Back to top

Egy hirtelen jött ötlet - technikusból méhész

A 24 éves automatikai technikus Zóka-Dani Dávid jelenleg főállású méhészként tevékenykedik. A pécsi fiatalember állandó méhészeti telephelye egy Pécshez közeli kis településen van. Dávid állományával vándorolni is szokott, és gondosan ügyel arra, hogy keze alól kiváló minőségű méz kerüljön ki.

Mióta méhészkedsz?

- Öt éve kezdtem. Két rajt kaptam nagypapámtól, aki már hosszú évek óta foglalkozik méhekkel. Ő korábban mindig próbált lebeszélni arról, hogy én is ezt a pályát válasszam. Felhívta a figyelmemet az ágazat nehézségeire. Ezzel a két rajjal viszont megváltozott minden.

Nagyon megtetszett a méhek világa, és egyre többet és többet akartam róluk tudni.

Mikor nagyapám látta az elköteleződésemet, szárnyai alá vett és ellátott tanácsokkal, segített mindenben.

Ha jól értem, ezek szerint egy hirtelen ötlet volt, hogy belevágj a méhészetbe.

- Igen, teljes mértékben. Már nem is emlékszem pontosan, miért is került hozzám az a két raj. Arra viszont igen, hogy a következő tavaszra már csak egy családom maradt. Papa segítségével egy ismerős méhésztől vettünk 15 családot, amit még abban az évben felszaporítottam 20-ra. Ez a tél már jól sikerült, szépen kitelelt az állomány, viszont a következő évben már ősszel adódtak problémák, és ismét lettek veszteségeim. Családvásárlással és szaporítással elértem egy 60 család körüli állományt, amit azóta is tartok.

Milyen rendszerrel méhészkedsz?

- Rakodókaptáraim vannak, NB fészekkel és félkeretes méztérrel. Minden kaptáram alsó kijárós, és higiénikus aljdeszkával rendelkezik. Használok anyarácsot. Természetesen próbáltam anélkül is, de szinte minden családnál felmentek az anyák a méztérbe is. Én nem tapasztaltam azt, hogy nehezen hagyják ott a nagy fészeklépeket. Számomra mindig is egyértelmű volt, hogy ezt a rendszert fogom használni.

A gyors kezelhetőség, a korlátlan bővíthetőség, a fajtaméztermelés könnyebbsége, a könnyű mézelvétel, a nagy fészekkeretek adta biztonság… - ezek mind-mind olyan előnyök, amelyek számomra fontos szempontok voltak.

Az a bizonyos első két család még Hunor kaptárakban volt, nagypapám ilyenekkel dolgozott akkoriban – bár azóta megtetszett neki az én rendszerem, és elkezdett ő is átállni erre.

Már a kezdetektől fogva vándorolsz is a méhekkel? Milyen távolságra és milyen méhlegelőkre szoktál menni?

- Igen, az első évtől kezdve vándorlok. Túlságosan messzire nem szoktam menni. Repcére és akácra Harkány környékére, hársra pedig Kaposvár mellé járok. Napraforgóra külön nem viszem el a méheket, esetleg ha a hársas helyem környékén van, akkor a virágzás végéig otthagyom az állományt. Szerencsére megtehetem ezt. Barátok szoktak segíteni a vándorlásnál, amire szükség is van, mivel a mostani vándortanyáimon a terepviszonyok meglehetősen nehezítik a le- és felpakolást.

Hogyan alakul nálad egy szezon?

- Február vége felé kétszer fél kiló lepényt kapnak a méhek.

Hogy melyik fajta lepény mellett teszem le a voksomat, az még kialakulóban van, egyelőre keresem a számomra és a méhek számára leginkább megfelelőt - még próbálgatom a különböző fajtákat.

Március első felében megejtem az első gyors átvizsgálást, ekkor igyekszem a lehető legtöbb információt begyűjteni a családokról (élelemmennyiség, anya, népesség, ha az időjárás engedi, akkor a fiasítás terjedelme). Repce közepe táján 6-8 fias keretre egalizálok, attól függően, hogy milyen a tavasz, mennyire tudtak feljönni a családok. Akác előtt természetesen csinálok egy tisztító pergetést. Ezeken kívül mással nem készülök az akácra.

Akác után itt a hárs következik, ebből már jócskán szoktam bent is hagyni a méheknek. Hársról szoktam utoljára pergetni az évben. Azt már említettem, hogy napraforgóra nem szoktam külön vándorolni, ha a hársas vándortanyánál, vagy az állandó telephelyemen van, akkor az erről hordott méz megmarad nekik telelőélelemnek. Így gyakorlatilag csak mézen telelnek, amit meg is szoktak hálálni.

Annyi szirupot szoktam beetetni, amivel a gyógyhatású készítményeket adom be nekik.

Az atkairtást oxálsavra alapozom. Év közben BVHC-val kezelek, ősszel szublimálok, zárónak pedig ismét csurgatok. A téli takarásokat már ősszel be szoktam tenni, a hideg idő beálltával kívülről fekete fóliával is takarom a kaptárakat, egérráccsal és madárhálóval pedig a hívatlan vendégeket tartom távol.

Hogyan képezted magad?

- Harmadik éve méhészkedtem, amikor elérkezettnek láttam az időt, hogy elvégezzek egy méhész tanfolyamot. Sajnos nem tudtam befejezni, a gyakorlati oktatásig nem jutottam el, ugyanis átszervezték a képzést – a gyakorlati helyszínek jóval távolabb lettek volna a korábban meghirdetettnél, és ezt a távolságot már nem tudtam vállalni. Így maradt az internet, a könyvek és a papa, aki egyébként is mindvégig mellettem volt (és van) a sokéves tapasztalatával.

Hogyan állt a család az ötlethez, hogy nagypapád nyomdokaiba lépsz? Mit szóltak a szomszédok?

- A családom végig mindenben támogatott.

Édesapám szorgalmazta leginkább, hogy foglalkozzak komolyabban a méhekkel.

Ő segített a méhek vásárlásában is. Mellette a papára tudtam támaszkodni sok mindenben, hiszen ő a kaptárakat, kereteket is maga készíti, rengeteg dolgot volt alkalmam megtanulni tőle.

Az első évben a lakóhelyemen voltak a méhek. Ez egy csendes, nyugodt, családi házas övezet. Eleinte kicsit tartottunk tőle, hogy a szomszédok nem lesznek oda az ötletért, de igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a méheket ne csábítsa annyira a szomszédság. Szerencsére gyakorlatilag fel sem tűnt senkinek, hogy méheket tartok, csak amikor megláttak méhészkalapban dolgozni velük. Természetesen ezt sosem gondoltam hosszútávú megoldásnak. Amilyen gyorsan csak tudtam, kialakítottam számukra egy olyan telephelyet, ami minden tekintetben megfelelőbb.

Volt szerencsém közelebbről is szemügyre venni a mézedet. Első pillantásra látszik, hogy gondosan bánsz vele, munkájára igényes méhészről árulkodik. Hogyan jut nálad a méz a méhcsaládoktól a mézesüvegig?

- Úgy gondolom, semmi különöset nem csinálok vele.

Mindvégig szem előtt tartom, hogy élelmiszerrel dolgozok, és eszerint bánok a mézzel.

Otthon, ritkábban a méhek közelében szoktam pergetni. Már ekkor szűröm a mézet, szeretem, ha minél hamarabb „konyhakész”. Ha valami miatt mégsem tudom pergetéskor szűrni, akkor amilyen gyorsan csak lehet, pótolom ezt. A méz egy részét felvásárlón keresztül értékesítem, a többit pedig családi és baráti körben elajándékozom.

Mit jelentenek számodra a méhek, a méhészkedés az első néhány év után?

- Példaértékűnek tartom a méhek szorgalmát. Szeretem megfigyelni a mindennapi életüket, nagyon tetszik az, hogy egy-egy beavatkozással segíteni tudom őket, ezáltal pedig magamat is, hiszen ők adják a megélhetésemet. Ez egy szoros együttműködés méh és méhész között: segítem őket minden tudásommal, cserébe, ha jól dolgoztam, ők bevételhez juttatnak.

Nagyon megszerettem a méheket és a foglalatosságot velük. Kedves, szorgos kis állatok.

Az általuk gyűjtött méz pedig megérdemli, hogy a lehető legjobb minőségben őrizzem meg végig a munkafolyamatok során. Ezt tartom a méhész egyik legfontosabb feladatának.

Szűcs Andrea

Abaliget

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. Az az évi szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

A Balaton idei fagyija hársmézzel, mandulával és almával készül

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó hársmézzel, karamellizált mandulával és almával készülő Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija verseny idei győztese - derült ki hétfőn a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpontban megrendezett díjátadó ünnepségen.

Megbukott egy férfi a drogteszten miután mákos kenyeret evett

Egy férfi állítólag megbukott a drogteszten Angliában, egy állásinterjún, miután Tescoban kapható mákos kenyeret evett. Nővére, Danielle Chalkley június 9-én bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, azt állítva, hogy testvére szervezetében pozitív lett az ópiátokra vonatkozó kábítószerteszt, annak ellenére, hogy a férfi fél a drogoktól, sőt még a fájdalomcsillapítók fogyasztását is kerüli.

Méhekről és mézről a Szelávi fesztiválon

Egy családias fesztivál a hétvégére, zenével, tánccal, irodalommal, méhekkel!