Az akvakertészet elvei szerint berendezett akváriumnál az arányok mások a hagyományos akváriumokhoz képest, ahol a halaké a főszerep, és a növények adják a díszletet. A lényeg itt is a természetes összhang megteremtése...
Mint az akváriumok általában amellett hogy esztétikusak, jó hatással vannak a szoba levegőjére, az nem lesz túl száraz, így ilyen szempontból egészségünket is védik. Az akvarisztika igen népszerű már régóta, hiszen egy kis természetet csempészünk be vele lakásunkba.

Az akvakertként berendezett akvárium gondozása, felépítése sokban más, mint a hagyományos „halas” akváriumé. Ennek is már kiterjedt szakirodalma van: a vízinövények a tápoldat mellett széndioxidot is kapnak a vizükbe a jobb fejlődés érdekében.
Rengeteg növény közül választhatunk, ezek lehetnek talajban gyökerező, úszónövények, de akár mohafélék, vagy faágakra kötözött formákat is kialakíthatunk. A kövek, és faágak szintén egyedivé teszik a kész víz alatti kertet.

Egy akvakert kialakításakor – attól függően, hogy igénytelenebb növényekkel telepítjük be, vagy egy teljesen profi rendszert szeretnénk – legalább 1000-4000 forint közötti összeggel kell számolni literenként.
Az Aquatic Gardeners Association rendszeresen világbajnokságokat tart és versenyezteti a nevezett akvakerteket.

A vízinövényeket Gustaf Einar Du Rietz (1930) és Hans Luther (1949) nyomán három nagy csoportra osztjuk aszerint, hogyan kapcsolódnak az aljzathoz;
A haptofita (haptophyta, haptofiton) vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az algák és a vízi zuzmók, továbbá a mohák.
A rizofita (rhizophyta, rizofiton) vagy gyökerező vízinövények a folyó-, és állóvizek medrében gyökereznek.
A planofiták (planophyta, planofiton) pedig szabadon úsznak, vagy lebegnek a vízben.
A vízinövényekből is óriási a választék kapható, így bárki nekiláthat egy akvakert létrehozásához, a lakásban, hiszen mindjárt itt a tél, és a "kinti" kert tavaszig nyugovóra tér...
