Úgy fest a dolog, hogyha mennyiségben nem is sikerült önmagunkat túlszárnyalni, de szinte valamennyi növénynél az értékesítési árak korábban elképzelhetetlen magasságba ugrottak fel. Ezt a képet nem is kicsit árnyalja a forint euróhoz viszonyított árfolyamromlása, de mint tudjuk, ez kedvező az export számára. Ezúttal is szakembereket kérdeztünk meg az október végére kialakult helyzetről.
Fekete János, Kisújszállás. A Nagykunság és benne Kisújszállás egészen más, mint a békési vagy hajdúsági löszhát. Gazdálkodni is másként kell azon a területen, nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb, nehézkesebb.
– Tibor fiammal és a sógorommal összesen 750 hektáron gazdálkodunk, én magam is családi gazdálkodó vagyok. Összesen nyolc embert alkalmazunk egész évben, és ránk jellemző, hogy intenzíven termesztünk, és elég sokat öntözünk. Ennek értelmében a fő csapásirányunk a hibrid kukorica vetőmag-előállítása, ezzel régóta foglalkozunk.
A franciákkal rendben elszámoltunk, velük semmi gondunk.
A Pioneer erre az évre megváltoztatta a hibrid kukorica vetőmag-előállítással foglalkozók elszámolási metodikáját, ezt még nem látjuk, nem értjük elég pontosan. Ez a cég most arra fókuszált, hogy az járjon jól, aki jól termel. Mi Kisújszálláson, a többi gazdával összefogva összesen 1200 hektáron termesztünk hibridkukorica-vetőmagot, a teljes területet öntözzük. Ezt egy tömbben végezzük, így az izolációt meg tudjuk tartani. A Pioneer számára történő hibrid kukorica vetőmag-előállításnál az a helyzet, hogy kapunk érzékenyebb vonalakat, amelyek a beporzásra és a termékenyülésre rosszabbul reagálnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy előállításnál a megszokottnál rövidebb a megporzási idő, és ilyen esetben az összevirágoztatásra rettenetesen oda kell figyelni, az anya- és az apasorok elvetésének az összhangját nagyon nehéz biztonsággal megteremteni.
Helyzetünkből adódóan szemes kukoricát mi nem termeszthetünk, erre nem ad lehetőséget az izoláció megtartása és a terület is kell más növényeknek. Ellenben termesztettünk az idén 90 hektár csemegekukoricát a Bonduelle számára. Ezt öntöztük, a hozam is jó lett, a hektáronkénti termésátlag meghaladta a 20 tonnát, és ami még jobb, az idén egy négyzetmétert se zártak ki túlérés vagy bármilyen ok miatt. Idejében elszállították a betakarított termést, és kilogrammonként átlagosan 36,80 forintot kaptunk.
Ugyancsak termesztettünk 50 hektáron szemes babot, ezt több konzervgyárnak is értékesítettük. Hektáronként 4,8–5 tonna termést takarítottunk be, elégedettek lehetünk. Mi a kalászosok (őszi árpa, őszi búza) kivételével mindent megöntözünk, a zöldségféléket és a hibrid kukoricát viszont csakis öntözve termeljük. A korábbi években hektáronként 1000–1200 köbméter vízre volt szükség, ebben az évben viszont elég volt átlagosan 600–800 köbmétert kijuttatni.
A búza betakarítása kapcsán azt mondhatom el, hogy 110 hektáron termeltük és az összes, takarmányminőségű lett. Viszont egyből a kombájn alól eladtuk, tonnánként 48 ezer forintért vette meg egy olasz cég, a Tampieri Hungária Zrt., amelyik itt vásárolt magának telephelyet Kisújszálláson. A hektáronkénti hozam 5,5 tonna lett, ehhez hozzá kell tenni, hogy más években mi 7 tonnákat szoktunk betakarítani.
Az őszi árpa viszont meglepett bennünket, 85 hektáron vetve hektáronként 6,6 tonnát termett, ez a növény számunkra hosszú ideje pozitív csalódást okoz. Éppen ezért ezen az őszön nálunk megfordult a kocka, és most már több őszi árpát vetünk, mint búzát.
Napraforgóból 98 hektárt vetettünk és takarítottunk be, kizárólag HO hibrideket termesztünk, szerződés nélkül. Ezzel véletlenül jól jártunk, mert amikor kellett volna, elfelejtettünk lecsapni, és így nem köttetett meg az üzlet. Most, ugyancsak a kombájn alól tonnáját 136 ezer forintért vitte el ugyanaz az olasz vevő, amelyik a búzát is megvette. Az átlagtermés amolyan közepesnek ítélhető, hektáronként 3,2 tonna lett. Vegyesen kelt a napraforgó is, csak a végére hozta egybe az egészet a reglonozás. Tavaly azért többet adott a napraforgó, az átlagtermésünk 3,7 tonna volt, de nem ebből a fajtából, hanem a kevés olajsavat tartalmazóból, és azt csak 96 ezer forintért tudtuk tonnánként eladni.
Az őszi vetéseket kicsit visszavetette az októberben jött előbb 40, majd 60, aztán 20 milliméter eső. Ebben a helyzetben megállt minden munka, csak a szántanivaló területnek használt az eső. Az árpa és a búza 80 százalékát október 25-re elvetettük, most állunk, és nem tudjuk, hogy miként alakul. A COVID-ra egész évben figyelni kellett, hallottunk róla, hogy helyben is megjelent, olyat is, hogy Kisújszálláson valaki ebbe belehalt, minket a munkában nagyon nem zavarhatott, elég keményen odafigyelünk az előírásokra. A pandémia miatt viszont mégis módosítani kellett. Amióta 1977-ben végeztem Debrecenben, az Agrár Egyetemen, a régi haverokkal nyaranta összejöttünk egy hétre Szarvason. Idén ez elmaradt, és erre még nem volt példa.
Petőházi Tamás elnök, GOSZ. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke pontos adatokkal kívánt szolgálni, ezért azt kérte, hogy október 28-án beszélgessünk.
– Furcsa évünk volt, van, és a végén lehet, hogy jobb lesz, mint gondoltuk. A napraforgót betakarítottuk 610 ezer hektáron, átlagosan 2,8 tonnás eredmény született, ami elmarad az előző 4–5 évben megszokott 3 tonnás hektáronkénti hozamtól. Azért nem kell nekünk most se a kardunkba dőlni, mert rajtunk kívül nincs még egy ország, amelyik ekkora területen képes lenne a miénkhez hasonló átlaghozamokat elérni. Szerintem ebben az évben is joggal lehetünk büszkék a napraforgónkra. Az aszály miatt többszöri kelés történt és a második, harmadik kelésből származó növények nem nagyon hoztak termést, vagy csak nagyon kicsi lett a tányér.
A szójával is megcsúsztunk kicsit ebben az évben, október végére a lehetséges 60 ezer hektárból csak 54 ezer hektárt takarítottunk be. A termésátlag eddig 2,7 tonnát mutat, ez elmarad attól, amire a növény képes, és amit mi várunk tőle. A támogatás nélküli rentábilis termeléshez hektáronként 3,5 tonna kéne, erre a szója és a gazdák nagy része jó körülmények között képes is lehet. Mivel nálunk csak GMO-mentes szóját termesztünk, ezért nagyon keresett árucikk, főleg az osztrákok viszik el tőlünk.
A késés leginkább a kukoricánál érhető tetten. Ebből 960 ezer hektárt kell ebben az évben levágni, és jelenleg 550 ezer hektárnál tart a betakarítás, azaz 60 százalékos. A nyáron a várakozások 9 tonnás országos átlagtermésről szóltak, most úgy látszik, hogy meg kell elégednünk a 8,4–8,5 tonnával. A szárazság következtében gondok akadtak a keléssel, és a később kikelt kukorica növénykék csak 8–10 centiméteres csöveket hoztak, ezek így elfogadhatatlanok a termésátlaghoz.
Főleg gabonából, de más növényből is nagy a kereslet, nem csak nálunk, hanem világszerte. Most Nyugat-Európában a kukoricáért tonnánként 200 eurót kínálnak, itthon 55–62 ezer forinttal házalnak a kereskedők. Viszik külföldre, főleg a bosnyák és a lengyel vevők aktívak. Az árrobbanás mögött az áll, hogy a várakozásnál kevesebb gabona termett. Ugyanakkor Kína visszatért a szabadpiacra és nagy tételben rendkívül sokat vásárol. Azok az államok pedig, amelyek kukoricát csak mindig tavasszal szoktak vásárolni, a vételi szándékukat most előre hozták a koronavírus második és lehetséges harmadik hulláma miatt. A betakarítás megcsúszásában pedig az is közrejátszik, hogy az elmúlt évek száraz, hosszú őszi napjai miatt, egyre többen a hosszabb tenyészidejű hibridekre tértek át, és ez most érzékelhető a kombájnolás ütemében.
Az idei őszi vetések is megkéstek. Az őszi árpából a tervezett 250 ezer hektár helyett 205 ezer hektárnál tartunk, bár hozzá kell tenni, hogy a vetési szándék ebben az évben 10 százalékos növekedést mutat. Egyre inkább beigazolódik, hogy amikor jön a nyári stressz, az őszi árpa már túl van azon a fenológiai fázison, amikor még az árthatna neki. Őszi búzából a vetési szándék 950 ezer hektár, itt is egyértelműen késésről beszélhetünk. Ebben közrejátszik, hogy a learatatlan 400 ezer hektárnyi kukoricából még 100–150 ezer hektár búza elővetemény lenne, és lesz is, de csak november második felében. Az őszi káposztarepcéből
289 ezer hektár a vetési terv, ezt sikerült teljesíteni az őszi esőzések előtt. A növényállomány nagyon szép, néhol kicsit megnyurgult. Az exportot a forint árfolyamromlása elég erősen segíti, viszont kedvezőtlen azoknak, akiknek euróban nyilvántartott hitelük van.
Szabó Béla, Horizont 98. Kft., Bakonszeg. Integrátorként és gazdálkodóként lát rá arra a részre, ami Biharban és Észak-Békésben tapasztalható.
– Nálunk a kukoricából legfeljebb mutatóban van még kint, a napraforgót viszont teljesen betakarítottuk. Az aratásával október elejére szoktunk végezni, most 3 hetes csúszást érzékeltünk. A napraforgó magja is folyamatosan nedves volt, a kaszatok 12–13 százalékos nedvességet mutattak. Eddig az integrációnk mintegy 4000 tonna napraforgót vásárolt fel, és még tervezzük 100–120 tonna átvételét. Ugyanakkor a napraforgó termése csalódás, többet vártunk. Az biztos, hogy a hektáronkénti 3 tonna alatt marad 1400 hektárra vetítve, úgy érezzük nem volt a napraforgómagnak fajsúlya, viszont az olajtartalom 45–46 százalékot mutatott.
Fix áras szerződéseket kötöttünk a Bunge-val és a KITE-vel, azóta betakarítás közben az ár egyre csak kúszik fölfelé, és október végén a normál napraforgóért 143 ezer forintot kínálnak tonnánként. Ez több, mint amit a HO-ért adnak, az 125 ezer forint, és jóval több a tavalyi 105 ezer forintos átlagárnál.
A szemes kukorica 10 tonna feletti termést adott ott, ahol nem vitte el a belvíz. A betakarítás első hetében, szeptember végén, még 14–15 százalékos vízzel jöttek be a kukoricaszállítmányok, és aztán az esőzések hatására ez felment 17–18 százalékra. Mindez drágítja a termelést, mert tonnánként 1 százalék víz elpárologtatása 700 forintba kerül. A kukorica értékesítési ára október 20-a előtt 55–57 ezer forintra ugrott, meglehetősen nagy iránta a kereslet. Az integrációnk 8 ezer tonnát vásárol és vásárolt már fel, mert szükség van rá a mangalicáknak (kb 3–4 ezer tonna) és a baromfinak is.
A vetések megcsúsztak, a búza körülbelül 70 százalékos, az őszi árpa inkább 90 százalékos készültségben van. Most az étkezési búzáért 62–63, a takarmánybúzáért 60 ezer forintot kínálnak a vevők. Először tapasztaljuk, hogy az őszi árpa és a takarmánybúza ára teljesen elvált egymástól, ez a kettő eddig együtt ment. Most a takarmánybúzáért tonnánként 60 ezret fizetnek, miközben az őszi árpáért csak 50 ezer forintot adnak.
Havasi Jenő, Lajoskomárom. A 82 éves agrármérnök, egykori téesz-elnök, idén kapta meg a gyémántdiplomáját. Igaz, átvenni nem tudta, mert a COVID közbeszólt, de abban bízik, hogy előbb-utóbb hívják majd Debrecenbe az Agrárra.
– Én a COVID-vírussal kezdem, már csak a korom miatt is. Itt nagyobb riadalmat nem okozott, inkább azt mondják az emberek, hogy most a természet sterilizált, le tudott valamit abból, amit neki okoztunk. A munkálatok egyébként Lajoskomáromban és környékén jó ütemben haladnak, még a sok csapadék miatt sem panaszkodhatunk. A napraforgó inkább jó, mint közepes termést hozott, a kukorica viszont jó közepes terméssel fizetett, ami nálunk hektáronként 10 tonna feletti termés. Itt is volt aszály, de ez egy mezőföldi rész, és itt másként viselkedik a talaj, mint ahol gyengébbek a földek. Ahol jókor jött egy kis csapadék, vagy sikerült öntözni, ott most is simán bejött a hektáronkénti
14–15 tonnás termés. A korai vetések szépen kikeltek, az őszi árpa rég volt ilyen szemrevaló. Egyre többen termesztenek hibrid búzát, és ezt általában szeptemberben szokás elvetni, annak is jót tett az októberi csapadék.
Az étkezési búzáért 63 ezer forintot adnak, ami nem rossz, viszont rendkívül megdrágult a betakarítás alatt a napraforgó.
Nekem ez volt az utolsó évem a gazdálkodásban, eddig 60 évet nyomtam le a mezőgazdaságban. Befejeztem, mert nem tudtam kinek átadni a földeket, és ezért 130 hektárt eladtam két helybeli gazdának. Errefelé jó ára van a földnek, hektáronként 2,5–3,5 millió forintot fizetnek érte, attól függően, hogy mekkora a terület és milyen a minősége. Azt kell mondjam, két kézzel kapnak minden eladásra felkínált termőföld után.
youtube://v/pzbNi-jbGIc
