Back to top

Ha bugyit rohasztunk a földben, megtudjuk milyen a minősége

„Soil your undies”, azaz „Talajba a bugyiddal” verseny még 2015-ben indult Kanadából. Azóta alsógatyák és bugyik kerültek a földbe az Egyesült Államokban, majd Európa több országában is kedvet kaptak a gazdák a bugyitemetésre. No, nem házasságtörés vagy megcsalás eltitkolása az oka ennek a furcsa szokásnak, hanem a talaj minőségének tesztelése.
Külföldi hírportálok beszámolója szerint, ha az alsónadrágból csak a „gatyamadzag” marad, miután kiássák a földből, az nagyon jó előjel a gazdák számára.

Ellenben, ha nem rohad el pár hónapon belül az egész, akkor nagy bajok vannak. Ennek a visszás trendnek az értelme a talaj minőségének tesztelése.

A 15-20 cm mélyre eltemetett (a talajnak a legfelső rétege a legaktívabb) bugyikat és alsónadrágokat a talajban élő baktériumok, férgek és egyéb élőlények elkezdik lebontani a szerves anyagokat, elsősorban a pamutot -- ezét kell 100% pamut fehérneműt elásni.

Fotó: Clackamas Soil & Water Conservation District

A hantolás után, minél kevesebb marad meg a bugyiból, annál nagyobb a talajélet, ha viszont még 2-3 hónap után is nagyjából egyben marad a ruhadarab, az rossz talajminőséget jelez.

A kanadai ötletgazdák arra próbálták felhívni a figyelmet az öt évvel ezelőtt induló versennyel, hogy a permetezőszerek és a folyamatos talajművelés hozzájárulhatnak a talajminőség romlásához.

Természetesen a talajminőség pontos vizsgálatára több és pontosabb módszer is létezik, mint a bugyiteszt, ellenben az eredmény látványos és mindenki számára könnyedén alkalmazható.

De miért éppen bugyi? A ruhadarabnak inkább marketing töltete van ebben az esetben, és hangzatosabbnak hat, mint egy pulóver esetében, ugyanakkor a lényegen nem változtat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.