Back to top

Lehetséges a teljesen karbonsemleges állattartás?

Egy független kutatás szerint az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdaságok szén-dioxid kibocsátás tekintetében már közel semlegesek, és várják a hivatalos elismerését annak, hogy visszaszorították a szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az Aucklandi Műszaki Egyetemen dr. Bradley Case vezetésével folyt kutatásban úgy becsülik, hogy az új-zélandi juh- és marhatartók farmjainak fás növényzete az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk 63–118 százalékát ellensúlyozza. Vagy ha a jelentésben szereplő mennyiségek középértékét vesszük, akkor a legeltető állattartással működő gazdaságok fás növényzete átlagosan a kibocsátások mintegy 90 százalékát nyeli el.

A Beef + Lamb új-zélandi vezérigazgatója, Sam McIvor szerint az új-zélandi juh- és marhahús-termelés abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 óta 30 százalékkal csökkent.

„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a fennmaradó kibocsátások túlnyomó többségét a farmjaink fái ellensúlyozzák, és az új-zélandi juh- és húsmarhatartó gazdálkodók jó úton haladnak ahhoz, hogy 2050-ig elérjék a szén-dioxid-semlegességet."

A tanulmány megerősíti annak fontosságát, hogy a gazdálkodók hivatalos elismerést kapjanak azért, hogy a gazdaságukban visszaszorítják a CO2-kibocsátást - mondja McIvor.

„Jelenleg a juh- és húsmarhatartó gazdaságok növényzetét többnyire nem veszik figyelembe a fenntarthatósági számításokban, mert általában nem felelnek meg az erdő definíciójának. Ha azonban a mezőgazdasági termelőknek meg kell fizetniük a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk árát, akkor igazságos, ha elismerik a kibocsátás visszaszorítsa érdekében tett erőfeszítéseiket. Az állatállomány éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásának középpontjában eddig a kibocsátások álltak, nem pedig a visszaszorítás. De minden terméknél van értelme az egész termékpályát figyelembe venni - ebben az esetben pedig a farmok egészét kellene szemlélni.”

A tanulmány meg kívánja nyugtatni a fogyasztókat, hogy az új-zélandi marha- és bárányhús a fenntarthatóbbak közé tartozik a világon, és gazdáik jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezeléséhez.

„Ezekre a megállapításokra nagyon büszkék lehetnek Új-Zéland juh- és húsmarhatartó gazdálkodói, és az ország legnagyobb feldolgozóipari ágazatában foglalkoztatott 92 000 ember. A kutatás eredménye alapján pedig esélyük van a gazdálkodóknak arra, hogy elismerjék a CO2-kibocsátás visszaszorítására tett erőfeszítéseiket abban a szabályozási keretrendszerben, amelyet az új-zélandi hatóságok jelenleg dolgoznak ki – hangsúlyozta Sam McIvor hozzátéve - ez a kutatás nemcsak a juh- és húsmarha ágazat üvegházhatásúgáz-hozzájárulásának megértését segíti elő, hanem elősegíti a politika kialakítását, és tovább erősíti a juh- és húsmarhatartó gazdaságok kiemelkedő biológiai sokféleségét."

illusztráció
illusztráció
Fotó: pixabay.com
A kutatási jelentés szerint Új-Zélandon a fás növényzet 1,52 millió hektár őshonos erdőből és 0,48 millió hektár egzotikus növényzetből áll. A szén megkötése mellett ez a növényzet szélesebb körű előnyökkel jár Új-Zéland biológiai sokfélesége és édesvízi ökoszisztémái számára.

„A jelentés azt is meghatározza, hogy a juh- és húsmarhatartó gazdálkodók hol mely területekre összpontosítsanak, hogy a gazdaságukban tovább növeljék az őshonos növényzetet és biológiai sokféleséget" - mondja Dr. Case.

Hozzátette: „A kutatásban szereplő regionális térképek megmutatják, hol van a legnagyobb szükség az erdőgazdálkodásra annak érdekében, hogy az idős erdők ne váljanak légköri szénforrásokká. Fontos, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátás becslése a semleges talajmegkötés mértékét feltételezte, így a megkötés mennyisége még nagyobb lehet.”

„Bár meglehetősen jó információk állnak rendelkezésre a talaj szénkészleteiről, a talajmegkötés éves változásairól nincsenek megfelelő adatok, és az ezzel kapcsolatos tudományos mérőrendszer még fejlesztés alatt áll” – hangsúlyozta a szakember.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/ Beef + Lamb New Zealand

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több ezer hektáron javult Magyarország természeti környezetének állapota

Soha nem látott mértékű fejlesztéseket hajtottak végre a hazai nemzeti park igazgatóságok az elmúlt évtizedben, a projekteknek köszönhetően összesen 320 ezer hektáron sikerült javítani a természeti környezet állapotát Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Pécsett, a Pintér-kertben.

Haszonállat-védelem és nagyragadozók

Hazánk területén már tartósan újra megtelepedett Európa egyik csúcsragadozója, a farkas. Több zempléni gazdálkodó – szarvasmarha- és juhtenyésztők – állományában okoztak már kárt e nagyragadozók.

Befogták a Bükkben kóborló szervált

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint szervált láttak - sőt, videóztak - a Bükkben. Az Afrikában őshonos macskaféle viselkedéséből is látszott, hogy korábban fogságban tartották, ahonnan vagy megszökött, vagy szabadon engedték.

Erdősítéssel kompenzálják a fenntarthatósági expó karbonlábnyomát

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megfelel majd a Zöld rendezvény minősítési feltételrendszernek; az ötletgazdák, a KÖVET Egyesület és a Kék Bolygó Alapítvány a rendezvény karbon és ökológiai lábnyomát is kiszámolja, az ellentételezéshez szükséges erdősítési szükségletre pedig javaslatot tesz - közölte a két nonprofit szervezet az MTI-vel szerdán.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Feltérképezték a Tisza szennyezettségét a forrástól a torkolatig

A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával, a Tiszta víz, boldog Tisza program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyagszennyezés gócpontjait.

Rekord mennyiségű tengeri tehén pusztult el

Július óta minden héten rekordokat döntöget a vadgazdálkodási hatóságok által közreadott elpusztult tengeri tehenekről szóló jelentés. November közepére pedig átlépte az 1000 példányt az elhullott egyedek száma.

Zöldebb települések

Lassan a végéhez ér az idei őszi településfásítási program, melyben az EGERERDŐ Zrt. illetékességi területén összesen 25 település vett részt. Ennek megvalósításában az EGERERDŐ Zrt. dolgozói és egyben az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, mint szakmai koordinátorok vettek részt.

Klímaváltozás: felismerés és cselekvés

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága „Klímaváltozás az agráriumban – kihívások és megoldások” címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az eseményen Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója a klímaváltozás erdőket érintő és erdőgazdálkodási hatásairól, a lehetséges védekezési módokról tartott előadást.

Már 24 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesültek a kisebb állattartó gazdaságok

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program révén az Agrárminisztérium a teljes magyar élelmiszertermelés és mezőgazdaság fejlesztését célozza az értékteremtő és hatékonyságnövelő beruházások támogatása révén – közölte Nagy István tárcavezető.