Back to top

Lehetséges a teljesen karbonsemleges állattartás?

Egy független kutatás szerint az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdaságok szén-dioxid kibocsátás tekintetében már közel semlegesek, és várják a hivatalos elismerését annak, hogy visszaszorították a szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az Aucklandi Műszaki Egyetemen dr. Bradley Case vezetésével folyt kutatásban úgy becsülik, hogy az új-zélandi juh- és marhatartók farmjainak fás növényzete az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk 63–118 százalékát ellensúlyozza. Vagy ha a jelentésben szereplő mennyiségek középértékét vesszük, akkor a legeltető állattartással működő gazdaságok fás növényzete átlagosan a kibocsátások mintegy 90 százalékát nyeli el.

A Beef + Lamb új-zélandi vezérigazgatója, Sam McIvor szerint az új-zélandi juh- és marhahús-termelés abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 óta 30 százalékkal csökkent.

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a fennmaradó kibocsátások túlnyomó többségét a farmjaink fái ellensúlyozzák, és az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdálkodók jó úton haladnak ahhoz, hogy 2050-ig elérjék a szén-dioxid-semlegességet."

A tanulmány megerősíti annak fontosságát, hogy a gazdálkodók hivatalos elismerést kapjanak azért, hogy a gazdaságukban visszaszorítják a CO2-kibocsátást - mondja McIvor.

„Jelenleg a juh- és húsmarhatartó gazdaságok növényzetét többnyire nem veszik figyelembe a fenntarthatósági számításokban, mert általában nem felelnek meg az erdő definíciójának. Ha azonban a mezőgazdasági termelőknek meg kell fizetniük a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk árát, akkor igazságos, ha elismerik a kibocsátás visszaszorítsa érdekében tett erőfeszítéseiket. Az állatállomány éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásának középpontjában eddig a kibocsátások álltak, nem pedig a visszaszorítás. De minden terméknél van értelme az egész termékpályát figyelembe venni - ebben az esetben pedig a farmok egészét kellene szemlélni.”

A tanulmány meg kívánja nyugtatni a fogyasztókat, hogy az új-zélandi marha- és bárányhús a fenntarthatóbbak közé tartozik a világon, és gazdáik jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezeléséhez.

„Ezekre a megállapításokra nagyon büszkék lehetnek Új-Zéland juh- és húsmarhatartó gazdálkodói, és az ország legnagyobb feldolgozóipari ágazatában foglalkoztatott 92 000 ember. A kutatás eredménye alapján pedig esélyük van a gazdálkodóknak arra, hogy elismerjék a CO2-kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseiket abban a szabályozási keretrendszerben, amelyet az új-zélandi hatóságok jelenleg dolgoznak ki – hangsúlyozta Sam McIvor hozzátéve - ez a kutatás nemcsak a juh- és húsmarha ágazat üvegházhatásúgáz-hozzájárulásának megértését segíti elő, hanem elősegíti a politika kialakítását, és tovább erősíti a juh- és húsmarhatartó gazdaságok kiemelkedő biológiai sokféleségét."

illusztráció
Fotó: pixabay.com
A kutatási jelentés szerint Új-Zélandon a fás növényzet 1,52 millió hektár őshonos erdőből és 0,48 millió hektár egzotikus növényzetből áll. A szén megkötése mellett ez a növényzet szélesebb körű előnyökkel jár Új-Zéland biológiai sokfélesége és édesvízi ökoszisztémái számára.

„A jelentés azt is meghatározza, hogy a juh- és húsmarhatartó gazdálkodók hol mely területekre összpontosítsanak, hogy a gazdaságukban tovább növeljék az őshonos növényzetet és biológiai sokféleséget" - mondja Dr. Case.

Hozzátette: „A kutatásban szereplő regionális térképek megmutatják, hol van a legnagyobb szükség az erdőgazdálkodásra annak érdekében, hogy az idős erdők ne váljanak légköri szénforrásokká. Fontos, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátás becslése a semleges talajmegkötés mértékét feltételezte, így a megkötés mennyisége még nagyobb lehet.”

„Bár meglehetősen jó információk állnak rendelkezésre a talaj szénkészleteiről, a talajmegkötés éves változásairól nincsenek megfelelő adatok, és az ezzel kapcsolatos tudományos mérőrendszer még fejlesztés alatt áll” – hangsúlyozta a szakember.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/ Beef + Lamb New Zealand

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.