Back to top

Lehetséges a teljesen karbonsemleges állattartás?

Egy független kutatás szerint az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdaságok szén-dioxid kibocsátás tekintetében már közel semlegesek, és várják a hivatalos elismerését annak, hogy visszaszorították a szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az Aucklandi Műszaki Egyetemen dr. Bradley Case vezetésével folyt kutatásban úgy becsülik, hogy az új-zélandi juh- és marhatartók farmjainak fás növényzete az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk 63–118 százalékát ellensúlyozza. Vagy ha a jelentésben szereplő mennyiségek középértékét vesszük, akkor a legeltető állattartással működő gazdaságok fás növényzete átlagosan a kibocsátások mintegy 90 százalékát nyeli el.

A Beef + Lamb új-zélandi vezérigazgatója, Sam McIvor szerint az új-zélandi juh- és marhahús-termelés abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 óta 30 százalékkal csökkent.

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a fennmaradó kibocsátások túlnyomó többségét a farmjaink fái ellensúlyozzák, és az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdálkodók jó úton haladnak ahhoz, hogy 2050-ig elérjék a szén-dioxid-semlegességet."

A tanulmány megerősíti annak fontosságát, hogy a gazdálkodók hivatalos elismerést kapjanak azért, hogy a gazdaságukban visszaszorítják a CO2-kibocsátást - mondja McIvor.

„Jelenleg a juh- és húsmarhatartó gazdaságok növényzetét többnyire nem veszik figyelembe a fenntarthatósági számításokban, mert általában nem felelnek meg az erdő definíciójának. Ha azonban a mezőgazdasági termelőknek meg kell fizetniük a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk árát, akkor igazságos, ha elismerik a kibocsátás visszaszorítsa érdekében tett erőfeszítéseiket. Az állatállomány éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásának középpontjában eddig a kibocsátások álltak, nem pedig a visszaszorítás. De minden terméknél van értelme az egész termékpályát figyelembe venni - ebben az esetben pedig a farmok egészét kellene szemlélni.”

A tanulmány meg kívánja nyugtatni a fogyasztókat, hogy az új-zélandi marha- és bárányhús a fenntarthatóbbak közé tartozik a világon, és gazdáik jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezeléséhez.

„Ezekre a megállapításokra nagyon büszkék lehetnek Új-Zéland juh- és húsmarhatartó gazdálkodói, és az ország legnagyobb feldolgozóipari ágazatában foglalkoztatott 92 000 ember. A kutatás eredménye alapján pedig esélyük van a gazdálkodóknak arra, hogy elismerjék a CO2-kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseiket abban a szabályozási keretrendszerben, amelyet az új-zélandi hatóságok jelenleg dolgoznak ki – hangsúlyozta Sam McIvor hozzátéve - ez a kutatás nemcsak a juh- és húsmarha ágazat üvegházhatásúgáz-hozzájárulásának megértését segíti elő, hanem elősegíti a politika kialakítását, és tovább erősíti a juh- és húsmarhatartó gazdaságok kiemelkedő biológiai sokféleségét."

illusztráció
Fotó: pixabay.com
A kutatási jelentés szerint Új-Zélandon a fás növényzet 1,52 millió hektár őshonos erdőből és 0,48 millió hektár egzotikus növényzetből áll. A szén megkötése mellett ez a növényzet szélesebb körű előnyökkel jár Új-Zéland biológiai sokfélesége és édesvízi ökoszisztémái számára.

„A jelentés azt is meghatározza, hogy a juh- és húsmarhatartó gazdálkodók hol mely területekre összpontosítsanak, hogy a gazdaságukban tovább növeljék az őshonos növényzetet és biológiai sokféleséget" - mondja Dr. Case.

Hozzátette: „A kutatásban szereplő regionális térképek megmutatják, hol van a legnagyobb szükség az erdőgazdálkodásra annak érdekében, hogy az idős erdők ne váljanak légköri szénforrásokká. Fontos, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátás becslése a semleges talajmegkötés mértékét feltételezte, így a megkötés mennyisége még nagyobb lehet.”

„Bár meglehetősen jó információk állnak rendelkezésre a talaj szénkészleteiről, a talajmegkötés éves változásairól nincsenek megfelelő adatok, és az ezzel kapcsolatos tudományos mérőrendszer még fejlesztés alatt áll” – hangsúlyozta a szakember.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/ Beef + Lamb New Zealand

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

Egyre népszerűbb a legeltető állattartás Hollandiában

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina beszámolója szerint folyamatosan nő a legeltető állattartás a cég partneri körében, az elmúlt évben 0,6% -os növekedést regisztráltak.

Több településen továbbra is rossz a levegőminőség

Több településen továbbra is magas a légszennyezettség a szálló por koncentrációja miatt.