a vadászok.
Gémes László beszámolt a lapnak arról is, hogy mintegy 2600 tagja van a megyei szervezetnek, és a vadászat a fiatalok körében is egyre népszerűbb tevékenység.
Közel a természethez
– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy közelebb hozzuk a természetet és a természetjárást az ifjúsághoz, ennek pedig egyik eszköze a vadászat, ami nem az állatok elejtéséről szól, hanem a helyes vadgazdálkodásról. Éppen ezért gyermektáborokat szervezünk, ahol megismerkednek az élővilággal, az állatok viselkedésével, valamint etetési módszereikkel is. A táborozókkal lédús táplálékot is szoktunk vinni a vadon élő állatoknak – részletezte.
Évente kétezernél is több fácánt nevelnek ki, ebből viszont maximum csak nyolcszázat ejtenek el. Arról is gondoskodnak, hogy ismét legyen fogoly a megyében, valamint minden hétvégén más-más szervezeti tag hord szét a határban ellátmányt a vadaknak.